Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
hancsi1000 (50548) 12.04.14 19:58:46 | ||
|
Ja honlapom:http://hancsi1000.ewk.hu/ | |
hancsi1000 (50548) 12.04.14 21:02:41 | ||
|
Na jó akkor beteszem az 1. feji első részét:
Fájdalom – Átalakulás Szemek Otthon ülni a kertben és becsukott szemmel a nap felé fordulni, megnyugtató érzés, és nekem pont erre van szükségem: Nyugalomra. Nemrég csókolt meg először az, akit igazán szeretek. Nem lepődtem meg rajta, hogy a szívem vagy ezerszer ver és nem éreztem úgy, hogy ez egy hatalmas titok lenne. De fontosnak tartom ezt a pillanatot. Mikor újra felidézem a történeteket, hogy hogyan húz magához a kapunk előtt és hogyan csókol meg gyengéden mégis szenvedélyesen ráadásul még érzelem teljesen. Nemrégen még meghaltam volna egy ilyen csókért tőle, de ma már nem kell ezt tennem, elég, ha szeretem. Ábrándozásomból egy hatalmas reccsenés ébresztett fel, amit egy még hangosabb sikoltás követett. Nem ültem tovább a hófehér lócán, azonnal felpattantam, hogy kiderítsem mi történt. Nem sok szerencsével. Amint kiértem az útra láttam, hogy minden tiszta vér és a kiinduló pontja nem más, mint egy nő, aki élettelen teste nagyon is bizarr volt. Csak ekkor kaptam észbe: Én nem bírom a vért! Ahogy eszembe jutott rögtön émelyegni kezdtem, már szinte úgy éreztem, hogy hányok mikor minden elsötétült. Csak egy halk puffanás hallottam és innentől semmit. Éreztem, hogy valaki erősen szorítja a kezemet, már szinte fájt. Szemeimre megpróbáltam ráparancsolni, hogy nyitódjanak, ki de nem ment. A hallásom egyenlő a nullával, így csak találgatni tudtam, hogy hol lehetek, de nem volt tippem. Eszembe jutott a megoldás, mivel a kezemet érzem így megszoríthatnám az ember kezét, aki fogja az enyémet. Így is tettem. Egyszer csak egy hatalmas és nagyon kellemetlen hang nyilallt egyenesen a fejembe, bár ez azt jelenti, hogy hallok. Aztán így folytatódott a beszéd: - Tényleg megszorította a kezét uram? - Ne nézzen már hülyének! Éreztem, amit éreztem és nem fogok hazudni, ha a barátnőm már három napja el van ájulva! – fakadt ki egy férfi hangja. Hú de mázlim van, nem más van mellettem, mint az én Jordan-em. Csak ekkor kaptam észbe. Három nap? Az nem sok egy kicsit? De lehet, hogy túlreagálom, vagy nem… Meg fogok őrülni! Elhatároztam magam, meg szólalok. Pont. Ez az én testem én irányítom! Megszólalok! Most! Nagyon koncentráltam és kinyögtem egy szót pontosabban egy nevet. - Jordan. - Igen? – jött a válasz lágyan. - Nem tudom… nem tudom ki… kinyitni a szem… - próbálkoztam kipréselni a hangokat. - Nem tudod kinyitni a szemedet? – kérdezte gyengéden az én eredeti mondatomat. - Megpróbálom kinyitni a szemét Miss Carletee és megnézzük, hogy mi van vele rendben? – kérdezte egy erőteljesebb hang, valószínűleg az orvos. Onnan gondolom, hogy éreztem azt az erős gumi szagot, amit azok a fehér orvosi kesztyűk árasztanak. Ebben a pillanatban erős fény vakított. Nem én nyitottam ki ugyan a szemem, de láttam. Talán túlságosan élesen is… Nem tudtam koncentrálni a fényekre, mert az, az arc jelent meg előttem, amelyik az egyik kedvencem volt. Bár nem tartott, sokáig mert Jordan egy hatalmasat sikított - úgy, mint egy lány – ezt követte, hogy legyezgette magát a kezével közben levegőért kapkodott végül pedig szép lassan elájult és a földre borult. Felültem a beteg ágyon és az orvos felé fordultam. - Mi baja van? – kíváncsiskodtam. Az orvos nem felelt csak egy tükröt mutatott felém. --------------------------------------------------------------------------- Komikat! A nevek kiejtését a honlapomon nézheted meg!(előző bejedzsésem!) | |
hancsi1000 (50548) 12.04.14 21:03:11 | ||
|
Ja és borító még nincs de még dolgozok rajta! | |
Pumpedli (26099) 12.04.14 21:30:58 | ||
|
Sziasztok, drágaszágaim^^!(igen, szeretem Smeagolt:D)
A Soha! új része egyelőre készülőben van, de addig is berakom egy pár hónapja íródó sztorimat, amiből már jó pár oldal kész van és már egy elázást is elszenvedett - mert füzetbe írom -, ugyanis kiömlött rá a teaxD... Berakom nektek a prológust és ha tetszik valakinek, akkor begépelem a maradék jó sok oldalkát is, persze csak szép lassan:). Moonbeam Prológus Hideg szélroham söpört végig a fák között, felkapta a halott leveleket és magával vitte őket. A metsző téli levegő bekúszott a kabátom és a sapkám alá, a szemem könnyezni kezdett tőle, de tovább haladtam az erdő sűrűje felé. Kitapintottam a zsebemben lapuló fényképezőgépet és halványan elmosolyodtam. Eltökéltem, hogy lefényképezem a farkasokat, akik már régóta álmaim és rémálmaim főszereplőiként éltek a tudatomban, noha ez nem volt biztonságos „játék”. Egyre beljebb értem, ide már a nap erőtlen sugarai sem értek el, és fáról-fára sötétebb lett. Hegyeztem a fülemet, minden kis neszre körbepillantottam, hátha meglátom a falka egyik tagját. De a rigókon és egy kövér – jó, legyen erős csontozatú – madáron kívül egy árva lélekkel sem találkoztam. Már épp kezdtem feladni, mikor egy ág megrezzent. Felkaptam a fejem, még pont észrevettem egy szürke, tovasuhanó villanást. Nem gondolkodtam, csak cselekedtem, az állat után vetettem magam, a fényképezővel a kezemben. Átrohantam két fenyő között, tűleveleik vörös csíkokat hagytak az arcomon. Ekkor újból megpillantottam az árnyat, szürkésbarna bundáját felborzolta a fagy ellen. Egy ezüstfenyő alatt állt, sötétkék szemei egyenesen rám szegeződtek. Teljesen nyugodtnak tűnt, már-már unottnak. Óvatosan felemeltem a gépet és a farkasra fókuszáltam. Még csak meg sem rezzent, pedig rengeteg képet készítettem róla. Egész végig úgy tetszett, mintha az arcomat fürkészte volna, ami elég nyugtalanító volt. Aztán beleszimatolt a levegőbe, fényes fekete orra aranyosan meg-megmozdult, és egy kecses mozdulattal eltűnt. Életemben nem láttam még ilyen furcsa, ám mégis gyönyörű teremtményt. És akkor még nem is tudtam, hogy mennyi mindent fog megváltoztatni ez az egyetlen farkas… | |
hancsi1000 (50548) 12.04.15 06:55:13 | ||
|
Pumpedli:Nekem tetszik a fogalmazás módod szerintem folytasd nagyon kíváncsi vagyok rá^^ | |
Melissa (6505) 12.04.15 10:22:18 | ||
|
hancsi: Megőrülök, folytasd már! Most azonnal, ebben a szent minutumban! *.*
Pumpedli: Érdekesen kezdődik, elolvasnám ^^ Nagyon jól fogalmazol! | |
Wolfoxy (21122) 12.04.15 12:25:14 | ||
|
Itt is van az új fejezet (kiszámoltam pontosan, ez a 15.)
HockeyStriker 15. fejezet -Miben fognak párbajozni? – kérdezte. -Hokiban – felelte az öreg. – Természetesen. -Gólra megy? – kérdezősködött tovább a lány. -Nem kislány, nem gólra megy – rázta meg a fejét Shuu nagypapa. – Bedobok egy korongot, és aki állva marad a végén, az nyer. Rei ebben a pillanatban kezdett el komolyan aggódni Shuu-ért. -Ha nyer, ő sérülhet meg, de ha veszít akkor a büszkesége fog megsérülni – gondolta. – Hogy akarsz ebből kimászni, Todoroki? Rei egy ideig nézte a fiúkat, de úgy látta, nagyjából egyformán jók. Kb. fél óra múlva megunta, fogta magát, és bealudt a pálya szélén. Nemsokára arra riadt fel, hogy valamelyik fiú hatalmas robajjal nekiütközött a pálya kerítésének. -Pedig olyan szépet álmodtam… -motyogta álmosan a lány. Shuu nagypapa ránézett. -Ne aludj kislány! Lemaradtál a feléről! -Miért, mióta csinálják? – kérdezte még mindig álmosan Rei. -Legalább két órája – válaszolt a nagypapa. – De úgy látom, az unokámnak ennyi volt. Rei felkapta a fejét, és a pályára nézett.Shuu a jégen feküdt, és nem úgy nézett ki, mint aki fel tudna állni. Leo megfordult, és elindult lefelé a pályáról. -Gyere vissza te szemét! – Shuu ezt akarta mondani, de már megszólalni sem bírt. Tudta, hogy nem veszíthet, de mégis… -Hé, te meg mégis mit csinálsz? – hallatszott egy hang a fiú fejéből. Hirtelen Atsuyát látta maga előtt, aki szemrehányóan nézett rá. – Feladod? – kérdezte. – Nem olyannak ismerlek, aki csak ennyitől feladná – mondta, azzal eltűnt, és helyette Rei jelent meg. -Ugye tudod, hogyha most veszítesz, akkor Atsuya meg a többiek egy életen át röhögni fognak rajtad, Todoroki? Ha nem akarsz egész életedben vesztes maradni, akkor állj fel, és küzdj! –azzal ő is eltűnt. Shuu összeszedte minden erejét, és végül fel tudott állni. Leo visszafordult. -Nem volt még elég az alázásból? – kérdezte. -De igen. Ezért foglak most én alázni téged! –vágott vissza Shuu. Ezzel elkezdődött az utolsó, elkeseredett összecsapás a fiúk között. Végül Shuu maradt állva. -Te győztél – motyogta Leo, azzal felállt, leporolta magát, és kiment a pályáról. Shuu elmosolyodott. -Hát igen, ezt hívják tiszta művészetnek – azzal egyszerűen elájult a kimerültségtől. Amikor kinyitotta a szemét, Reit látta maga előtt. A lány arca felderült, amint meglátta, hogy magához tért. -Hála az égnek hogy felébredtél! – mosolygott. -Mennyit aludtam? -Képzeld, annyira kimerültél, hogy átaludtál egy egész napot! Atsuya és a többiek már itt vannak, és ha minden jól megy, ma hazamegyünk! -Te hívtad ide őket? – kérdezte Shuu. -Én voltam! – Leo vigyorgó feje bukkant fel Rei mögött. – Az agyam eldobom tőled haver! Ha All Star-játékos leszel, majd mosom a zoknidat! -Helyes! –azzal Shuu kezet fogott Leo-val. Ekkor Atsuya bukkant fel az ajtóban, mögötte pedig a többiek, valamint Himura néni. A néni egyből Shuu-hoz rohant, és ölelgetni kezdte. -Jaj, kisfiam, annyira aggódtam érted! Még jó, hogy jól ismerem a nagypapádat! -Nem igazán kapok levegőt –morogta válaszként a fiú. A többiek nevettek. -Honnan tetszik ismerni Shuu nagypapát? – kérdezte Rei a nénitől. -Régen a férjem csapattársa volt a Seibu Hatosban. De a férjem azt hiszi, ő tette tönkre a karrierjét, ezért nincs túl jóban vele. Nyilván ezért nem kedveli a kis Shuuichit sem. -Elég a dumából! – szót ki Atsuya az előszobából. – Menjünk haza! Komikat! | |
zoluka (54744) 12.04.15 12:58:56 | ||
|
Nemsokára kész a Run if you can! 2. fejezete. :) | |
Pumpedli (26099) 12.04.15 13:07:33 | ||
|
Köszönöm a kommenteket^^! Nemsokára elkezdem begépelni az első fejezetet, ahol elkezdődik a bonyodalom:). | |
Wolfoxy (21122) 12.04.15 13:55:33 | ||
|
Amúgy elkezdtem egy másik történetet, az is sportos (baseball, a másik kedvenc sportom), és abban is japán nevek vannak (igen, még mindig magas nekem egy normális angol nevet kitalálni), de csak a weboldalamon lesz fent, ha érdekel, nézd meg Wolfoxy‘s Site | |
hancsi1000 (50548) 12.04.15 15:54:13 | ||
|
Íme elkészült a borító:
Azért ilyen nyomi mert én csináltam>< Nem kopizni az ötletet és Komikat viszont elfogadok! | |
pony56club (16581) 12.04.15 16:23:03 | ||
|
hancsi:jó lett a borító,én még egy szemet sem tudok rajzolni gépenXD
Wolfoxy:folytasd,nagyon jó^^ Pumpedli:engem is érdekelne:D hancsi:nagyon,nagyon jó lett:Dfolytasd!*__* és meg fogsz ölni mert csak most kezdek bele az írásba?>-<“ | |
hancsi1000 (50548) 12.04.15 16:28:33 | ||
|
pony:Kétszer komiztál nekem!XD Nem vagyok külön személy:P Amúgy meg ha hozol belölle ma akkor nem de ha nem hát akkor NYIKK!X“DD | |
pony56club (16581) 12.04.15 16:32:52 | ||
|
hancsi:tényleg,nem vettem észreXD*visszanézni mit is írt,hülyeségében el kezd nevetniXD*Akkor már el is kezdtem írni^^“ötre ha itt tudok maradni a gépnél akkor beteszem,ha nem,akkor valahogy,de idekerülök és beteszemXD | |
thestral27 (21282) 12.04.15 16:53:14 | ||
|
hancsi: de jó már a borítód.*w* Tök ügyi vagy.:DDD |