 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| SzellemVarázs (56562) 12.11.26 17:50:20 | ||
|
Lime2004 köszönjük, minden író palánta nevében xD. Én azt mondom kezd el a történeted.
Nos én elvagyok havazva tanulnivalóval, hu kemény a nyolcadik, szal nemtom mikor hozok folytatást, de a hétvégén majd igyekszem! | |
| thestral27 (21282) 12.11.26 17:53:32 | ||
|
Lime: sok sikert a történet belekezdéséhez.:D | |
| pony56club (16581) 12.11.26 18:01:40 | ||
|
Lime:szintén sok sikert a történetedhez:D és köszönjükXD
Az enyémre kérhetnék komikat,hogy berakjam a folytatást...? már ha érdekel valakit persze><“  | |
| thestral27 (21282) 12.11.26 18:16:05 | ||
|
pony: te embörtársam, én a hajamat tépem tőled.:“) Tele raktad szóismétlésekkel.>< Javított. Höhö. >< Azokat javítsad de gyorsan!:D Amúgy tök jó, tedd majd be a folytatást! ^^ | |
| pony56club (16581) 12.11.26 18:23:59 | ||
|
thestral:*fejét veri padba miközben visszaolvassa a hibákatx“D * javítom azonnalxD és köszi^^ (látszik hogy este volt és nem figyeltem><“ x“D) | |
| Lime2004 (65924) 12.11.26 20:16:50 | ||
|
Köszi mindenkinek a bíztatást :D amugy már kezdetem egy történetet csak nem fejeztem be mert nem volt rá időm de majd begépelem mert ceruzával írtam xDD | |
| thestral27 (21282) 12.11.27 15:35:15 | ||
|
El sem hiszem.*-* Megvan az új billentyűzetem.*----* És neonsárga, muhaha.*---* Szóval elkezdem begépelni, amiket eddig írtam papírkára.:“D Remélem, hogy ma lesz időm hozni folytatást:). Minden attól függ, hogy mennyire fogok tudni gyorsan tanulni.xDDD Remélem nem lesz több másfél óránál a dolog, mert akkor kiugrok az ablakon.OO““ (bár nem érnék vele sokat, de mindegy.xDDD) Na, amíg még van időm (háhá, egy óra szabadidő.*w* ), addig írok:DDd. Egész sok mindent találtam ki ma suliban, miközben elaludtam fizikán.:$$XD (kicsit álmos voltam.XD) | |
| Fanday99 (50302) 12.11.27 15:39:58 | ||
|
Dirty stars
5. fejezet *Aaron* A suli stúdiójában ülök egy külvilágtól totál elzárt fülkében és az előttem lévő számítógép képernyőjét bámulom üveges szemekkel-igen, üveges szemekkel, akkora hülyeségeket látok a monitoron. A színpadon lévő dolgokat látjuk a gépen és őszintén szólva le vagyok döbbenve.Na mindegy. Igazából még azt sem értem, hogy miért több száz méterre a színpadtól kell várnunk egy kicsi, levegőtlen helységben amikor a színpad mellett is ugyanúgy ellettünk volna, akkor legalább nem kéne ebben a kávédarálóban dekkolnunk -Srácok minden rendben-szólok bele a mikrofonba, ami elviszi a hangomat hasonlóan szorult helyzetű haverjaimhoz. -Rendicsek, minden fenékig tejfel-hallom Raf kissé erőtlen, de tökéletesen őszinte és élénk hangját, Mick részéről viszont csak kétségbeesett, fulladós zihálás jött mint életjel. -Izé.. Mick!-mondom totál bizonytalanul -Nem bírom!-visít ijesztően magas hangon-Megfulladok erre megesküszöm itt és most! Elképzeltem hullaként Micket, majd a sírját. Mick lloyd, élt tizenhét évet. Zsír lenne. Aztán bevillan valami... valami... Na neee! Az iskola elit énekeséről, legjobb birkózójáról és a Dirty Stars frontemberéről tizenhét éves korában derül ki, hogy klausztrofóbiás? B*sszuskulcs! Ha nem ismerem születése óta, akkor most láttam először. Természetesen késlekedés nélkül felpattanok-kocc-és beverem a fejem a plafonba-ding-és természetesen beszorulok. O-ó! Kétségbeesetten kapálózok, amikor... *Raf* Erős dübörgést érzek Aaron fülkéjéből, majd hirtelen azt érzem, hogy valami az én turmixgépemnek csapódik.Látom, ahogy totál oldalra dől a kávédarálóm. -Mit csináltál te elmebeteg, tunya, nagydarab vaddisznó?!-ordítom és a bódé bal oldalának feszülök, igyekezve vsszabillenteni álló helyzetbe. Ilyenkor bánom, hogy anorexiás vagyok, és nem egy böhöm nagydarab állat. -Beszorultam, és asszem dől ez az instabil szörnyűség. Vigyázat odaát!-érkezik a totálisan nyugodt válasz -Normális vagy, Jacobs? -Nem. De nagyon szépen megkérlek rá, hogy ezt ne most beszéljük meg A követkző pillanatban hangos csattanással földet ér Mick bódéja, majd az enyém és végül Aaroné. Magambn hálát rebegek Istennek, amiért az utolsó három fülkét kaptuk meg, és ezáltal nem lehetett durvább következménye az Aaron Jacobs-féle dominódöntésnek. -Minden rendben?-hangzik egy nyögés ahogy a gitáros felemeli azt a szegény bódét -Nem, semmi sincs rendben-morgom ingerülten-Segíts már, te elit puding! -Jól van, jól van-emeli álló helyzetbe a kávédarálómat és kinyitja az ajtaját. Dühtől és fájdalomtól remegve kitántorgok -Most futhatsz te..!-sziszegem fenyegetően -Ne bánts, ne bánts ne bánts!-visítja ismerve gyorsaságomat -Fiúk...-hallok egy totál erőtlen, kínkeserves, kissé ziháló nyögést Te jó ég! Mickről totálisan megfeledkeztem. Látszólag Aaron is mert kétségbeesett pillantást vált velem -Mick jól vagy?-kérdezi Aaron óvatosan, és idegesen beletúr neonsárga, katonásan rövidre nyírott hajába. -nem, nem vagyok jól! egy elmebeteg gyerek dominódöntést játszik, klausztrofóbiám van és bevertem sérült végtagjaimat. Segítsen már valaki!-felel a frontember és kellemesen magas hangja most hisztérikus élekkel teli és hangosan dörömböl a fülke oldalán. -Nyugi mindjárt segítünk!-próbálom csitítani. -elmentek egy sparos kisalakú pulyka baromfi párizsis szendvicsért?-kérdi reménykedve. -Nem te hülye-morgom Aaron gyorsan, erőfeszítésmentes mozdulattal felemeli a bódét, kinyitja az ajtaját. Ahogy Mick kiszabadul, rögtön a térdére támaszkodik és nyeli a levegőt. -Hát én azt hittem végem. (folyt köv) | |
| Fanday99 (50302) 12.11.27 16:41:10 | ||
|
*Mick*
Szörnyű érzés volt klausztrofóbiásan átélni ezt a dominódöntést, de meglepő módon én mégis hálás vagyok aaronnak amiért értékes percekkel rövidítette meg a kávédarálóban töltött időmet. -Miért nem szóltál, hogy klausztrofóbiád van?!-támad nekem Aaron és Raf egyszerre, amikor a térdemre támaszkodva lihegni kezdek. -Mert ciki-mondom tömören és felegyenesedek. -Már hogy a ló nemiszervébe lenne cinkes te szerencsétlen?!-fakad ki a gitáros.-Kicsi gyerek korunk óta ismerjük egymást, minden titkunkat megosztjuk, erre te eltitkolod, hogy klaós vagy? Szégyen. -Mert ez egészen más mint az, hogy szabadidődben műkörmöket tervezel Rachel-nek-morgom. -Várj. A totál telezsúfolt villamoson hogyhogy nem volt rohamod? -Ablak mellé álltunk és próbáltam türtőztetni magam ami sikerült is-vonom meg a vállamat-Ezúttal viszont nem ment. Sajnálom. Tiszta hülye vagyok. Aaron már nyitja a száját hogy közbeszóljon, de meghalljuk a hangosbemondót. -Következő fellépőinket várom a színpadra: Aaron Jacobs-t, Mick Lloyd-ot és Raf Kosravi-t. Nagy tapsot a Dirty Stars-nak! -Aaron, a saját dalunkat te adod elő-mondom tárgyilagosan miközben a többiek oldalán kilépek a stúdióból. Jacobs megáll. -Mi?! -Francia anyanyelvű vagy. -És?! Tudod, hogy angolul beszélek anyanyelvi szinten. -Mindenesetre jobb ha te adod elő, te vagy a legjobb franciás, köszönhetően az anyanyelvednek-fojtom belé a szót és felsprintelek a többiekkel a színpadra. Ennyi lenne, szörnyen ramaty. Hide gés meleg egyaránt jöhet. Bár erre csak hideget lehet adni... | |
| SzellemVarázs (56562) 12.11.27 17:15:11 | ||
|
Fanday99 jó lett, mint mindig, am. én csak hétvégén hozok folytatást, mert most végeztem a fizikával. Ráadásul fél kettőre értem haza, meg még kettőre vissza kellett mennem fogászati versenyre, mert én voltam a csapatgóréja, oszt 4-ig el se szabadultam, de megérte, mert a csapatom hozta a várva várt első helyet, ilyenkor olyan büszke vok magamra! xD   | |
| Torynka (66934) 12.11.27 17:16:27 | ||
|
Üdv :)
Hoztam egy képet mely kis képregényecském címlapja :) 
(A képre kattintva Deviantart-ra kerülsz ahol olvashatod a történetet(Persze ha van már rész)) A történet farkasokról szól, ha érdekel kövess DA-n :D | |
| thestral27 (21282) 12.11.27 17:34:51 | ||
|
Fanday: Egyáltalán nem “ramaty“.:D Nekem tök tetszik.:D Szegény Mick.oO Én tudom milyen klausztrofbiásnak lenni...:“)) Szegény embör.xD De ez nagyont tetszett ez a dominódöntéses jelenet.XD
Na, és én is hoztam, ezt lessétek!:OO És hm, egész sokat.:DDD 
- Te nem vagy normális – suttogja fülembe Austin. - Ezzel nem mondtál újdonságot – duruzsolom idétlenül vigyorogva. -, de most őszintén… mi lesz? Tyűha, címlap-sztori! Hát oda ne rohanjak! - Marha – nevet fel a szöszi. - Induljunk – fordulok el hirtelen, amikor rájövök, hogy már csak ránk vár mindenki. – Már Jack is a kocsiban ül. Gyere mááár! – mondom elnyújtottan. – Jaj… már csak egy koncert lesz karácsonyig! Alig várom, hogy azon is túl legyünk, és végre szabadok legyünk! – beülünk a kocsiba. – Sokat vártatok ránk? – fordulok Jack-hez, aki lelkesen kávét szürcsölget. - Dehogy! Alig tíz perce ülünk csak itt, szóval nem para. Ellentétben ezzel itt – felém nyújtja a telefonját, s egy youtube videó figyel a képembe. Nem látni a címét. - Mi a szent ég ez? – kérdem felvont szemöldökkel, bámulva a képernyőt, amin nem történik semmi. - Ja, nem indult el – morogja, s rákattint kétszer, mire végre mozogni kezd az eddig fekete kép. - Na ne már! Ez alig öt perce történt! Nem lehetnek ennyire gyorsak! – hördülök fel, amikor meglátom magamat és Austin-t a kis képernyőn. - Ó, dehogyis nem! Ezek nagyon gyorsak. Nem emlékszel, amikor még azt a lányt vitted el abba a bár hülyeségbe? Akkor is a képek alig két percre a történtek után már a neten díszelegtek! - Fenébe… miért van mindig igazad? – sóhajtom, s a mellettem ülő szöszkére nézek. Az csak értetlenkedve bámulja még mindig az immáron ismét fekete videót. – Te még élsz, ember? - Ő, ja, asszem – megrázza a fejét. – Mindegy, nem érdekel – megvonja a vállát. - Hát, ahogy gondoljátok. Erről csúnya pletykák fognak terjengeni, és reggeltől estig rajtatok fognak lógni a riporterek, és miegyéb mások. De ez a ti problémátok, én csak apai jó tanácsként annyit mondok, hogy valahogy tisztázzátok. Nem érdekel, hogy jártok, sőt, el is fogadom, mert már régóta tudtam, hogy ez lesz, de a világ már nem fogja elfogadni. Nem azt a kort éljük, ahol elfogadják a homoszexuális férfiakat. - Akkor most megtanulják! – morgok rá vörös haveromra. – Bocs – hajtom le a fejem. - Nem gond, tudom, hogy fel vagy húzva – megborzolja kék hajam, mint régen is oly’ sokszor. – Ettől még kisöcsémként szeretlek – kacsint rám. - Ühüm. Amúgy Jack, te a szüleidhez mész haza karácsonykor igaz? - Jaja – bólogat mosollyal az arcán. – Már hiányzik a nővérem, és anyu... Na meg a jó öreg-fater is! - Áhá. Egyből az utolsó koncert után mész, nem? - Igen-igen. Mindenki elmegy… mondjuk, fogalmam sincs, hogy ti mit fogtok csinálni, szóval beavathatnátok. - Együtt karácsonyozunk – feleli egyből Austin. - Jaj, az tök jó! – paskolja meg vállunkat Jack. – Á, egyébként. Ron, eljössz velem fodrászhoz? Kell a lelki támasz, mert levágatom a hajam – szomorú fejet vág, bár tudom, hogy csak megjátssza. - Komolyan?! – ocsúdunk fel egyszerre Austin-nal. –Milyen influenzát kaptál el? „Csináljunk idiótaságokat”? - Dehogy! Csak már nagyon hosszú, és jobban bejönne, ha rövidebb lenne – vonja meg vállát. – Na meg, nem utolsó sorban a csajok is jobban szeretik a rövidebb hajat, mert ez „buzis”, ahogy ők mondják. - Pff… Hülye vagy, de ahogy akarod. Persze, elmegyek veled. De jól átgondoltad? Biztos vagy benne? Hisz amióta csak ismerlek, hosszú hajjal élsz. - Igen, tök biztos vagyok benne – bólogat. - Hát jó – biccentek. – Most, hogy mondod… Lehet, hogy nekem is kéne rövidíteni rajta, mert már kezd megnőni – birizgálom meg szemembe lógó frufrum. - Ne! – ragadja meg kezem Austin. – Így jó. - Rövidebb hajjal nem jönnék be? – pimaszul vigyorgok rá. - Nem, de ne vágasd le… így jó, ahogy van – egy tincset a mutatóujja köré csavar. - Ó, már értem! Nem lenne mit birizgálnod. Jó, akkor marad így. De a te lelkeden fog rohadni, ha emiatt igénytelennek fogok tűnni! - Vállalom a kockázatot. - Biztos vagy benne? – kihívóan nézek a gyönyörű mogyoróbarna szemeibe. - Teljesen – szája mosolyra görbül. Közelebb hajolok hozzá, s egy röpke csókot nyomok az ajkaira. - Khmm – köhint Jack, én meg elpirulva hajolok el. – Ne előttem faljátok fel egymást. Erre találták ki a hálószobát – mérgesen vállába bokszolok, de csak óvatosan. – Most mi van? Csak megkértelek valamire. - Direkt szóltál be – forgatom szemeim. | |
| thestral27 (21282) 12.11.27 17:35:17 | ||
|
Hamarosan hazaérünk, s egyből a konyhát veszem célba. Hihetetlenül éhes vagyok, és ha nem eszek valamit pár percen belül, felfordulok. Na nézzük, mi van a hűtőben… Tejföl, hagyma, paradicsom, lekvár, tonhal, rántott hal, tej, vaj, tojás… Na végre! Joghurt! Tökéletes…
Kiveszek egy kiskanalat a fiókból, s megragadok három joghurtot: egy epreset, egy málnásat és egy banánosat. Leülök a kanapéra, s bekapcsolom a TV-t, majd majszolni kezdem az édességet. Egyből egy sztárhírekkel foglalkozó csatornára kapcsolok, és olvasom a dolgokat. Ez az, a kedvenc műsorom! Csak énekesekről szóló cikkek. Fantasztikus! Méghozzá csak a legfrissebbek! - Te már megint ezt a szennyest nézed? – huppan le mellém Jack. - Ja. Probléma? - Dehogy, nézzed csak. Most én is kíváncsi vagyok rá kivételesen – kikapja a kanalat a kezemből, s egy jó nagy adag joghurtot lapátol a szájába. - Hé! Ki engedte meg, hogy csórjál a kajámból? – háborodok fel, s visszaveszem tőle, hogy tovább tudjak enni. - Hát én – vigyorog. Hirtelen elkezd a TV-re mutogatni, és felhangosítja. - Egy elég izgalmas riporttal vagyok ezennel itt! Hihetetlen titkokat tudtam meg egy mai interjú során a Perfect Darkness két bandatagjáról: mint kiderült, Austin Black és Ronald Luck között valamiféle viszony alakult ki. Megdöbbentő, hogy két ilyen helyes, és kedves srác egymásba szeret bele. Én nehezen dolgoztam fel, pedig még csak rajongó se vagyok. A két fiú úgy nyilatkozott egymásról, mintha csak az újdonsült csinos barátnőjükről beszélnének. Eleinte azt hittem, hogy tényleg valami mázlista lány lehet a szerencsés jelöltjük, de amikor már képet kért a riporter borult a bili: Ronald magából kikelve felcsattant. Ez után az önmagából kikelése után megfogta szőke társát, és megcsókolta. Ezt a tettét egy videó tanúsítja – erre TV-ben megjelenik a videó, amit a kocsiban Austin is mutatott. – A történtekről megkérdeztünk twitteren pár rajongót, hogy mit is gondolnak erről. Ezek és ezekhez hasonló üzenetek érkeztek: Fúj! Undorító… hogy tehetett ilyet az én drágaságom? Miért ekkora marha?! Miért csinálták ezt? Nem lehet, hogy csak részegek voltak? Ez kamu! Én ezt nem tudom elhinni, hogy pont Austin, az én egyetlenem ilyet tenne. Tuti kamu. Lehetetlen, hogy igaz legyen! Ha ők így boldogok, legyen… bár szerintem nem sokan fogják ezt feldolgozni. Mi az isten?! Srácok, ti nem gondoltok a fiatalabb rajongóitokra? Szerintetek mi lesz rólatok a véleménye, egy 9-10 éves kislánynak? Szörnyűek vagytok! Nem engedem, hogy a húgom többet titeket hallgasson! Förtelmesek vagytok! És még sorolhatnám a további twitter üzeneteket, de rámenne a fél napom is! – nevet fel harsányan a nő. – Alig várom, hogy újabb üzeneteket olvashassak! Holnap a továbbiakat is felolvasom. De most térjünk át egy másik témára… - kikapcsolom, mert vége a Perfect Darkness-ról szóló résznek. - Nem tök mindegy nekik?! Mik ezek a twitter dolgok? Fú… de legalább egy ember a felolvasottak közül el tudta fogadni a dolgot – mosolygok picit erőltetetten. - Ha szeretitek egymást, ez sem állhat az utatokba. És tudom, hogy tényleg szereted, mert látszik rajtad – megveregeti barátságosan a hátam. - Ez igaz – bólogatok, s mintha mi sem történt volna, befalom az utolsó joghurtot is. – Jack! – szólok elnyújtottan. - Hm? - Nem csinálnál nekem egy kakaót? – nézek rá kérlelő szemekkel. - Minek az neked? Óvodás vagy? – elneveti magát. - Nem, csak megkívántam. Na, légyszí’! Ne legyél már szívtelen. - Jól van, na – megadóan felemeli kezeit, s elsétál a konyhába, de még az ajtóban megáll. – Melyik szobába vigyem? - Austin-éba! – felelem, majd felugrok a fotelből, és a szöszi szobájába csoszogok. Bekopogok a fehér ajtaján. - Ki az? - A mikulás – forgatom szemem, s benyitok, és lefekszek az ágyára, egyenesen mellé. Mint gondoltam, olvas. Mostanában kimondottan sokat szokott könyveket forgatni a kezében. – Most mit olvasol? - Egy vámpíros regény valamit – feleli, s megmutatja a borítóját. Egy hullasápadt férfi pózol rajta, kigombolt inggel, és egy kaszával a kezében. Az övére egy kis pisztolytáska van tűzve. – Ő a főszereplője. Tök jó – vigyorog rám, majd becsukja. – Amúgy mit szeretnél? - Elég sok mindent, most nem fogom felsorolni – feltérdelek, majd a hátára hasalok. - Áh – nyög fel. – Nehéz vagy! Ne tehénkedjél már így rám! – előre nyúlok, s befogom a száját. – Mppphh! - Sss! – megcsókolom a nyakát, ahogy ő szokta az enyémet. – Hallod… majd mutathatok neked valamit? – leveszem a szájáról tenyerem. - Persze. Mit, mikor? – legurulok mellé. | |
| thestral27 (21282) 12.11.27 17:35:39 | ||
|
- Egy vásárt. Pár napja olvastam utána, hogy hol van ebben a városban télen a legjobb adventi vásár – mosolygok rá. – Többen is mondták, hogy van egy tök jó hely, ahol isteni a forró csoki, na meg az elengedhetetlen forralt bor! Ó, és ne feledkezzünk meg a kürtőskalácsról sem!
- Hmm, remekül hangzik – a hátára gördül, s kinyújtja a felém eső kezét. Ráfekszem, és próbálom kifürkészni, hogy mit nézhet éppen. Összeakad a tekintetünk. Engem néz. Csak engem. Tekintete szemeimbe fúródik. - Akkor ezt megbeszéltük – kopogás zörrent ki az idilli hangulatból. - Ron, kell még a kakaó, vagy ne menjek be? - Hülye perverz! Hozd be! – felülök az ágyon. Jack belép egy tálcával, amin három bögre gőzölgő kakaó van. Egyiket nekem nyújtja, másikat a szöszinek a harmadikba pedig ő iszik bele. – Igen Jack, leülhetsz ide, nem zavarsz egyáltalán. - Én is így gondoltam – kacsint rám, s felül az ágyra. – Jaj, én marháim! – vigyorog ránk. - Hé! – mordulok fel. - Egyik nap gyertek el velem a moziba, mielőtt hazautaznék. Akarok nektek adni karácsonyi ajándékot. - Ó, Jack! – mosolyog a vörös fiúra Austin. – Mikor válasszuk ki a mozifilmet? - Már döntöttem a felől, hogy mit nézünk – felmutat három jegyet. – Monster – olvassa fel hangosan. – Valami horror, de nagyon jó a bemutatója! - Megöllek – mosolygok rá. - Hé! Nem-nem! Akkor is jössz, ha be kell, hogy vonszoljalak egy kötéllel. Na, ilyen se volt még, hogy csak 3 hozzászólásban fért be:DDD. Milyen?:DD | |
| Lime2004 (65924) 12.11.27 18:12:59 | ||
|
Thestral: nagyon jóó ;DD
amugy már haladtam egy kicsit a történettel ^^ | |
(aktuális oldal: [ 493 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [490] [491] [492] [493] [494] [495] [496] [497] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
