 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Lovakkal kapcsolatos irományok (versek, novellák...)
| Lajura (15249) - 1. 11.10.20 21:27:15 | ||
|
 --És akkor ezennel megnyitom ezt a témát!--
 Négy évvel ezelőtt... Elsa Bloom vagyok. Ma 5 éves. Szemem holdvilága a kezdeteknél kihunyt. Nem látok semmit, de érzek, s hallok sok mást. - Boldog születésnapot Elsa! - ölelt körül Amy Fluost , és Bary Bloom, szerető szüleim. - Mondd csak, mit kívánnál kislányom? - kérdezte édesapám. “Látni... látni akarom a lovakat...“ vágtam volna rá... Ha... láthatnék. Lehuppantam a földre, és ezt szipogtam: - Érezni a kis pacik illatát... De ti úgysem visztek el a lovardába, ugye? ---Folyt. köv. csak mennem kell verset tanulni--- | |
| BlackDevil (61658) 14.08.02 21:19:39 | ||
|
Köszönöm zsófics! :) A következő rész vagy délelőtt fog bekerülni,vagy délután,még nem tudom :-) | |
| zsófics (75588) 14.08.03 07:47:50 | ||
|
Ilyen gyorsan írsz?O.o | |
| BlackDevil (61658) 14.08.03 16:40:58 | ||
|
Nos igen muszáj :D akkor folytatódjon :)
----------------------------------------- 3.Rész 
Hosszas gondolkozás után már fáradt voltam,nem tudtam mást csinálni elaludtam nagy nehezen. Másnap felkeltem,megráztam magam és körül néztem. Nem láttam senkit aki bántani akarna. Szomjas voltam és éhes,magamra kellett vonnom a figyelmet,így hát nyeríteni kezdtem hagosan,kapartam a földet,majd a hátsó lábaimmal rugdaltam. Egyszer csak kijött a házból egy szőke,kék szemű lány. Nem volt vele senki és egyenesen hozzám tartott. Éreztem hogy ő más mint a többi ember,de óvakodtam tőle. Megállt tőlem körülbelül 7 méterre és beszélni kezdett. -Hülye farm! Nem akarok versenyezni,sem a versenylovak zsokéja lenni,szabadon akarok élni,akárcsak te!-nézett rám. -Igaz,most nem vagy szabad,de az leszel igérem!-mondta nyugtatóan és közelebb jött. Nem akartam bántani,ahogy ő sem engem,de csak is szabadulni akartam. Már teljesen mellettem volt,éreztem rajta hogy nem akar megieszteni. Lassú mozdulatokkal megérintette az orromat. Meg szaglásztam a kezét. Teljesen nyugodt lettem amikor hangosan megszólalt. -A fenébe is!-kiabálta amitől kissé megijedtem és hátráltam. -Jajj ne haragudj,csak most veszem észre hogy apa milyen kegyetlen is a lovakkal,itt vagy tegnap óta és se étel,se víz! Ez felháborító! Ne csinálj semmit,hozok neked ételt és italt is!-mondta és elment. Gondolkozni kezdtem hogy vajon mit is akar,de nem volt kétségem a felől,hogy jót akar nekem. Pár perccel később vissza jön egy nagy vödör vízzel a kezében és letette elém. Rá néztem,majd ő is rám. -Gyerünk,igyál,bízz bennem!-suttogta és hátrébb ment. Én inni kezdtem,de nem vettem le róla a szememet,a víz viszont nagyon jól esett. Elszaladt a közeli fához és leszakított egy szép piros almát,odajött hozzám és a tenyerében kinyújtotta az orrom elé. Megindultam és elé álltam,megszagoltam az almát és be akartam kapni,de ő elhúzta előlem,újra és újra próbálkoztam de mindíg máshová tette. Megfordultam és a hátamat mutattam neki. Erre ő odajött hozzám és a számba nyomta az almát,nagyon ízletes volt. Rá néztem,tekintetünk összeakadt,furcsa érzés kapott el,úgy éreztem mintha benne minden féle téren megbízhatnék. -Gyönyörű Musztáng vagy! Mondjuk legyen a neved...Öhm...Pompás! Gyönyörű vagy,izmos,akár egy pompás ló,ez a név illik rád! Az én nevem Emily.-beszélt hozzám,én pedig békésen hallgattam. Később egy nyerítést hallottam a távolból,egyre közelebb jött,egy lovat láttam,rajta egy lovast,aki nem nézett ki valami barátságosan. -Ajajj,ez az apám!-mondta Emily. Felemeltem a fejem,kihúztam magam,és láttam hogy a ló akin lovagol a pej mén az istállóból,az adrenalin szintem elég magas lett,legszivesebben neki mentem volna annak a ménnek. Megállt a lovas és így szólt.: -Emily,te mégis mit művelsz? Normális vagy? Ez egy vadon élő dög,kárt okozhat benned,menj el onnan! Már találtam rá vevőt is!-először ordibált,majd nyugodtabb hangon beszélt. ~Még hogy dög? Amin te ülsz,az egy semmit érő dog!~gondoltam,és Emily a gondolataim közé vágott. -Ő nem egy dög,hanem egy érző lény,nem teheted ezt vele,vadon élt eddig is,most is ott a helye!-kiabálta a lány. -Nem érdekel még ma este elviszik,menj be a házba kislányom!-kiabálta a férfi. -Nem,nem hagyom itt Pompást,és nem adod el!-mondta sírva a lány. -Az lesz amit én mondok!-kiabált és magával vitte a lányt. Utána mentem volna de a kötél nem engedett,így csak ugrálni tudtam és nyeríteni. Órák múlva lenyugodtam,de már majdnem beesteledett. Jött egy nagy autó,lovas szállítóval maga mögött,gondoltam hogy ez az ember jött értem. Ahogy megláttam a farm gazdáját nem kellett több,a tervemet vetem be. Közelebb jött mindkét férfi,végig néztek,hallgattam miről beszélgetnek. -Figyelj Jerry,ez a Musztáng gyönyörű,ha nincs semmi baja,megveszem,kösd le arról a karóról és mutasd meg mekkora az ereje ennek a kicsikének!-jelentette ki kabzsi mosollyal a köpcös férfi. -Már is megteszem!-odajött és eloldozta a kötelet,de a nyakamon még rajta volt. Elő vett egy ostort és csapkodni kezdett,megijedtem,de a tervemet be kellett vetnem. Körbe-körbe járkáltam és úgy 2 kör után úgy tettem mintha megbotlottam volna. A férfi megint csak csapkodott az ostorral,felálltam de nem álltam rá az első lábamra,úyg tettem mintha az el lenne törve,és az oldalamra feküdtem. Hevesen fújtattam,mint aki el van fáradva és fájdalmai vannak. ~Ennek be kell jönnie!~gondoltam. A két férfi férre vonult és beszélgetni kezdtek,úgy 10-15 perc után amelyik autóval jött elhajtott. A farm gazda mellém állt. -Tudhattam volna,egy fillért sem érsz,mehetsz a vágóhídra!-mondta és megfordult. Ekkor meghallottam Emily hangját,aki megint csak sírva futott ki elém. -Apa,mégis mit tettél vele!?-kérdezte kiabálva,és zokogott. -Én semmit,ő törte el a lábát,haggyad döglováson van,sok dolgom van még,ha ráérek elviszem a vágóhídra!megfordult,elment. -Emilyre néztem aki csak sírt mellettem. Fel álltam. | |
| -Anna- (56551) 14.08.03 17:20:09 | ||
|
Dóry: Igazam van?O.o miben? nem vágom... *értelem lvl én* átnézett? ehm... asszem összekeversz vkivel, ugyanis ponthogy ledarálom az egészet és átnézés nélkül nyomok rá a küldés gombra lol
Martina150: hm... ez az új töri olyan a topiknak, mint vérfrissítés :) nekem egyedül az itt-ott előforduló helyesírási/gépelési hibákkal (haggyad?! döglovás?!) van gondom, de azokkal nagyon úgyhogy irgumburgum. Meg még az se nagyon tetszik hogy ilyen esetlenül fogalmazol. Néhány jelző úgy van a mondatban, mintha csak odahánytad volna hogy kibővítsd valamivel. Sokszor nincs átmenet két cselekmény/történés között. Számokat tessék kiírni. Néhol úgy is le tudod lassítani a cselekményt, hogy egy-egy mondatot a megfelelő helyen kettőre osztasz, ugyanennek az ellenkezőjével fel is tudod gyorsítani az eseményeket, de a leírás pontosságával is tudod ezt szabályozni. Viszont becsületedre legyen mondva, hogy nem egy kis széljegyzettel állítottál be, hanem terjedelmes és eseménydús fejezetekkel. Sajnálom ha esetleg így elsőre túl kemény/nyers/mittudomén volt a kritika, én csak azt mondtam amit tapasztaltam. És nagyon jó az írástempód, így tovább;) Asszem ennyi. | |
| Dóry98 (52330) 14.08.03 17:26:25 | ||
|
Bogi: Nekem elég annyi, hogy nincs tele elgépeléssel. :D A sok hibás szöveg után élmény ilyet olvasni. :DD | |
| zsófics (75588) 14.08.03 18:26:36 | ||
|
Martina150: jó. most nem vagyok jó hangulatban, bocsi, de rendes kritikát nem tudok írni. | |
| BlackDevil (61658) 14.08.03 21:52:09 | ||
|
-Anna-:Köszönöm a meleg-hideg kritikákakt,nagyon jól jött mindegyik :) igyekszem odafigyelni a továbbiakban,csak ma ha nem sietek,nem kerülhetett volna be a 3. Rész (most értem haza),de a következő résznél odafigyelek,köszönöm :)
zsófics:jobbulást akármi is történt. | |
| Dicsőség-Útja (84917) 14.08.04 10:39:51 | ||
|
Sziasztok! Gondolom sokan észrevettétek, hogy a történetemet két különböző felhasználóról küldtem el. Az igazság az, hogy MagyarHidegvérű a tesóm felhasználója, csak én tudom a jelszavát, mert ő mindig elfelejti. Ő most táborban van, ezért megkért, hogy a fejezetet rakjam fel én a történetéből. Én felraktam, de véletlenül a saját felhasználómból, mert meg van jegyeztetve a jelszó, és az jön be rögtön amikor rámegyek a Hokalovira, tehát már benne van az ablakban a felhasználó név és a jelszó is, ezért véletlen magamhoz léptem be helyette... Sajnálom ha többszörös regisztrációnak tűnt... | |
| BlackDevil (61658) 14.08.04 11:14:05 | ||
|
4.Rész
Emylire néztem,ő is rám. Letörölte azrácról a könnyeit,át ölelte a nyakamat erősen. -Nem fogom engedni hogy elvigyenek! Gyere gyorsan elbújtatlak.-mondta és megfogta a lasszót ami rajtam volt. Mentem utána,elvezetett egy erdős részre,amely mellett egy patak csordogált,mellesleg az a patak ismerős volt nagyon. Elengedte a kötelet. -Kérlek maradj itt amég vissza nem jövök!-suttogta. Pár perc múlva éreztem a vadlovak szagát,gondoltam az én ménesen jár erre. ~De vajon mit keresnek itt? Apá nem jönne ide!~gondolkozni kezdtem,és féltem hogy valami baj lesz. Lehajtottam a fejem és neki álltam legelni. Úgy fél óra múlva Pajkos jön ki a bokrok mögül. -Tesó,te meg mit csinálsz itt?-kérdezte tőlem. -Inkább az a kérdés,te mit csinálsz itt,a ménes hol van?-néztem rá rémültem. -Nyugi van,érted jöttünk csak,gyere már haza,nem bántottak? -Jajj hagyj már,nincs semmi bajom de nem mehetek haza,nektek jó lenne,de van akinek nem!-mondtam és Emilyre gondoltam. Megráztam a fejem. -Figyelj haza kell menned,egyszer én is haza megyek,de ha most apa itt talál nem lesz jó vége!-ahogy ezt kimondtam Emily lépteit hallottam. -Menj el innen Pajkos,siess! -Nélküled sehova se megyek,normális vagy?-nézett rám bamba fejjel. -Te ezt nem érted menj mielőtt...-nem tudtam befejezni a mondatomat,Emily felbukkant és meglátta Pajkost. -Haver,jobb lesz ha elhúzunk innen itt egy kétlábú!-mondta ijedten,és le nem vette Emilyről a szemét. A lány közelebb jött,pajkos pedig két lábra állt és rugdalózni kezdett,miközben Emily felé tarott. -Pajkos ne tedd!-kiabáltam rá és Emily elé álltam. Pajkos megrúgta az oldalamat,de nem álltam félre. -Fejezd be,és menj el innen!-kiabáltam. -Miért véded ezt a lányt?-folytattuk a kiabálást egymással és nagy hangzavart hallottunk. Pata dobogást hallottam ami erőteljes volt,és érezni lehetett benne a düh által felgyülemlett erőt. ~Ez apa!~futott át az agyamon és mindketten leálltunk. Apám futott ki a bokrok mögül,Pajkos és közém állt,Emily mögöttem volt és rémülten nézte az eseményeket. -Demon ezt mégis hogy képzelted? Elcsavarogsz a ménestől,befognak az emberek,most meg a társaddal verekedsz?! Ezt tanítottam én neked?-kérdezte mérgesen,felemelt hanggal. Először lehajtottam a fejem,de ideje volt a sarkamra állnom,apámra néztem. -Ez a kislány nem tehet semmiről,ha ő nincs én sem vagyok már,tehát ezt fejezd be,mindig is utáltad az embereket,de nem mindegyik egyforma,én arról nem tehetek hogy neked csak rossz élményed volt velük!-kiabáltam vissza,Pajkos és Emily a háttérbe húzódtak és figyeltek,én pedig folytattam apámmal a vitát,mire a végére értünk apámnak ez volt a végszava: -Választhatsz az emberek,vagy a ménes! -Az embereket választom,jobban mondva csak Emilyt,ő nem fogaj nekem megtiltani hogy mikor hol legyek,mert tudja hogy vadló vagyok!-egyre mérgesebb lettem. Pajkos szomorúan hátat fordított és arébb ment. -Gyere főnök,itt nekünk már nincs dolgunk.-el oldalgott. -Igazad van Pajkos!Demon, ha visszatérsz a ménesbe azzal a halálod napját írod alá,ki vagy tagadva,ezentúl magadról gondoskodsz!-jelentette ki méltóság teljesen és elmentek mindketten. Emily felé fordultam és sóhajtottam egy nagyot. Rémülten de felém jött. -Jól vagy lovacskám,nem fájt a rúgás?-kérdezte ijedten és végig nézett hoyg van-e valami bajom. -Nincs semmi bajom,csak megkönnyebbültem!-mormogtam magamban. ~Úgy sem érti mit mondok!~gondoltam és legeltem tovább,tudtam hogy a patakon túl van egy tisztás,ha a tisztáson végig megyek ott van a ménesem egy elrejtett részen,ezért a közelébe se mentem a helynek. Nem félek apámtól de meg akarom mutatni neki hogy én is érek valamit. Már csak az a gondolat bántott hogy anyámtól nem tudtam elbúcsúzni. Emily simogatni kezdett és megnyugtatott. A fejemet a vállára tettem,tudtam hogy már csak ő maradt nekem. Meghallottam messziről a farm tulajdonosát ahogy a lányát hívja. -Most mennem kell,de még találkozunk,nyugodj meg Pompás!-megsimogatott és elfutott. Legeltem csak és kiszellőztettem a fejemet. Új életet fogok kezdeni ezt elhatároztam! Egy utolsó pillantást vetettem még régi szülőföldem felé,és úgy döntöttem egy időre békén hagyom ezeket a dolgokat hogy szabadon élni,vágtatni,versenyezni a madarakkal,vagy olykor csak hemperegni és hallgatni a maradak énekét,és élvezni hogy süt a nap. Ezek mind hiányozni fognak de helyette lesznek új élményeim. Biztogattam magam tovább. Nagyon hamar elment ez a nap,csak úgy elrepült és kezdett sötétedni. Ugyan elmehettem volna mert Emily nem kötött ki,de nem tettem,azzal csak neki okoznék fájdalmat,ezért csak pihentek a további ókákban és legeltek,egyszer kétszer ittam is. Mire sötét lett jól tele ettem magam és eltettem magam holnapra. ~Nem tudom milyen lesz így az életem,de majd lesz ami lesz,csak Emilyvel maradhassak!~gondoltam és elaludtam. ------------------------------------ mai rész se a legjobb de a holnapi jó lesz! | |
| linda0415 (81667) 14.08.04 13:58:49 | ||
|
Martina: Irtóra tetszik folytasd tovább! | |
| BlackDevil (61658) 14.08.04 14:00:15 | ||
|
Köszönöm :) az 5. részt betegyem még ma vagy az ráér holnap ? :) | |
| linda0415 (81667) 14.08.04 14:01:39 | ||
|
Nekem mindegy.De én most irok nem valszínű hogy elolvasom még ma. | |
| Nixo (64310) 14.08.05 12:34:17 | ||
|
Sziasztok!Én is hoztam egy mesét!Remélem tetszik!Ha többen kérik,szívesen folytatom!:))
Baga Előszó: E szép történet egy tarpán keverék póniról szól,Bagáról,aki a vadlovak közt is a legnagyobb lesz... Ha szeretnéd megismerni életének történetét,olvasd tovább! -------------------------------------------------------------------------- 1.Fejezet Életem egy napsütéses reggelen kezdődött.Édesanyám épp a réten legelészett,mikor érezte,hogy itt az idő.Leheveredett a fűbe és világra hozott engem.Első pillantásaim azonnal anyukám üdvözlő tekintetét látták meg.Megvárta,míg két mellső lábam előre nyújtottam,s a felállással próbálkoztam.Mikor látta,hogy egyedül is menni fog a próbálkozás,ő felállt,arrébb sétált és legelészett tovább,de rólam le sem vette a szemét.Néhány perc múlva sikerült felállnom,de hamar elburultam.Lábaim keresztben voltak,nem esett túl jól. De aztán jött a következő csapás...éppen akkor,amikor elestem,felém tartott egy gyönyörű,pej színű arab telivér csődörcsikó két pajtásával,akik sárga színűek voltak.Ahogy elmentek mellettem,mind a hárman egy szúros tekintetet vetettek rám és egy gúnyosat nevettek azon,hogy összeestem.Szinte éreztem,ahogy szúrkálnak tekintetükkel.Anyám viszont nem hagyta ezt annyiban..Mellém vágtázott,sunyított egyet a füleivel és egy mérges prüszköléssel elzavarta a csikókat.Hálásan néztem Anyukámra,hogy “megmentett“.Egy negyed óra múlva sikerült talpra állnom,és elinbolyognom Anyához.Boldogan fordítottam be fejem a hasa alá,s szopizni kezdtem. | |
| Nixo (64310) 14.08.05 12:35:49 | ||
|
(Itt az előbbi mesém folytatása!)
Tudtam,hogy ha Anya mellett vagyok,teljesen mindegy hányan nevetnek ki,vagy hányan bántanak,ha Anyával vagyok,hidegen hagy mindez. | |
| 666 (86916) 14.08.05 12:45:13 | ||
|
Szép történet. | |
(aktuális oldal: [ 305 ], összes oldal: 342, Hozzászólások: 5123)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [302] [303] [304] [305] [306] [307] [308] [309] ... [336] [337] [338] [339] [340] [341] [342]
