Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
GuardAngels (66126) 13.11.19 18:39:24 | ||
|
Flémó: szerintem egyáltalán nem lett zagyva, de nekem szúrja a szemem hogy ‘és‘-sel kezded a mondatokat. Nagyon ritkán lehet(én is szoktam), inkább ne használd :)Nekem eddig nagyon bejön^^ | |
Flémó (80958) 13.11.20 15:19:49 | ||
|
Köszönöm. Most akkor a 10. jön. | |
Flémó (80958) 13.11.20 16:02:51 | ||
|
10. Egy tesióra története
Jaguár nagyon rosszul aludt. Egész ete úgy forglódott az ágyán, hogy a végén lefordult róla. Megjegyzendő a padló nem volt sokkal kényelmetlenebb, mint a kemény ágy. Álmot látott: egy erdőben volt, de csak homályos zöld foltként látta az elsuhanó tájat. Szaladt. Aztán kiért egy tisztásra, ahol állatbőr sátrak sorakoztak. Egy indián táborban volt (nem Bölényszem féle indiánok azaz észak-amerikai indiánok tábora volt, hanem a Dél- Amerikai őslakosok lakhelyes, akiket szintén indiánnak neveznek). A törzsfőnök előlépett, és a válláról párducbőr palást lógott. Odalápett a lány mellé. Az mondott neki valamit, de nem magyarul, hanem valami más nyelven. A bennszülött megértette, és a népe felé fordult, majd azoknak is megismételte az értelmetlen szöveget. Azok bólogattak, megértették. A törzsfő pedig odalépett Jaguár elé és ,, Chakat ‘‘ -nak nevezte. A lány felébredt... Körülnézett a sötét helységben, és próbálta összerakni az előző nap történéseit. Először Mrs. Luchindáék el akarják fogni. Elmenekül, az üres telekre. Megtalálják. Elviszik. Megérkeznek a PGYMI-be. Jaguárt az igazgatóiba viszik. Találkozik Bölényszemmel. Tudta már hol van. A szörnyű intézet egyik szűk szobájában. A másik ágyon az indiánfiú alszik. Jaguár látta is meg hallotta is... a horkolását. Aztán eszébe jutott az esti álom. Ez valóban megtörtént volna? Ővele? Vagy ez csak egy ostoba hülyeség, mint amiket az ember álmodni szokott? De amint felvette a medált a nyakából (azt aminek a közepén JG van és már születésekor is rajta volt) , és tudta, hogy ez az álom annál több. De mégis mi a jó csudát keresett Dél-Amerikában? Lassan hajnalodott, de ebből a szobában a két tizeéves nem sokat láthatott, ugyanis a szobán (vagy cellán) nem volt ablak. De Jaguár jól látott a sötétben. A másik árvaházban, ahol ezelőtt élt sokszor mondták neki, hogy zölden csillog a szeme sötétben, mint a macskáé. Na mindig ugyanott lyukadunk : Jaguárt a macskákhoz hasonlítom. Nem vélettlenül... Felkapcsolt a lámpa, és egyben a kamera is. Bölényszem felébredt, először ő is értetlen volt, aztán összeálltak fejében a közelmúlt képei. Már mindent értett. Szomorúan nézett Jaguárra, és amaz tudta, hogy a családjára gondol. Ezt megértette, habár neki sohasem volt családja, legalábbis ismert életében... Aztán bejött két vigyázónő. Rájöttek, hogy a két gyerek utcai ruhában aludt. Gyorsan hoztak két rend ruhát. Egyenruhát. Ebbe kell lenniük, reggel délben este, egyszóval mindig. Kivéve tesiórán. Arra kaptak egy röhögséges dresszt, ami olyan, mitha két ügyefogyott balerina elfelejtett volna tütüt venni. Bölényszem persze valami rövidnadrágos mezes focicuccot kapott. Jaguár undorodva nézte a dresszt, ittetve az állandó egyenruhát, amely egy neonrózsaszín kisruha volt! Ja és bersze a szoknya alig ért a combja nagyedéig. Utálkozva tolta el magától. - Mi ez?-kérdezte fintorogva a dresszre mutatva.Aztán a szoknyát tette szóvá: - Felrobbant egy barbibaba, és rákenődött erre az undormányra? Ha eddig a kedves olvasó nem vette volna észre, Jaguár nem volt egy olyan lányos lány. Magyarul: gyűlöli a rózsaszínt, és a szoknyát úgyszintén. A vigyázónők meglepődtek, és morogva hoztak neki egy fiú tesicuccot, és egy fiú egyenruhát. Ezt már valahogy hajlandó volt felhúzni (az öltözőfülkében persze). Észrevett a ruháján egy számot. 693-ast. Rákérdezett, hogy mi az. Az egyik vigyázónő átszólt a válla felett: - Az alapján külömbözetjük meg a diákokat. - Miért nem a nevükön szólítják őket? - Mert az túl hétköznapias!-és otthagyták a macskalányt és az indiánt a folyosó közepén. Az iskola az épületben működött. Volt egy hatalmas sporpálya is középen ahol az első óra -a tesi- zajlott. Mindenkinek saját öltözőfülkéje volt, ahol öltözhetett. Végül fel kellett állniuk tornasorba, mikor mr mind elészültek. Jaguár nem volt rossz a tesiből lánylétére: fiúkat megszégyenítő ügyességgel mászott például kötelet. Ebben jó volt. Több gondja volt a matekkal.... Szóval a tesiórát Mrs. Luchinda vezényelte. Torz vigyorral a képén nézte Jaguárt, akinek sikerül átvinne akaratát az öltözéket illetően. Tíz percig fut, döntötte el. Csakmert tudta, hogy ővele nem lesz könnyű dolga. Jaguár szó nélkül elindult. Futott és futott. Egyre fokozta a tempót, és a többiek ámulva nézték, ahogyan gepárd módjára fut. - Ki fogsz fulladni...- mondta Mrs. Luchinda. Jaguár méggyorsabban futott. Büntetésből, amiért ,, nem engedelmeskedett‘‘ futkatott az egész órán. Nem panaszkodott, kibírta. Tulajdonképpen élvezte, hogy szinte repülhet mint a sólyom, akinek nem parancsol se Isten se ember, szabad... | |
Flémó (80958) 13.11.20 16:04:08 | ||
|
Sajnálom, hogy ilyen sokat szövegeltem a semmiről, de értsétem meg nem lehet minden fejezetben fejvesztett üldözés. Sajna... | |
Fjord (10419) 13.11.20 20:20:40 | ||
|
Hát igen az előzőhöz se fűztem hozzá semmit... most is gyorsan csak beteszem aztán akinek kedve szottyan elolvassa ;)
A Bukás Kezdete... Lehet szeret, de nem tudhatod. Feledésbe miért hagyod? Biztos várna téged, Karjaiba óvna, védne. Félsz a visszautasítástól? Mit érdekel ki vádol? Merj lépni, néha félni, Soha sírni, néha élni. Én is mernék, bár már éltem. Hosszú létem mégsem értem. Tekintetem téged keres, Bár szívem mégsem repes. Rám néznél, mégis feledsz, Hozzám miért nem közeledsz? Fáj már élni, téged nézni, Remélni, satnyán élni. Lépjél mert meghalok, Leesek és megbukok. Luciferhez juthatok, Elvészek, s feladom. Ha megfognál, ringatnál, Örvendezve fogadnál. Ilyenekben nem hiszek, Egymagamban hisztizek. Mégis hogyha tehetném, Én magamhoz ölelném. Mennék én a Pokolba, Tetszetős egy létforma. De te lépni nem mersz. Lételemem a tenger, Sötét, magányos talánya, Mégis jobb lenne a Pokolban. P. Klaudia 2013.11.20. Fjord | |
Flémó (80958) 13.11.21 13:55:26 | ||
|
Fjord: jó lett. Mi a véleményetek a Jaguárról? | |
Flémó (80958) 13.11.22 17:49:09 | ||
|
Milyen a Jaguár? | |
SzellemVarázs (56562) 13.11.22 19:52:30 | ||
|
Flémó: Szerintem jó lesz, csak folytasd. Szinte mindennap megnézem, hogy feltettél-e már új fejezetetet. | |
Flémó (80958) 13.11.23 08:33:32 | ||
|
11. Focidöntő
Nos eltelt két két. Jaguár és indián barátja számára két évszázadnak tűnt ez az idő. Számtalanszor próbálták megtalálni a kivezető útat, a szabadság útját. Azonban sohasem bírtak túljutni azon az ajtón, amely a szobába, vagy az épületbe börtönözte őket. Bölényszem minden este mesélt neki az indián életéről. Volt egy lova. Egy hatalmas termetű vasderes: Sebesen Zúgó Vihar. Ő volt a mindene. A lány pedig élvezte e történeteket, mert a fiú szabadon élhetett, és nem zárta be egyetlen elektromos ajtó, vagy vigyázónő. És ezért csodálta. Ők ketten jó barátok lettek. Szövetségesek, a szabadság felkutatásában. Egy napon talán sikerül nekik... De az a nap még nem jött el. Minden áldott, vagy áldatlan napon iskola volt, azaz tanulás, még szombaton és vasárnap is. Jguár kedvence a tesi lett, és rendesen edzett is. Valamire... Azt még nem tudta mire, de érezte, hogy küldetése során szügsése lesz rá. Egy seddi napon éppen az öltözőből tartott kifelé. Becsukta az ajtót, és Ashly jött vele szembe, akiről mindenki tudta, hogy ő a hely királynője, egy olyan lány, akitől Jaguár olyan messze volt, mit a Szaturnusz a Holdtól. Egyszóval ez a lány odament Jaguárhoz: - Szervusz -köszöntötte nyájasan. - Hallom van fiúd... Jaguár banbán bámult vissza: - Mi bajod van? - Az indián srác... Csak nem le akarod tagadni?!-és kajánul vigyorgott. - Egy : a neve Bölényszem. Kettő: nem a fiúm. Három: Mi közöd van hozzá? -azzal elviharzott, és elraktázozta magában, hogy még meg kell leckéztetnie ezt a felvágós szépségkirálynőt. Aznap a másodk tesiórán Mrs. Luchinda nagy mosollyal az arcán lépett a hatalmas sportcsarnokba. Kezében egy olyan pálca, amely leginkább egy lovaglópálcához hasonlított. - Nos kedves diákjaim, elérkezett az éves focidöntő, amely két hét múlva esedékes. Mint mindig, idén is kiválasztok egy hétfős csapatot, akiknek jutalma, egy kirándulás a városban... Erre mindenki felkapta a fejét. Nagyon vágytak a szabadba. Talán évek óta nem voltak máshol, csak az intézet falain belűl, és a ramaty állapotú kiskertben. Ez szomorúsággal töltötte el Jaguárt. Ő talán már sohasem szabadul innét... Nem! Mindig van még remény... Egy kicsike... - A csapat tagjai a legjobbak lesznek iskolánkból: A 342, 147, 895, 532 és 693-as. Jaguár látta, ahogyan Mrs. Luchinda elhúzza a száját az utolsó szám kiejtésekor. Kellett neki egy perc, amíg felhogta, hogy ő a 693-as. Nos, úgysem volt még soha focidöntőn... | |
Flémó (80958) 13.11.23 08:35:30 | ||
|
Sajnálom, hogy ilyen rövid lett, de többre nem volt időm. Majd lehet délután megirom a kövi fejezetet, melynek főszereplője a foci. Két fejezet múlva azonban lesznek izgalmak. Újra. Addig csak meg ne unjátok. | |
SzellemVarázs (56562) 13.11.23 12:23:45 | ||
|
Flémó: Várom | |
csipet2 (7245) 13.11.23 16:58:43 | ||
|
Sziasztok! :) Fúú, hát hogy komizzak, ahhoz sokat kéne visszaolvasnom, mert az elmúlt másfél hónap alatt amit inaktívan töltöttem írás terén, bizony jó pár új történet kerekedett, szóval, egybe nem tudnám az összt feldolgozni. Nya, de egyenként szépen visszaolvasom. :Đ
Elhoztam a Sóhajok új fejezetét, remélem tetszik majd. :) Kommik kritikák jöhetnek ;) | |
Flémó (80958) 13.11.23 17:32:15 | ||
|
12. Győztesek és vesztesek
Jaguár a hét minen áldott napján készült a focidöntőre. Nem tudta miért, hiszen ez csak egy ostoba foci, mégis min den nap felkelt hajnali ötkor, és edzett, és minen este fennmaradt éjjfélig, csakugyan az edzés kedvéért. Maga sem tudta miért, mint már mondtam, viszont érezte, hogy fontos napok elé néz ebben az életben. De még nem sejtett semmit. Bölényszem is a csapat tagja volt. Jaguár néha látta Ashly-t a lelátón, ilyenkor kajánul pöffeszkedett a lelátón, a szokott helyén, minden nap ugyanott, az első sor harmadik ülésén. Jaguár ilyenkor mindig felzaklatta magát, és elvéttette a cselt, esetleg rosszul lépett. Azon gondolkozott, hogy hogyan fog ez vajon neki menni több mint száz ember előtt. Gyorsan eltelt a két hét. Éppen a focidöntő előtti napon tudta meg, hogy a döntőt a saját sportcsarnokukban tartják majd. Az ágyban forgolódott, azon az estén, nem bírt elaludni. Csakúgy mint első éjjszaka. Artra gondolt, hogy Ashly most minden bizonnyal látni fogja. Aztán rájött, hogy mindig ugyanazon a helyen ül. Vajon most is ott telepszik majd le? Lassan körvonalazódni kezdett előtte a terv, hogy miként törhetne borsot az állandóan piszkálódó, és mindenkin gúnyolódó Ashly hercegnőn. Egy roomlott halat tesz majd a székére. Az ám!.. Lesz még holnap mulatság... Aztán a gondolatai a feloszlás, és a stratégia körül forogtak. Ő és Bölényszem lesznek a csatárok. Jack és Jim, két fiú pedig hátul a védők. Michael, a naplementeszőke hajú fiú pedig a kapus. Jaguáron sok múlott. Ő azért lett csatár mert a leggyorsabb volt mindük között. Michael -aki a kezdettől fogva főnöknek hitte magát- először védőnek akarta beosztani. Aztán, hát igazából Bölényszem kiállt mellette. De CSAK barátságból! Végül addig forgolódott, amíg rákényszerítette magát az alvásra. Álmot látott. Ült valaminek a hátán. Azt nem látta mi, de tudta hogy egy élőlény. Aztán megálltak egy hatalmas gép, egy helikopter előtt. Jaguár leszállt az állat hátáról, és búcsúzkodtak. Az állat is szomorú volt, meg ő is. Majd előrelépett a lány, és átengette magát az ismerős pilótának, aki a gép rakterébe vezette. Elfogták... Felriadt az álomból. Zihált. A lámp, és egyben kamera már felkapcsolt. Bölényszem az ágya szélén ült és a szemét dörzsölgette: - Mi van, szellemet láttál? - Úgy is lehet mondani... -sóhajtott a lány. -Mennyi az idő? - Nyolc óra múlt tizenhat perce... Alig fél óra múlva a két csapat egymással szemben állt. Jaguárék vörös mezt viseltek, a vendégcsapat pedig kéket. A másik csapat valahonnan Pécs mellől érkezett. Nagyon vihogtak, amikor meglátták, hogy a pirosan legfőbb erőssége egy lány. Láthatóan az égig voltak telve magukkal. Magharsant a kürt. A két csapat közé behajították a neonsárga bőrlabdát. Bölényszem rögtön magához ragadta a lastit. Végigvezette a fél pályán, de akkor két kék rmberke állta útját. Kettejük között átpasszolta a lábdát Jaguárnak. Amaz megragadta, és vezetni kezdte a kapu felé. Elrúgta. Majdnem célba talált, de végül nekiverődött a kapufának. Visszapattant, és az ellenfél megszerezute. Jaguár elölmaradt, nem volt ínyére a futkerálás és tudta hogy Jack és Jim is jól végzik a dolgukat. Így is volt. Jack lapos rúgása épp odatalált a lány lábához. Jaguár pedig futott a labdát vezetve. Már megint majdnem ott volt a kapunál, de azok a fránya kékségek ott álltak előtte. Bölényszem viszont éppen jó helyzetben van... Odalőtte a labdát a fiúnak, azonban túlment. Az indián ügyesen megfogta, ekkor megszólalt a kürt...a magnóból. Félidő volt. Ennyi lett volna fél óra? Tíz perces szünet volt. Ittak, és újra átbeszélték a stratégiát. Ezúttal Bölényszem állt be a kapuba, és Michael volt a csatár. Jaguárral együtt előre álltak a középvonal mellé. Magnós kürtszó. Jött a labda. Michael megragadta, mielőtt a kékeknek esélyük lett volna feleszmélni. Már rúgta is a labdát. Azok az istentelen védők azonban megint az útját állták. Átrúgta a lánynak, aki vezette a pálya széle mellett. Minez sok időnek látszott, pedig csak pár másodpeces idő volt. Futott. Ott állt előtte a kapu, és a kapus. A lány pedig lőtte, a másik sarokba. A háló felrebbent ahogyan a labda nekicsapódott. Csak ezután vágódott el védés gyanánt a kapus. Nyertek..! | |
Flémó (80958) 13.11.23 17:33:29 | ||
|
Hát már megint a semmiről szövegeltem. De a következő esküszöm izgalmas lessz! És kiderült a titok: Jaguár valódi származása... | |
Flémó (80958) 13.11.26 17:16:01 | ||
|
Kérnék rá kommentet... |