Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
GoldAngel (58717) 12.11.24 17:18:34 | ||
|
Thestral: Hát, tényleg eléggé furcsa egy beírás, de hasonlót már láttam. A föcitanárunk azért irt be nekem intőt, mert tüsszentettem az óráján.
A bejegyzés: “ T.Sz.! Gyermeke rossz magaviseletével, és hangoskodásaival zavarja a tanítási óráimat, ezért intésben részesítem. Kérem fegyelmezze őt. Név+ Dátum “ Pedig egész órán csöndben voltam, csak egyszer tüsszentettem -.-““ Emellett azóta utál, amióta egyszer azt mondta, hogy Japán fővárosa Phenjan. Mondtam neki illedelmesen, hogy az É-Koreáé, Japán fővárosa Tokió. Erre kiselőadást tartott nekem arról, hogy itt ő a tanár, és ne kössek bele az ő állításaiba, mert ő ebből diplomázott, én meg csak egy kis taknyos kölyök vagyok. Szóval, azóta utáljuk egymást XD | |
thestral27 (21282) 12.11.24 17:34:39 | ||
|
Lol, az is kis “cuki“ tanár.xDDD
Nekem tavaly még emlékszem szín tisztán, hogy népismeret tanárom ilyet írt be: T.Sz! Gyermeke fegyelmezetlen, játszik az órán! Szaktanári intésben részesítem. Aláírás+Dátum Hát olyat röhögtem.XD Igen, órán bújócskáztam meg fogócskáztam, végülis.xD (pedig am csak megkérdeztem padtársam, hgy mit írtunk le.:“D) Nagyon édes tanárok vannak.:“) | |
thestral27 (21282) 12.11.24 20:45:50 | ||
|
Jé, nézzétek mit alkottam.:D
Már napok óta terveztem, hogy csinálok egy Stefan-Damon -ös videót, és most megcsináltam.:) Bár elég rövidke lett..>< Szerintetek milyen?:D http://www.youtube.com/watch?v=E9fvp2Xd5-Q&feature=youtu.be | |
pony56club (16581) 12.11.24 20:51:15 | ||
|
thestral:nagyon jóóó leeett*-* folytasd mihamarabb:DD
Na,én meg átírtam a fanficcem első fejezetét-mennyit szenvedtem vele._.“ -de először csak a felét rakom be nagyjából,mert hosszabb lett,mint az eredeti fejezet...-hogy a fenébe csinálom én ezeket?xD Mielőtt felmerülne a kérdés:A főszereplő lány...^^“ KHR! Fanfiction-Dark Memoris-Sötét Emlékek 1.fejezet-Érkezés és új élet Álmosan nyitottam ki a szemeimet. Az erős napfény azonnal elvakított,így hunyorogva próbáltam felmérni a körülöttem lévő környezetet. Még mindig úton volnék?-gondoltam magamban,és egy nagyobb ásítás kíséretében kinyújtóztattam elgémberedett végtagjaimat.-Ez az út teljesen kikészít... A fejemet enyhén megrázva próbálkoztam kikerülni a „zombi üzemmód”-ból,de az aligha sikerült,így az egyik,a lábamnál heverő táskámhoz nyúltam,és kivettem onnan egy üveg kávét. Letekertem az ital kupakját,majd lassan nyeltem párat a keserűs folyadékból,és visszahelyeztem a helyére a most már kiürült üveget. A busz ablakának támaszkodva figyeltem a gép mellett elsuhanó emberek és autók elsuhanó alakjait. A reklámplakátokból és az út szélén álló táblákból kiindulva kezdtem el találgatni,hogy milyen messze lehetek az úti célomtól ,illetve azt,hogy jelenleg hol is lehetek. Csakhogy,mivel a kávé ellenére is sikeresen bealudtam,halvány lila gőzöm sem volt arról,hogy hol is vagyok. Még mindig félálomban lejjebb csúsztam a kényelmes ülésen,ahonnan keresztbe font karokkal néztem kifele a nyüzsgő városba. A vidám csapatokat figyelve hirtelen honvágy, és bizonytalanság fogott el. Más ország,más nyelv,más emberek és terep...minden más,mint ami eddig volt...-gondoltam csüggedten,de hamar elkergettem a negatív gondolatokat-nem,jó ez így. Végre itt vagyok,ahol mindig is akartam lenni. Most már nem fordulhatok vissza,nem szaladhatok el. Főképp,hogy ha még csak egy lépéssel is,de közelebb kerülhettem a célomhoz. Egyébként is jól megleszek. Munkahely megvan,suli sem akadály,az egyetlen probléma már csak a... Tájékozódási képességed?-kérdezte egy vékonyka hang a fejemben,mire némi kárörömöm támadt. Na igen...soha nem volt túl jó a tájékozódási képességem. A régi sulimban is egyfolytában,nap mint nap el tudtam tévedni,noha öt évet jártam oda. Nem csak az iskolában volt ez,a szülővárosomban,hazafelé,a barátaim házához vezető utat nem is említve...Néha úgy is emlegettek az osztálytársaim,mint „Az eltévedés királynője”. Gondolataimból a busz sofőr medvedörmögés szerű hangja szakított ki. Valami megálló nevét mormogta a a mikrofonba,amiből egy szót kivéve,egy szót sem tudtam kivenni: Namimori. Újra bemondta,ezúttal már tisztábban,mire meghallottam azt a megállónak a nevét,ahol le kell szállnom. Gyorsan összekaptam a cuccaimat,és az ajtók felé kezdtem el igyekezni. Átfurakodtam magamat a kisebb álló tömegen ami az utamban volt,majd leugrottam a járműről. Meg könnyebülve lélegeztem fel,és tekintettem végig a körülöttem lévő nyüzsgő városon. Mindenhol embereket láttam,noha már kezdett besötétedni. Hideg szél söpört végig a városon,mire fázósan összébb húztam magamon a felsőmet,és feljebb húztam a azon a cipzárt,hogy ne fázzak annyira. Noha még csak November közepe volt,már érezni lehetett hogy hamarosan már közeleg a tél. Kotorászni kezdtem terepszín válltáskámban,majd egy kis idő múlva egy összehajthatott papírt húztam elő,aminek tetején széthajtogatva a Namimori szó díszelgett. A térképet tanulmányozva belőttem a körübelüli helyzetemet a városban,és elindultam a vélhetően jó irányba. Alig hogy léptem párat,hatalmas robbanás rázta meg a környezetet. A hang irányába néztem,és megpillantottam az alig pár utcányival arrébb feltörő sötétszürkés füstöt. A körülöttem lévő emberek riadtan néztek egymásra,páran még el is futottak. Velük ellentétben én nyugodtan álltam,és figyeltem az egyre magasabbra szálló füstoszlopot. Ekkor valaki felmordult mögöttem-Fenébe már ezekkel a külykökkel,sohasem tudnak lenyugdni... Hátrapillantottam a vállam fölött,mire egy orvosi kpenyt viselő férfit pillantottam meg. Barnás haja boglyaszerűen állt a lézertő szinte minden irányba,kissé vicces benyomást keltve komorabb arcának. A látványra halványan elmosolyodtam,amit talán észre is vehetett,mert kíváncsian nézett le rám. -Segíthetek kisasszony?-kérdezte mosolyogva. -Köszönöm nem-válaszoltam és rápillantottam a a tájékozódásomat elősegítő papírra,majd újra elindultam. -Áh,szóval külföldi a kisasszony-hallottam magam mellett a hangját.mire én meglepődve ugrottam el oldalra,és a papírral védekezően félig felétartottam,mintha csak az valami fegyverszerűség lenne. Amikor észbe kaptam,és láttam ahogy értetlenül áll és néz rám,gyorsan sszeszedtem magamat és megvontam a vállam-És ha igen? -Segíthetek?-kérdezte újból,mire én csak komoran elmosolyodtam. -Köszönöm,de mint már mondtam,egyedül is sikerül eltalálnom a kijelölt helyhez.Viszlát-mondtam engedelmesen,és újra elindultam,bár most már gyorsabb léptekkel. folyt.köv.bej. | |
pony56club (16581) 12.11.24 20:52:41 | ||
|
Amint befordultam a sarkon,vártam pár másodpercet,és reménykedtem,hogy nem jött utánam. Így is volt. Tiszta a levegő.Újra a térképemet kezdtem bámulni,értelmetlen arckifejezéssel.
Ugyanis,hiába néztem akármyennyit az betűk,írásjegyek sokasságát,képtelen voltam kiigazodni azokon. Noha igaz,ebben a városban születtem,de születésem után a szüleim kiköltöztek külföldre...habár annak ellenére is,sokszor visszajöttem már,hogy meglátogassam a nagyimat. De a legutóbbi látogatásomnak is már-már talán három éve,és ugyan ki tud megjegyezni olyan hosszú és bonyolult útvonalat,mint amerre mindig is mentünk? Deerengenek ugyan dolgok,de valamiért állandóan csak az otthoni út jut eszembe,ami hazafele vezet... -Fenébe,szitkozódtam csalódottan,és lehuppantam a mellettem lévő kis padra. Amint leültem,megfájdult a fejem. Felszisszentem és a homlokomra tapasztottam a fejemet,lehunnytam a szemeimet. Már megint eőjöttek ugyanazok a jelenetek,képek. Egy égő ház,egy szoba,ami lángokban áll,és egy férfi,aki a lángtenger közepén,valamint az a fullasztő,tüdőmet elárasztó füst.... Soha nem tudtam eldönteni,hogy ez emlék-e,vagy csupán egy álom. Rengeteg dolog van,amire nem emlékszek a múltammal kapcsolatban. Az orvosok szerint több teória is van arra,hogy mi történhetett;egyik szerint beüthettem a fejemet,és ez vezethetett az amnéziáhozmmások szerint,ami talán durva egy feltételezés lenne,hogy fejbelőttek valamikor,ez lehet a részleges emlékezetkiesésem okozója. Hogy miért részleges? Három-négy évnyi családban történtekre nem emlékszem,viszont arra már igen,hogy mit vettünk akkor az iskolában. Az orvosok szerint ez véletlenl lehet,és mondván,örüljek neki,nem mindenki ilyen szerencsés. Újabb hideg szélroham söpört végig a városon,néhány hűvös esőcseppet magával sodorva. Pár másodperc múlva már szó szerint a nyakamba szakadt az eső- Felsóhajtottam és összefogtam a cuccaimat,majd egy kávézó eresze alá hehúzódtam az idő elől. Kissé vizes hajamat kisöpörtem az arcomból és falnak támasztott háttal néztem a sötét eget. Mindig is imádtam az esőt és a vihart,habár fogalmam sem volt arról,hogy mi vonzott benne. Talán mindkettő néhai vadsága és szabadsága. Amikor csak tehettem,mindig sétálltam az ilyen időben,kár hogy most ezt nem tehettem meg. A nyagymamám ugyanis nem kis agymosást ad azért,amiért csurom vizesen állítok be majd hozzá. Kotorászni kezdtem az egyik táskámban az esernyő után,amit egy szúrással a tenyerembe meg is találtam. Felszisszenve megráztam a kezemet,és kihúztam a tárgyat a helyéről. Felhúztam,majd felszerelkezve a holmiaimmal újra útnak eredtem. A térképugyan már szinte teljesen átázott,nagyjából még ki tadtam venni,hogy merre is kell menni. Hirtelen valaki odalépett hozzám. -Eltévedtél?-kérdezte kíváncsian,de arcán pimasz vigyor jelent meg. -Fogjuk rá-ismertem be csalódottan. Hiába akartam azt,hogy egyedül jussak hazáig,segítség nélkül ez aligha ment volna-Tudnál segíteni?-kérdeztem és végignéztem a fiún. Nagyjából egy jó fél fejjel lehetett magasabb nálam,ha nem többel. Ezüstszínű haja volt,némi halványlilás beütéssel,ami jól illet szintén lilás színezetű szemeihez,és az egyik szeme alatt elhelyzkedő lila jegyhez. Fehér ingszerűséget viselt néhol szaggatott mintájú farmerrel. Kivette a kezemból a térképet,és vizsgálni kezdte Rámutattam a papíron lévő pirossal bekarikázott pontra-Oda kéne eljutnom...-motyogtam idétlenül. -Az egy utcányival arrébb van.-jelentette ki elégedetten és visszaadta az összeázott papírdarabot. Kilépett az esernyő alól. -Köszönöm-sóhatottam fel megkönnyebbülten,és illedelmesen a szokáshoz illően meghajoltam,majd sietős léptekkel elindultam arra,amerre mondta. -Szivesen-mormogta még halkan,alig hallhatóan,de azt tökéletesen még hallottam. Jelezve ezt félig visszafordulva hátraintettem neki egyet,majd folytattam az utamat. Amikor beértem egy utcába,az ég már feketés,sötétkékes színben takarta el a holdat. Az eső kezdett lecsillapodni,így inkább lehúztam az esernyőmet,amit-amolyan bosszúállásképpen a tenyerembe döfése miatt-belevágtam a táskámba,cseppet sem kifinomultan. Szétnéztem az oszlopok által megvilágított utcán támpontot keresve,mire valaki alig három háznyival arrébb heves integetéssel jelezte nekem létezését. Meglepődve néztem az illetőre,és ahogy közeledtem hozzá,egyre ismerősebbnek kezdett tűnni. -Nagyi?-kérdeztem boldogan,amikor megpillantottam öreganyámat. Megöleltem a vékony nőt,és végignéztem rajta. A szokásos kékes laza köntösében volt kost is,mint mindig,amikor csak idelátogattam hozzá. -De rég láttalak Samantha-mondta és erősen megszorította a kezemet. -Öhm...még mindig Saya-mosolyodtam el kissé furcsán,mire ő csak legyintett. -Mindig összekeverlek az unokatestvéreddel... -Legalább tudjuk,hogy emlékszel ránk-viccelődtem,és a már a házba visszasiető öregasszony után eredtem. és egyelőre ennyi...komikat rá,és beteszem a maradékot is...x“D | |
Fanday99 (50302) 12.11.25 16:57:12 | ||
|
Sziasztok.:) Nos már megírtam a következő fejezetet, de félek berakni, mert elég ramaty lett köszönhetően pár zavaró tényezőnek. Azonban ha visszajelzéseket kapok, hogy érdekel-e valakit, akkor beteszem.
Nahát ez nagyon magyaros megfogalmazás lett, remélem azért érthető lett:) | |
SzellemVarázs (56562) 12.11.25 17:24:11 | ||
|
Fanday99 engem érdekelne, sztem rakd be nyugodtan, téged ismerve nem lehet olyan szörnyű! | |
thestral27 (21282) 12.11.25 17:38:01 | ||
|
Fanday: engem egyértelműen érdekelne.:DDD | |
GoldAngel (58717) 12.11.25 17:41:27 | ||
|
Fanday: engem is érdekelne :)tedd be *.* | |
Fanday99 (50302) 12.11.25 17:54:07 | ||
|
Akkor ha ennyien az igenre szavaztok, beteszem. De nem ma, mert nekem még/már totálisan reggel van. Miután leégettem magam holnap énekkaron és megkajoltam, beteszem ígérem:) | |
SzellemVarázs (56562) 12.11.25 18:49:32 | ||
|
Fanday99 várom, csak 2 után jövök csak haza, ugyh min. késő délután fogom tudni elolvasni, de mindenképp időt fogok szakítani rá, és komizni is fogom. ;) | |
pony56club (16581) 12.11.25 19:41:55 | ||
|
Fanday: engem is érdekelne^^ és már várom*-* | |
Fanday99 (50302) 12.11.26 17:12:18 | ||
|
áhh megint nem bírom föltenni>< Énektanárom telebeszéli a fejem minden hülyeséggel, szal most mindenért idegesekedek, totál lefáradtam ismét és váhh. de holnap most már tényleg | |
thestral27 (21282) 12.11.26 17:20:29 | ||
|
Sziasztok!:D
Hát, én amíg nem szerzek be új billentyűzetet, nem tudok hozni folytatást,mert ezzel képtelen vagyok írni.:“) A “c“-m folyton beragad, az “m“ sokszor meg se nyomódik, és rá kell vágnom 6milliószor, szóval..:“D szerintem holnap első dolgom lesz, hogy betérek az Auchanba, és veszek egy új billentyűzetet..xDDDD Hihetetlen..:“) Ezek a szilikon bill.zetek nem bírják valami sokáig.oO Alig egy éve vettem, és már kaputt..oO Na, sebaj.. addig is neharagudjatok.. Ha más nem, majd bebúrom a laptopot, és azon írok (feltéve, ha a pendrive-om nem szórakoztat megint, hogy a word doc.-okat kitörlni magától amint kihúzom..-.- Mert akkor már esküszöm felkötöm magam.oO sőt, nem is... a pendrive-om kötöm fel.XD) | |
Lime2004 (65924) 12.11.26 17:45:51 | ||
|
Haliii :D most járok itt először nem tom mért nem néztem be ide korábban.. nagyon jó történetek vannak itt lehet hogy majd én is nekifogok egynek xD |