 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Melissa (6505) 11.12.26 09:53:20 | ||
|
A határ Megőrizzük, ahogy a rég leégett erdők virágporát a tómeder iszapja. Ami volt, nem ér sohase véget: megszűnik és nem tud megszűnni mégse.” Mélyet sóhajtottam. Már közel voltunk az erdő határához. Őszintén bevallom, hogy féltem. Egyszerűen remegtem a félelemtől, holott tudtam, hogy a legrosszabb az lehet, hogy a szüleim elveszítik az ember énemet. Ez egyenlő lenne egy halálos ítélettel. A családom belerokkanna. - Hogy kezdjük? –vágott a gondolataimba Rowtag. Hatalmas szikla törte össze önbizalmam vékony üveglapját. Újabb kérdések vetültek fel. Hogy fogunk emberré változni? Hogy jutunk át a pajzson? És egyáltalán hogyan tudom megmenteni az embertestemet? Ezekkel nem számoltam. Annyira egyszerűnek tűnt a dolog, de ezek a kérdések mázsás súlyként terhelődtek a vállamra. Már a sírás határán voltam, amikor Rowtag szelíden oldalba bökött. - Ne aggódj, Naira. Majd megoldjuk. - Honnan…? –fogtam bele, de abban a pillanatban el is hallgattam. Mindentudóan Ro-ra somolyogtam. - Egyszer még úgyis megtanulod. - Valamikor muszáj lesz, ha veled akarok maradni. Úgyhogy lehet, hogy még megfontolom a dolgot. Rowtag olyan szerencsétlen képet vágott, hogy elnevettem magam. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire hiszékeny. - Ne aggódj, csak vicc volt –nyugtattam meg. - Tudom –bólintott, de láttam az arcán, hogy tényleg megkönnyebbült. - Aha, én is ezt mondanám. - Ne felejtsd el, hogy tudok olvasni a gondolataidban, Naira. - Ne felejtsd el, hogy én is a tiédben, Rowtag. Pár pillanatig bambán pislogott, aztán bénán elvigyorodott. - Tudod, édes, nagyon jó színész vagy. - Édes? –néztem fel. - Régen mindig így hívtalak. Nem tetszik? Csak szólj és befejezem. - Nem, nyugi! Nincs vele bajom. Csak furcsa volt. Még nem hallottam ilyet a te szádból és meglepett. - Ne haragudj –motyogta. - Nem, semmi baj! Tényleg! Rowtag bólintott. Éreztem, hogy szeretné befejezni a beszélgetést. Őszintén, most nekem is jól esett egy kis csend. Így el tudtam gondolkozni azon, hogy miként fogunk választ találni arra a számos kérdésre, ami az imént merült fel. Nem tudtam elképzelni, hogy ne legyünk képesek befejezni a „küldetést”. Ugyanakkor tudtam, hogy szinte lehetetlenre vállalkoztunk. Jobban mondva vállalkoztam. Rowtag még csak azt se mondta, hogy hajlandó-e segíteni nekem. Ez újra megingatta percről-percre egyre csekélyebb hitemet. Rowtag váratlanul megtorpant. Szinte reflexszerűen torpantam meg én is mellette. - Mi történt? –kérdeztem. - Nézz előre. Odafordultam. Két fa volt előttünk és közte már láttam a nyüzsgő embertömeget a városban. Elérkeztünk a határhoz. Komikat! | |
| Póniló15 (15108) 11.12.26 10:28:39 | ||
|
Melissa, szuper lett, folytasd! :D | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 11:28:11 | ||
|
Melissa:Dettó ugyan az mint Póniló:)
thestral:Írtó jó lett és mondam hogy, úgy is lesz valami ötleted csak gondolkozni kell:) | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 11:30:45 | ||
|
thestral:Ja, és remélem hogy, engem is az olvasóid közé tartasz:)Mert a világért sem hagynnák ki egy részt sem a Grow Hill Vámpírjából:) | |
| Melissa (6505) 11.12.26 11:42:03 | ||
|
Póniló, Hancsi, köszönöm! | |
| thestral27 (21282) 11.12.26 13:09:53 | ||
|
Köszönöm a kommikat.:) | |
| thestral27 (21282) 11.12.26 13:10:53 | ||
|
Szerda este,elvileg megmutatom nektek az egyik festményem,ha eljutunk venni olyan színeket amik kellenek.^^ | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 13:22:55 | ||
|
Remélem eljuttak^^ | |
| thestral27 (21282) 11.12.26 13:24:00 | ||
|
Én is.:D A vázlatot szívesen megmutatom,ha érdekel valakit.:) | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 13:56:02 | ||
|
Engem nagyon érdekel:D | |
| thestral27 (21282) 11.12.26 14:13:09 | ||
|
Tárámm:
Stefan Salvatore lesz a vámpírnaplókból.^^ a Homlokán azért van olyan sárgás árnyalat mert megpróbáltam bőrszínt alkotni,de nem jött össze,ezért is kell majd venni.xD | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 17:47:47 | ||
|
thestral:Egész jó lett várom már festettben és amúgy rájöttem hogy, kit ábrázoltál^_^ | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 17:49:41 | ||
|
Kihalt a topik?Vagy mi történt?
O.? | |
| thestral27 (21282) 11.12.26 18:02:57 | ||
|
Köszi.^^
Egésznap alig írt ide valaki.:S Én viszont olyan 21:00 körül hozok valamennyit.:D | |
| hancsi1000 (50548) 11.12.26 18:26:49 | ||
|
Az jó:) | |
(aktuális oldal: [ 120 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [117] [118] [119] [120] [121] [122] [123] [124] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
