Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 5123

Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)

Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15

--És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--

Négy évvel ezelőtt...

Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást.
- Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim.
- Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám.
“Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye?

---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni---

Zsebi (4537) 12.04.26 07:24:38

Köszönöm Cherry ha hívhatlak így :)

musztámg10 (19568) 12.04.26 11:48:20

Azt hiszem,elkezdek én is egy történetet,aminek az első fejezete már készülőben van,és két cím lehetséges:
Az álmok harcosai vagy
Az álmok útján

Szerintetek melyik cím a jobb? ><

musztámg10 (19568) 12.04.26 12:26:03

Ez pedig a történet bemutatkozó része,vagy valami előszó féle:

A nevem Alexa, egy 14 éves vidéki lány vagyok. A nagy álmom az, hogy egyszer majd híres díjlovas legyek. Egy tanyán élek, és van egy saját lovam is, Zakariás. Elég gyakran járok vele versenyekre, ahol szinte mindig kiváló eredményeket érünk el. Ám mostanság hírtelen romlani kezdtek az eredményei. Fogalmam sincs, hogy mi lehet a probléma, de ki fogom deríteni. Azon a versenyen megismertem három, nagyjából velem egykorú lányt, akik szintén különböző ágakban versenyeznek, és kísérteties módon nekik is romlanak a versenyeredményeik.

musztámg10 (19568) 12.04.26 13:01:53

Akkor hát itt is van az első fejezet:

I. Fejezet
Reggel boldogan keltem ki az ágyból, mert valahogy sejtettem, hogy a mai nap másabb, mint a többi volt. Felöltöztem, és lementem a lépcsőn, egyenesen be a konyhába. Csináltam pár szendvicset, és leültem az asztalhoz, ahol apám már egy jó ideje az aznapi újságot olvasta. Biztosan nagyon izgalmas lehetett, mert észre sem vette, hogy én is ott vagyok. Gyorsan megreggeliztem, és elpakoltam a tányérokat a helyükre. Ezután egyből a legelőre mentem, ahol már kint legelt a lovam is. Átmásztam a kerítésen, és pár méterre tőle megálltam, leültem a harmatos fűbe, és figyeltem a mozdulatait. Percek múlva felemelte a fejét, és rám nézett. Ekkor egy autó kanyarodott be az udvarba, és egy dudaszó kíséretével megállt. A kerítéshez sétáltam, és kíváncsian néztem, ahogy a járműből egy fekete ruhába öltözött férfi száll ki, és anyám az istálló felé vezeti őt.
- Biztosan az eladó ló után érdeklődik –mondtam Zakariásnak
A ló válaszul nyerített,és legelni kezdett.

Kyra76 (59204) 12.04.26 14:00:31

Az 1. fejezet folytatása:
..Hamarosan megszületik Marmalade csikója. Szeretném ha ott lennétek.
- Azonnal megyünk! Indulunk! - hadarta Lindsay - A mamám volt. Tudjátok az erdőn túl van a tenyészistálló. - mondta úgy mintha a barátai egy árva szavát sem értenék.
- Tényleg? És Marmalade csikója? - kérdezte a két lány egyszerre.- Amúgy a mamád úgy kiabált a telefonba mintha nyúznák. - tette hozzá Juliet.
Lindsayéknek hatalmas birtokuk van egy nagy völgyben. Az erdő egyik felén van a versenyistálló és a Black család háza. Itt él Elizabeth, (Lindsay anyukája) Carol (Lindsay 15 éves húga) és végül Tom (Lindsay apukája). Az erdő másik felén helyezkedik el a tenyészistálló ahol Elizabeth szülei élnek. Lóval és kocsival is meg lehet közelíteni mindkettőt, de az erdőn keresztül csak lóval vagy sétálva lehet menni. Mivel a Blackwood birtok magánterület a lovasok teljes biztonsággal edzhetnek akár millitaryt is.
A három jóbarát gyorsan beszaladt a házba szólni Elizabethnek hogy elmennek és elmeséljék a jó hírt.
- Nagyszerű! - örvendezett az anyuka - Kivételesen megengedem hogy ott is aludjatok ha kell.
- Öhm... Anya már 19 éves vagyok. Szóval szerintem nem kérdés hogy megengeded-e. - reklamált közbe Lindsay.
- Nektek viszont lányok szólni kéne a szüleiteknek. - jelentette ki Liza a másik két lányhoz intézve a szavait - Tudom, hogy ti is felnőttek vagytok de nem kéne hogy aggódjanak. Még a végén azt hinnék valami baj van.
- Mát telefonáltunk. - válaszolt Sasha lyan “kikérem magamnak“ stílusban.

Nos, ez lenne az 1. fejezet. A második fejezetben a lányok tanúi lesznek egy csikó születésének, és egy kis meglepit is tartogat a folytatás.

Bogi2001 (22306) 12.04.26 14:13:50

Zsebi:
Viva, viva la Zsebii, viva, viva la Zsebii! Viva, la Zsebii!
Viva! Viva! Éljen soká‘! Viva! Viva! Éljen soká‘!
Na de térjünk vissza a témához: nagyon örülök, hogy újra írsz, és el sem tudom mondani, mennyire tetszik a Pandora! Néhány fogalmazási pontatlanság azért van, de sokat fejlődtél. Hogy mi a legfőbb bajom a történetel? A “lova“ szócska kismilliószor szerepel, amíg az ilyen mértékekben is használható “Zeusz“ szó elég kevésszer.

Bogi2001 (22306) 12.04.26 14:15:11

*történettel

Lehet, hogy be kéne iratkoznom egy helyesírási tanfolyamra...

Kakao (17730) 12.04.26 14:40:13

Hudini: Nagyon jók. Az első fejezetet is olvastam. De ez a második.:3 Nekem nagyon tetszik, már várom a folytatást!^^ *-*

CherryGirl (46107) 12.04.26 18:40:13

Nagyon jó mindenkié, folytassátok. Én is hoztam a negyedik fejezet első részét ez egy kicsit hosszabb lett, így két részben rakom be.

' />

4.fejezet

A következő napok hasonlóan teltek mint az előzőek. Jas már reggeltől várta az éjszakát, hogy találkozhasson Comettel. Nem tudta eldönteni, hogy mivel üsse el a sok felesleges időt. A percek lassan vánszorogtak, úgy tűnt a Nap nem akar lemenni.
Így hát a lány kitalálta, hogy ebéd után kipróbál egy új receptet, süt valami finomat. Meg is találta a desszertes könyvet és kinézett belőle egy étcsokis süteményt. Hozzálátott az elkészítéséhez. Közben azon tűnődött, hogy mit fognak ma este csinálni Comettel. Megint beszélgetni fognak órákon át? Vagy talán megkérhetné a lovat, hogy vigye el a Mágikus Birodalomba.
Igen, a Mágikus Birodalom nagyon különleges hely volt. A lány szívesen mesélt volna róla barátnőinek, de a ló már az első találkozásuk alkalmával megkérte, hogy senkinek ne beszéljen róla vagy azokról, amiket mondott és egyértelmű volt, hogy Mágikus Birodalom is ide tartozik.
Míg ezen gondolkodott, elkészült a süti. Kitette az asztalra hűlni, addig is eltakarított a konyhában. Ezután felvágta és megkóstolta. Jól sikerült. Hogy elteljen a délután hátralevő része leült egy fotelbe és olvasni kezdett.
Odakint szép lassan lebukott a Nap és feltűnt a Hold meg a csillagok.Jas éjfélig várt, tudta, hogy ekkor fog jönni Comet. Mikor az óra tizenkettőt ütött felhúzta cipőjét, magára kapott egy pulcsit és kiment. A fekete ló már várt rá.
Gyere, ülj fel a hátamra, elviszlek valahová. - hallotta a hangját.
- A Mágikus Birodalomba?
Igen, oda megyünk. Jas izgatottan felült a ló hátára, Comet vágtázni kezdett, majd felszálltak a felhők közé. Gyorsabban repült, mint tegnap. A lány puha, selymes sörényét fogta, miközben előre nézett, szemével a kaput keresve.
Ott lesz mindjárt a kapu, ha közelebb érünk látni fogod.- mondta a ló, - mintha olvasna a lány gondolataiban - és rá egy pillanatra Jas meg is látta. Halvány volt, alig látható de ott volt. Azután, ahogy egyre közelebb repültek jól kivehető és ezüstösen csillogó lett. Ovális alakú, szűk rés volt, épphogy átfértek rajta.
- Miért ilyen kicsi? Alig fértünk át rajta.
Mert összeszűkülnek ha a közelükbe érsz. Pont olyan kicsit lesznek, amekkorán még épp beférnénk. Ez azért jó, mert ha átrepülünk rajta annyira szűk lesz, hogy nem is lehet majd látni, így csak az mehet át rajta, aki tudja, hogy ott van. - magyarázta Comet. Ekkor már a Mágikus Birodalom hegyei között repültek. Jasmint teljesen elbűvölte a látvány.
A birodalom még mindig csodálatos volt. A hegyei magasra nyúltak az ég felé és mindegyik hósapkát viselt. Olyan érzés volt repülni közöttünk, mint amikor az ember erdőben sétál óriás fák között.
- Hová megyünk? - kérdezte a lány.
Majd meglátod. - Ezzel az égi ló jobbra fordult és puhán landolt egy sziklaszirten. “ Elég hideg van itt “ - gondolta Jas, miközben leszállt Cometről.
A ló elindult a semmi felé, ő pedig követte.

Zsebi (4537) 12.04.27 06:50:14

Köszönöm, és a dalocska is jó XD

Hudini98 (22120) 12.04.27 07:29:30

2 történetet bírtam elolvasni :“) Szóval komizok is xD

Kyyra76: Nekem nagyon tetszik. Szép a fogalmazás, a körülírás. Kicsit lehetnének hosszabbak a fejezetek ;)

Zsebi: Hát Zeuszra jó volt gondolni is *-* A többiek már elmondták az előforduló hibákat -nekem nem maradt semmi T_T morr >< Szóval jó lesz ez, várom a folytatást ;) A te fejezeteid is lehetnek hosszabbak xD

Kyra76 (59204) 12.04.27 09:49:56

Köszönöm mindenkinek az olvasást és a komit!
Kicsit még bele kell jönnöm a “hosszába“ mert így ahogy írom sokkal többnek tűnik.

Kyra76 (59204) 12.04.27 10:37:47

Örökkön örökké
A jövevény
2. fejezet
Nem sokkal később a lányok csevegve nyergelték a lovakat. Lindsay Ann Grey Dreamet a csodaszép Holsteini csődört, Sasha Destrielt a szürke mént Juliet pedig Rainbowot a pej Hannoveri kancát. Furcsa és egyben bámulatos volt hogy két csődör és egy kanca megfér egymás mellett - márpedig ilyen csak a Blackwoodon fordult elő.
- Tulajdonképpen miért nem mentél a fiúkkal? - kérdezte Lindsay Sashatól, miközben lova patáját tisztította - Nem hívtak el hogy nézd őket?
- De hívtak. Csak tudod elegem van a zűrös kapcsolataimból. Meg hát most a lovak a fontosak, hiszen alig egy hónap múlva mindhárman indulunk az országos díjugrató döntőn. És akkor majd én hívhatom meg őket valahova. - tette hozzá kajánul. - Bárcsak megtalálnám a nagy Ő -t ! - sóhajtott
- Akkor nyomd meg a Shift+ kis ö -t - viccelődött Juliet
- Kac kac jajj de vicces.
-Reggel felhívom őket hogy nézzék meg csikót. - szólt közbe Lindsay mielőtt még vitázhattak volna barátai - Nem járja hogy lovasoknak nevezzék magukat ha csak hetente 1-szer ugranak be egy órás edzésre. Ez főleg Maxre igaz. - dohogott
- Háát igen. Nick azért elhivatottabb. Nem azt mondta hogy olyan méniskolát szeretne nyitni ha meglesz rá a pénze? Tudjátok ahol csődöröket idomítanak. - vélekedett Juliet aki már majdnem készen volt Rainbowval
- Igen mintha ezt mondta volna. És itt egy csomó mén van akin gyakorolhat.- helyeselt Sasha
- Okééé! Indulhatunk! - rikkantott közbe Lindsay
Hamarosan már az erdőben léptettek lovaikkal. Siettek volna, de tudták hogy fontos a bemelegítés, mert ha nem teszik komoly sérülések is lehetnek. Szótlanul baktattak a már évtizedekkel ezelőtt kitaposott ösvényen. A hőmérséklet már a tetőfokra hágott. Ilyenkor jól jön, ha van fa, ami mint egy sátor eltakarja a forró napsugarakat. Néhány perccel később a lovak elégedett prüszköléssel jelezték hogy már elegük van a lassú sétából. A lányok ügetésre fogták hátasukat. Egyenletes tempóban mentek, mint ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Nem erőlködnek, erőteljes lépéseik azt mutatják, hogy hátulról indítva intenzív munkát végeznek. Mikor már túl voltak a vágtán és már a leléptetést végezték elérkeztek a magas kovácsoltvas kapu elé, ami az értékes tenyészkancák és mének biztonságát szolgálta.

Ennyit bírok egyszerre, még bele kell jönnöm

Remélem tetszik (írok még egy olyan fél óra múlva)

melinda31 (13939) 12.04.27 10:53:05

Áhh nincs időm olvasgatni, ezért csak kettőre jutott időm ><“
Hudini:Wowwowwow ez nagyon jó:D Jó a fogalmazásmódod,meg az egész történet is *-* Mikor folytatod?Akkor majd a többit is megpróbálom elolvasni xD
muszti:Te is nagyon jól fogalmazol, de röviden Ezt a részt, lehetett volna kicsit hosszabban, s de ha ilyen “bevezető féleség“ akkor nem szóltam :P A többi törit lehet,hogy el tudom olvasni a délután folyamán, mert most nincs kedvem,és időm sem-.-“

Kyra76 (59204) 12.04.27 12:50:17

Leszálltak a lovakról, hogy vezethessék őket. Lindsay babrált egy ideig a kulcscsomójával ami a kaput nyitotta. Persze, mint ahogy lenni szokott az utolsó volt a jó. Bevezették a lovakat, megkerülték a karámokat és akkor láthatták meg a két istálló sziluettjét. Ők viszont nem oda igyekeztek egyenlőre, hanem egy nagyobb fészer szerűségbe ahol öt tiszta boksz várta őket. Gyorsan lenyergelték, lekantározták a lovakat. A kantár alatt kötőféket is hoztak. A bokszban történő gyorsabb lómegfogás érdekében rajtuk hagyták. Lindsayt egyre jobban fűtötte a kíváncsiság ezért szólt a lányoknak hogy menjenek át a kanca istállóba, ahol minden bizonnyal ott lesz Margaret néni és Marmalade aki nemsokára anyakanca lesz. És valóban ahogy beértek megpillantották őket az ellőbokszban.
- Szia! - köszönt izgatottan Lindsay - Minden rendben?
- Igen. Rajta is látszik hogy izgatott, de ez normális. - mondta nagy nyugalommal - Szervusztok!
- Csókolom! - köszönt megszeppenve a két lány
- Ugyan, hagyjuk a csókolomot. Nyugodtan tegezzetek.
- Ki a csikó apja? - érdeklődött Julia
- Sir Golden. - válaszolt Margaret - Kiváló military ló volt a maga idejében, úgy 10 évvel ezelőtt. Most 23 éves.
- Akkor bizonyára a csikó is jó ló lesz. - vélekedett Sasha, közben felkontyolta a haját
- Talán. Nehéz megállapítani. Meg hát az Marmalade elég ideges természetű. Ami nem is csoda hiszen Arab telivérről beszélünk.
Lassan kezdett beesteledni. A négyes jól elbeszélgetett. Margaret felidézte a három fiatalnak a régi emlékeket, versenyeket és vicces történetek is előkerültek. Hat óra felé bementek a házba egy kis vacsorát enni. Ott összetalálkoztak Philip bácsival aki ugyancsak megengedte Sashanak és Julietnek hgy tegezzék, azzal kiment megetetni a lovakat. Bent elfogyasztották a rántottájukat, majd Margaret megjegyezte hogy fel kellene hívni Susan Jonest aki állatorvos és jó barátja is volt a Black családnak. Amikor Susan megjött a kis csapat Philippel kiegészülve ment be az istállóba. Tisztes távolságból figyelték az eseményeket. Éjfél lett mire elkezdett vajúdni a kanca. Lassan elfolyt a magzatvíz is. És lám látszik már a magzatburok. A kicsi megszületett. Susan aki nem sokkal idősebb Lindsay, Juliet és Sashanál velük eggyütt “Óhh“ -zik mikor a csikó áttépi a burkot és Marmalade tisztogatni kezdi. Ebben a percben úgy érezték a világon semmi nem rossz, és nincs aggály vagy félelem.

Nos ez a második fejezet. Remélem jó lett. Építő kritikát várok! (elég pesszimista vagyok szóval jól jönne)

(aktuális oldal: [ 108 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [105] [106] [107] [108] [109] [110] [111] [112] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]