 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
| galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
| pimpa (70232) 13.05.31 13:20:59 | ||
|
oké elkezdem:
(képekkel csinálom hamarosan felteszem) | |
| szilajka2 (45196) 13.06.24 15:23:56 | ||
|
A TBI-i tanuló
1.fejezet Ahogy végigsétáltam az utcán,ami az iskola felé vezetett,körbenéztem. Jobbra takaros,nem túl nagy házak feküdtek egymás mellett. A legtöbb építmény kertjében,vagy a kerítés előtt fákat is ültettek,valamint az ágyásokból kidugta fejét néhány téltemető és hóvirág. Így,tavasz elején gyönyörű látványt nyújtottak,virágba borulva. De ugyanakkor sajnáltam is őket,mert az időjárás-jelentést átböngészve indultam el a suliba,és nem túl szép időt jósoltak,annak ellenére,hogy most a napsugarak simogatták az arcomat. Balra a házak jó része az egész telket elfoglalta,de néhány növény ide is került. Egyedi ízlésnek megfelelően festett otthonok harmóniát árasztottak,főleg a városból ide,vidékre utazóknak. Nem volt nagy a forgalom,csak néha húzott el mellettem egy-egy autó. Ezt viszont olyan sebességgel tették,hogy a tegnapi zuhéból visszamaradt pocsolyák vízmennyisége rajtam landolt. -Nem akkor baj,hogy anya rám erőltette ezt a széldzsekit-gondoltam magamban. Amúgy is szerettem ezt a darabot. Ajándékként kaptuk,miután érdemileg befejeződött a fociszezon,mármint egyesületi szinten. Meg sokat még nem is volt rajtam. A teszten átment,nem ázott át. Gyorsabbra fogtam a lépteimet,nem éreztem ahhoz kedvet,hogy a „nagymenők” társasága utolérjen,és zaklasson a sok marhaságával. Marci és Zsófi rendesen kiszúrtak velem,mindketten egyszerre lettek betegek. Ez két részről volt rossz nekem: Egy: vihetem nekik a leckét, és kettő: egyedül tehetem meg a majdnem egy kilométeres utat a házunktól az iskoláig. Az egyetlen pozitív dolog a napban az volt,hogy nem Nóra nénivel kezdtük a napot. Hanem Kata nénivel. Hm,ez igazán megnyugtató. Legalább nem üvölti le mindenkinek a fejét,ha nem tudja egy ember a választ a feltett kérdésre. Legalábbis nem első órában. Hanem másodikban. :) Matekból kaptam egy ötöst -röpdoga-,aztán irodalom,jambusokkal,daktilusokkal,na jó,hagyjuk. Természeten tézét írtunk az erdőből,mint életközösségből. Infón ismét Kata nénivel voltunk,a Comenius Logo-t tanultuk. Ötödik óra osztályfőnöki volt,jobban mondva Dávid óra. Kivételesen azonban nem volt benne semmi kifogásolható. Aznap. De a hát többi napján...szétszedte a természet munkafüzetét,letépte a könyve előlapját,és ehhez hasonló apró kis dolgok. Kiszabadulva ofőről elmentem enni. Utána,mivel a délelőtt folyamán beborult az égés szemerkélni kezdett az eső,tükrözve a hangulatot,bementem a könyvtárba,és kikölcsönöztem a Quo Vadis-t. Neki is álltam olvasni. Negyed kettőkor,mintha valami csorda szabadult volna be az épületbe,úgy rohantak végig az ebédlő felé vezető folyosón a nyolcadikosok. Elköszöntöm a könyvtárostól,Judit nénitől,és átsétáltam az osztálytermünkbe,ahol ott találtam Gellért atyát. Köszöntem neki,ő visszaköszönt,és a vércukorszintem után érdeklődött. Mielőtt valaki megijedne,hogy cukorbeteg vagyok,nem erről van szó,csak neki szokása volt és a mai napig az is ezt megkérdezni. Ha az ember tisztában van ezen kérdés valódi értelmével,jól jár. Ugyanis-ha azt feleli az ember erre a kérdésre-,hogy leesett,kap egy Negrót „büntetésből”.Miközben a cukrot szopogattam,előjött az a felnőttek által igen kedvelt,és,legalábbis az én részemről igen csak utált kérdés,miszerint: -Mi leszel,ha nagy leszel?-kérdezte Gellért atya. -Felnőtt!-vágtam rá kapásból. Azt már nem mertem megkockáztatni,hogy: Gyümölcsdarab a Jogobellában,mert a kedves atya enyhén elfordított fejjel,tettetett szigorral szegezte nekem kék szempárját. -Nem tudom-mondtam végül neki. -Nem baj,majd később eldöntöd. Tényleg,csináltam fekete nadálytő-kenőcsöt. -Milyen kenőcsöt?? -A fekete nadálytő egy növény,amit többek között a sportolók használnak sérüléseikre. Gondolom ezt azért mondta,mert lány létemre focizom,sőt,kapus vagyok és hát a vetődés az vetődés,és nyoma marad neki. Néhány lila folt. Meg eldeformálódott ujj. Meg megbicsaklott térd. Megkaptam „házi feladatnak”,hogy nézzek utána említett növénynek. Ekkor még nem tudtam mire vélni a dolgot. Mindenesetre a kedvéért megteszem. Kijöttünk a teremből,és ő ment vissza a kolostorba,én meg haza,merthogy péntek volt. Ami edzést és gépezést jelent. Legalábbis nálam. | |
| ancsa012 (76545) 13.07.04 17:31:44 | ||
|
Szilajka2: Hát, ha őszinte lehetek, és ha vársz kommentet, szerintem ez így nagyon nem jó. Nem vagyok egy Rowling vagy egy Tolkien, kezdő író vagyok, de azt bárki felismeri, hogy a sztoridnak kicsit összecsapott-szaga van. Komolyan, nagyon rossz így. Nuku leírás, nuku bemutatások, nuku elmagyarázás, komolyan NULLA van az 1. fejezetbe leírva. Ez eddig egy olyan történet, mintha a harmadikos húgom naplóját olvasnám. | |
| Kinga0417 (76468) 13.07.04 18:20:30 | ||
|
A történetem egy Lányról fog szólni aki át tud változni farkasá,de nem akármilyenné,2 méteressé,1789.04.17-én megszületett Jeni (Anna Timea Jennifer Decaprio) egy nemesi családba de nem átlagosba hanem a farkasok nemes családjába,Mivel a farkasok megálnak a növésben 18 évesen igy Anna is nem öregszik tovább,ám egy nap Jeni családját ki írtoták az emberek,de anyja átváltoztata emberé és igy azthiték,hogy Timi csak egy áldozat,Igy emberek körében nevelkedett és úgy is viselkedet mint egy normális ember.Az anyja mondata amikor el varázsolta:
‘‘Tantum lupus ad se cum opus sit‘‘(Csak akkor jöjjön elő a farkas éned amikor szükséged van rá)A történetem onan kezdődik ,hogy Anna iskolába be lett iratva a 10 c-be,mivel el költözöt az álitólagos családjával(Jeni a fekete erdőben születet németországban,és Amerikába költöztek).És tovább majd a történetbe kiderül minden titok. Eddig milyen? | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.08 09:58:55 | ||
|
Kinga:Nagyon jó ötletes.Engem érdekel!
Hát akkor ide is beköszönök és elkezdek egy történetet egy 18 éves lányról akinek egy perc alatt megváltozik az élete!A borító kész eddig csak ennyi de ha kész az 1.fejezet azonnal írom :D Borító:  | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.08 11:33:52 | ||
|
I.fejezet:Ünneplésből rémálom -Boldog szülinapot, Boldog szülinapot...!-énekelték felém fordulva a szüleim-Boldog 18. szülinapot, Melody!-fejezték be majd a nővérem kihozta a tortát amit ő maga csinált.Marcipán torta és a tetején egy kép a kis családunkról.Anyu még szőke hajával, Apu már őszen szemüveggel az orrán, én a vörös göndör hajammal és barna hajú nővérem ,Hanga.Nagyon boldog voltam, hogy velük ünnepelhetek.Attól még hogy valaki majdnem felnőtt attól még nem ciki ha a szülei és a testvére megünneplik.Szorosan átöleltem Hangát amiért csinált nekem egy tortát, és még mellé egy puszit is kapott.Már javában ettük a tortát amikor kopogtak és Josef dugta be a fejét.Körbenézett és apun állapodott meg.Bólintott egyet felé apu pedig megtörölte a száját és az ajtó felé indult.5 percig csak sugdolództak majd apa megfordult és hátra tette a kezét. -Sajnálom, de mennem kell.Munka van!-jelentette be és kiment.Josef még bent állt a szobába majd felém fordult. -Boldog szülinapot!-nézett rám barna tincsei alól majd elmosolyodott, engem pedig kirázott a hideg.-Vigyázok rá!-fejezte be és kiment.Kicsit elvörösödtem.Josefet gyerek korom óta ismerem és nemrég észrevettem, hogy érzek valamit iránta.Apa munkáságáról mindig is tudtam...azaz hogy bérgyilkos.Josef neki dolgozik és az az igazság, hogy ha ő vele van akkor nem féltem.Tudom, hogy bármit megtenne, hogy meg ne haljon.Hanga legugolt elém majd rám mosolygott és feltartott egy kis dobozt amiben az egyik ajándékom volt. -Tőle!-adta a kezembe én pedig azonnal elkezdtem mosolyogni és gyorsan kinyitottam.Egy nyaklánc volt benne.Vékony ezüst lánc és rajta három medáll.Egy M betű, egy szív alakú lakat és egy kis kulcs.Azonnal felraktam magamra és rohantam a tükörhöz.Jól állt. -Köszönöm!-mondtam magamban és végig simítottam a medállokat. Mikor mindenki befejezte az evést megköszöntem mindent és haza mentem.Nem szeretek egyedül lenni a nagy házba de hát ha igy közelebb lehetek a sulimhoz akkor mindegy.A nagy fehér ház nagyon halk volt.Még nem ért haza a lakótársam Suzy.Lefeküdtem az ágyra és bekapcsoltam a tévét. -Mindenhol csak reklám...-sóhajtottam és a következő csatornán megálltam. Fél tízig csak ott ültem és már majdnem elaludtam amikor kopogtak.Lassan az ajtóhoz mentem majd kinyitottam.A nyitott ajtónk keresztül szinte a karjaimba dőlt Josef véresen és erőtlenül.Gyorsan lefektettem az ágyra.Nem értettem semmit. -Mi a fene ez?-néztem rá zakatoló szívvel.Az oldalán egy golyó által ütött jük, a fején véres csíkok, a lábán a nadrágja mintha vértóban ázott volna és szinte az egész teste tele volt sebekkel. -Tudták hol vagyunk...és ránk támadtak!-kezdte nagyon halkan akadozva.-Édesapádat megölték...én is alig tudtam megszökni!-fejezte be majd elájult.Hoztam egy csomó papírt és vizet.Minden sebet amit találtam kimostam és bekötöttem, miközben a fejemben össze vissza cikáztak a halottak. -Apám meghalt?Uram isten!Vajon kikkel volt dolguk?-kérdezgettem folyton magamtól majd amikor végeztem lefektettem a kanapéra és egész este mellette virrasztottam. Elég kezdő író vagyok így nézzétek el ha nagyo szegényes!Kritikákat elfogaom ha építő ha romboló! | |
| Tenyésztő4 (76594) 13.07.11 13:15:44 | ||
|
DorisMcStephen:Nekem tetszik a történeted. Eddig nagyon is jó minél előbb folytasd!
Akkor itt az ideje nekem is elkezdeni egy történetet: CÍM:A szerelem ereje BEVEZETŐ:Rose Green egy 17 éves,szomorú lány.Bár a napsütötte Floridában él nem boldog. Amióta édesapja 5 éve autóbalesetben meghalt depresszióban szenved.Ám hirtelen különleges dolog történik vele.Még megijedni sincs ideje. Vajon milyen kalandokba keveredik Rose... | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.11 17:09:08 | ||
|
Tenyésztő4:Hát köszi!Az első komira vártam hogy kiderüljön folytassam e vagy ne de akkor folytatom!
A történeted nagyon izgalmasnak tűnik!Nagyon érdekelne! | |
| Dóry98 (52330) 13.07.11 17:21:47 | ||
|
Kinga0414: Kicsit zavaros, szinte az egész egy mondatban van írva. Jobban ki kellett volna fejteni, így csak a tényeket közölted, elég szűkszavúan. Az ötlet maga nagyon jó, érdekelne a folytatás! :)
DorisMcStephen: Na, ez nagyon jó lett! Néhol kifelejtetted a vesszőt, így kicsit furcsa lett pár mondat. A sztori érdekes, nem unalmas. Még nem az igazi, de nagyon jó! Ha a másik történeted is ehhez hasonlóan fogod írni, az is jó lesz! :) Tenyésztő4: Szerintem kezdd el, érdekesnek tűnik! Kíváncsi vagyok, hogy mit hozol ki belőle! :) | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.12 09:02:20 | ||
|
Dóry:Nagyon köszi!Hát próbálkozok plusz mostanábvan sokat olvasok és remélem használni fog!
Nemmsokára kész a 2.fejezet így majd ha rakom akkor szólok elötte :) | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.12 10:53:22 | ||
|
Hát akkor itt is van a Menyországból Pokol 2.fejezete.Remélem annyira fog tetszeni mint az előző! :D
II.fejezet: Hajnalban mégis elaludtam de nem sokáig feküdhettem az ágyamban Adam mellett , mert 2 óra múlva (6-kor) a telefonom berregő hangjára felriadtam.Gyorsan a kijelzőre néztem majd felvettem.Ismeretlen szám volt. -Hálló?-kérdeztem bele félve attól, hogy ki hív fel ilyenkor. -Melody?Melody McWardt?-kérdezte egy mély férfi hang. -Igen!?Ki az?-dermedtem meg mivel tudta a nevem. -Adam hogy van?-vette át a telefont egy kicsit magasabb hangú fiú és ezután egy halk gonosz nevetés hallatszott vízhanggal.Gyorsan felálltam és kimentem a nappaliba.Ekkor jöttem csak rá hogy Suzy nincs itt pedig már reggel van. -Ki beszél?-kérdeztem dühösen majd Suzy hangját halottam a háttérben.Felsikított!Jézusom!Elrabolták?! -A nevemet majd nemsokára megtudod de nem ez a fontos.Gondolom az elöbb halottad a lakótársad hangját így ha télleg olyan okos vagy mint az apád mondta akkor valamelyest érted mit akarok!-nevetett fel újra majd megint egy sikoly én pedig elkezdtem reszketni a félelemtől. -Mit akar?-ültem le a fotelbe és lehunytam a szemem. -Adammel gyertek el arra a hegyre ami a közeletekben van.Ott Suzy a tietek.Csak Adam kell nekem!-jelentette ki.Egy könycsepp gyorsan lecsúszott az arcomon majd nyomot hagyva beleívódott a pólómba. -Hogyan hihetnék az apám gyilkosának?-töröltem meg az orrom mert nem akartam hogy a szipogásomból megtudja, hogy gyenge vagyok , mert egy ilyen esetben ez a fő dolog. -Hozz magaddal fegyvert!Ha nem engedem el esküszöm , hogy lelőhetsz!-nevetett fel de én még így se hittem neki.Egy gyilkosban nem lehet megbízni. -Rendben!-mentem bele és az agyam máris zakatolt egy terven. -Ma délután 3-kor találkozunk a tönkre ment étterem mögött!-tette le én pedig teljesen megsemmisültem.Csoszogást halottam így gyorsan felpattantam és megfordultam.Adam állt az ajtóban. -Mit akar?-nézett a szemembe.Biztos halotta az egészet. -Téged!Suzyért cserébe...-szegtem le a tekintetem , mert féltem, hogy mérges lesz , mert belementem a cserébe.Ő viszont elém lépett és felemelte az állam. -Rendben!-nézett a szemembe-Nem vagyok mérges!-nyugtatott meg de még mindig nem engedett el-Engem úgyis csak folyton üldöznének!-ment távolabb én pedig csak bámultam.Feladja magát , hogy megöljék csak azért, hogy én vissza kapjam Suzyt?Én nem így ismertem meg.Ennyi idő alatt pedig nem is hittem , hogy ennyire meg tud valaki változni... Visszamentem a szobámba ,átöltöztem és megkerestem azt a fegyvert amit apa dugott el nálam, hogy meg tudjam magam védeni ha kell.Adam még mindig a véres ruhájában volt de neki nem tudtam adni semmit. Megvártuk a délután 2 órát és elindultunk.A sebek ellenére egyszer se álltunk meg az úton pedig azért az a lőtt seb elég durván nézett ki. Akik csak elmentek melettünk mind megbámultak.Lehet, hogy a véres ruha miatt?! -Itt vagyunk!-álltam meg amikor megláttam a lepukkant épületet ami régen egy nagyon jó étterem volt.Elindultam a rom mögé de Adam visszarántott. -Csak hogy tudd...-kezdte majd még közelebb jött hozzám-Nem csak egy gyerekkori ismerős vagy számomra!-hajolt hozzám én pedig eléggé meglepődtem.Ajka az enyémhez ért..és megcsókolt.Egyszer csak nem éreztem a félelmet, és bánatot.Elfogott a melegség és a boldogság...egészen addig amíg megnem halottam azt a bizonyos hangot akivel telefonáltam. -Jaj, Melody!-nevetett-Ha befejeztétek akkor elengedem!-mondta hűvös hangon.Elfordultam Adamtől és a szemébe néztem.Mintha belém vágott volna egy villám úgy álltam ott 20 m-re attól a fiútól aki egyszer már megkeserítette az életemet.Felismertem.Régen amikor még gimnáziumba kezdtem járni egyszer az ujja köré csavart és úgy követtem mintha ő lenne az isten.Egyszer aztán drogot adott nekem és az életem a feje tetejére állt.Neki köszönhetem, hogy majdnem megöltem az egyik barátnőmet. -Dave!-morogtam a nevét-Engedd el!Itt vagyunk ahogy kérted! -Mutasd a fegyvert!-nézett a nadrágomra ahova bedugtam a pisztolyt.Felhúztam a pólóm és így látni lehetett a nyelét. -Rendben!Adam indulj el felém!-engedte el Suzyt és meglökte felém.Adam kilépett mögülem és elindult Dave felé.Lassan , hogy ne lássák kihúztam a fegyvert a nadrágomból és a hátam mögé tettem.Amikor Suzy hozzám ért gyorsan magam mögé húztam és felemeltem a pisztolyt.Dave fejét céloztam be. -Adam, állj!-kiáltottam Dave pedig teljesen elképedt.Mikor meglátta, hogy őt céloztam be elmosolyodott és megindult felém. -Melody ugye nem gondoltad,4-lépett lassan felém. -Állj meg!Ne gyere közelebb!-fenyegettem és rátettem az ujjam a ravaszra.Minél közeleb jött felém annál jobban húztam meg...majd nagy durranással elsült de sajnos nem a fejét találtam el hanem a mellkasát.Meg se rezdült így még 3-szor belé lőttem.Letépte az ingét én pedig megláttam a fekete védőmellényt. | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.12 10:53:39 | ||
|
-Suzy!Rohanj!-néztem hátra ordítva.Barátnőm meg is fogadta a tanácsot és elindult lefelé a hegyről rohanva.Mire eltűnt a kanyarnál Dave már összefogta a két csuklómat és kivette a fegyvert a kezemből.
-Ugye nem hitted?-nézett mélyen a szemembe és hátra fogta mind két kezemet egy vékony szövet anyaggal.Adamet már rég elkábították.Dave elővett valamit a hátam mögül.Hátranéztem de nem láttam semmit.Egyszer csak egy szúró érzés nyilalt a karomba és megértettem mit csinál ugyanis azonnal elkezdtem szédülni és a szám is kiszáradt.Négy év után újra elfogott az az érzés…bedrogozott.Ennyi idő után egyszer se mertem elhinni hogy ez meg foog történni… Betettek egy kocsiba és Dave melett utazva mentünk egyre feljebb a hegyen.Én csak egyre rosszabbul éreztem magam.Éreztem egy újjab tű szúrást majd lehunytam a szemem és egy ideig nem keltem fel.Elkábított. | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.12 10:54:07 | ||
|
Hát ez hosszabb lett!Komikat ha romboló ha építő!Remélem azért teszett! | |
| Tenyésztő4 (76594) 13.07.12 22:36:20 | ||
|
DorisMcStephen:Nekem tetszik folytasd!
-Rose,Rose!Kérlek segíts már!-hallottam kishúgom,Amy Green hangját. -Hagyjál békén!Nem érdekelsz-nyűgösködtem. -Rose,drágám!Miért csinálod ezt a húgoddal?Szépen kért meg,hogy segíts neki.Miért nem teszed?-kérdezte meghökkenten édesapám. -Mert egy idegesítő,6 éves kislány.Ráadásul szőke hajú,tipikus kék szemmel,akiket ki nem állhatok-vágtam vissza keményen.Ekkor sírva fakadt az én csupa szív húgocskám. -Akkor engem is utálsz,kedveském-jelentette ki édesanyám. -Téged nem utállak,Anya.Egyébként is szőkésbarna a hajad-feleltem pimaszul.Nem is törődtem Amy sírásával. -Én meg utálom a magadfajta sötétbarna szemű és gesztenye hajú nővéreket!-zokogta kishúgom. Felelni nem volt időm olyan gyorsan bukkant ki a fekete BMW egy piros Volvo mögül.Mire feleszméltem édesapámat és húgocskámat a hullaszállító vitte el.Édesanyámat mentőhelikopterrel szállították a kórházba.Én pedig ott maradtam egyedül,árván a mentőautó hátsó ülésén. -Kedvesem,tudod milyen szerencséd van,hogy egy törött lábbal és kézzel megúsztad a balesetet?-kérdezte tőlem az egyik mentős. Izzadtan ültem fel az ágyamban.Ez a rémálom minden éjjel utolért.Az ágyam mellett álló éjjeliszekrényre pillantottam.Digitális órám hajnali 3 órát mutatott.Ha ébren vagyok akár fel is kelhetek,gondoltam.Álmosan átballagtam a fürdőszobámba,ami a szobámból nyílt.Eközben átestem a szemetesvödrömön és nagy robajjal hasra vágódtam.Remélem édesanyám nem fog felkelni.Amint felkapcsoltam a villanyt a fürdőben és odaballagtam a tükör elé meghökkentem.Nem ismertem magamra.A bőröm színtelen lett az örökös napsütés ellenére is. Hajam kócosan állt szanaszét.Szemem üvegesen csillogott.Vékony alakomon végig néztem.Nem tudom ki ez az idegen lény aki az én testembe bújt. -Hová tűnt a lezser,barnára sült,sportos lány?Mi történt gesztenye színű haja csillogásával?Miért nem ragyog sötétbarna szeme?-idéztem édesanyám gyakran elismételt kérdéseit. -Rose,drágám!Felébredtél?-anyám dugta be a fejét az ajtómon.-Olyan volt mintha megszólaltál volna. Csak erőteljesen ráztam a fejem.Anyu előtt sosem szoktam beszélni-már 5 éve apám és húgom halála óta nem szólaltam meg.Utolsó mondatom,amit más ember is hallott ez volt:Szeretlek Apu és Amy! -Már azt hittem sosem kelsz fel-mondta Anya komoly ábrázattal. Jó vicc,gondoltam,még csak három óra.Anyám mintha megsejtette volna mire gondolok és hozzátette: -Már elmúlt fél 10 és itt egy vendég is...-majd sietősen eltávozott a szobámból. Hirtelen mindent gyorsan akartam csinálni.Gyorsan megmostam a fogam és letusoltam.Felhúztam a legkedvesebb sortomat és egy fekete trikót melyen nagy,lila betűkkel állt a tipikus “I love you“felirat.Hosszú hajamat kiengedve hagytam. végül leviharzottam a lépcsőn a földszintre.Akkor pillantottam meg őt. Titokzatos volt és szívdöglesztő. Komikat várok! | |
| DorisMcStephen (75731) 13.07.13 08:58:30 | ||
|
Tenyésztő:Rendben nemsokára jön a 3.fejezet!
Amúgy a történetre raknék egy 16-os karikát innentől bár lehet, hogy inkább leegyszerüsítem hogy a 12 évesek is olvashassák! | |
(aktuális oldal: [ 29 ], összes oldal: 81, Hozzászólások: 1206)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] ... [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
