 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| hawai (9368) 12.08.26 18:45:45 | ||
|
sziasztok!
nem sokára lesz új Phoenix rész, ha valakit esetleg érdekelne, addig is egy kérdés.. egy új történettel kapcsolatban, ami tegnapelőtt azaz pénteken fogalmazódott meg bennem, hogy hogyan is? nos, délelőtt hallgattam a Class fm-et, azon belül is a Morning Showt, benne a bolond, minden hülyeséget kitaláló Balázzsal, Ferivel és Ferivel :) a témájúk a Piroska és a Farkas volt, hogy ők milyen horror filmet csinálnának belőle és hogy mi történne benne. Nos ez adott ihletet, igaz az én sztorim teljesen elüt az övükétől :) 
Vajon mindenkinek van életcélja? S, ha van, akkor mi? Logan Red fiatal, menő középiskolás diák, akinek a lába előtt hever a fél suli, ő pedig az egekben szárnyal. Logan tündérvilágában csak egyetlen icipici zavaró sötét folt van, még hozzá egy osztálytársa, Audrey Black. A nagyszájú, igaz mondó, néha már-már idegesítő lány az egyetlen, aki nem hajol meg a fiú minden kívánsága előtt, s érzéseinek hangot is ad. A két fiatal között régóta megy a viszály, s valamilyen oknál fogva a sorsuk összefonódik, mikor egy erdőisten megelégeli a harcukat. A két fiatal nehezen viseli egymás társaságát, mégis ez az utálat lesz az, ami feltüzeli őket. Ám vajon a történet végére minden rendbe jön, s eltörlik egymás iránt érzett utálatukat? Vajon szavakba tudják önteni a kimondathatatlant, és a happy end lesz a vége? Vagy a szokásos „boldogan amíg meg nem…” helyett egészen mást hoz a sors? Kit érdekelne a történet? Üdv: Rawen ^^ | |
| ella99 (35892) 12.08.26 19:54:26 | ||
|
Hawai: Én kíváncsi vagyok rá! Szeretem az ilyen történeteket. ^^ Lehet, hogy ez miatt elkezdek ide járni. ^^ | |
| hancsi1000 (50548) 12.08.26 20:17:31 | ||
|
Hello!
Elkezdek írni egy új tőrténetet, a címe:Ember a falkában Borító Volt már olyan érzésed, hogy van, amire nagyon vágysz, de nem kaphatod meg? Nem, nem arra gondolok, hogy például szerettél volna egy PC játékot, de nem kaptad meg. Én arra gondolok, amikor egy másik életre vágysz… Látod őket, amint együttes erővel elejtenek egy prédát, látni, hogy szabadak, mint a szél, és vadabbak, mint a tomboló vihar… Te, akartál már farkas lenni? Na van akit érdekel? Bár így is, úgy is elkezdemXD By Hancsi | |
| thestral27 (21282) 12.08.26 23:50:49 | ||
|
hawai: mindenképpen kezd el.:) Nagyon jól hangzik.*-* | |
| Melissa (6505) 12.08.27 14:56:26 | ||
|
Hawi, Hancsi, kezdjétek el :DD
Gota jó lett, nekem tetszik ^^ Na, ma tényleg hozok GD-t xD Mondjuk, mivel Mrs. Armstrong ma nincsen, halál fia leszek xD Mindig ő olvassa el először és ez most nem így lesz :P Ki fog nyírni xDDD | |
| iekev (15676) 12.08.27 15:01:33 | ||
|
Hali!
Elkezdtem írni egy sztorit: A napló. A blogomon elolvashatjátok a prológusát, és szavazhattok, hogy osszam-e meg majd a fejezeteket a blogon.(Ha ugyanígy egyenlő lesz az állás akkor nem fogom megosztani, szerintem :/ ) Szóval, blogom: Flores De Hielo | |
| Victory (24965) 12.08.27 23:18:03 | ||
|
Kedves Mindenki: Akkor így a Bloodlust[/i után el is kezdeném az új történetemet. Remélem, hogy lesz, akinek majd tetszeni fog :)
(Részlet) “„Kedves Naplóm! Úgy érzem, veszélyben vagyok, azonnal el kell hagynom ezt a helyet, de feltűnés nélkül. Mit tegyek?” A rövidke bejegyzést követően összecsuktam a naplóm és letettem az éjjeliszekrényemre. Nem akartam magammal vinni, mert azt reméltem, hogy rátalál valaki és azzal majd minden megoldódik. *** Lassan és halkan igyekeztem kigördülni a garázsból. Csak akkor nyomtam tövig a gázpedált, amikor már magam mögött hagytam az otthonom. Hirtelen egy alak tűnt fel az út közepén, a sötétből, kábé ötven méterre előttem. Azonnal fékeztem, de mind hiába. Az autó kerekei nagyot csikordultak, de már túl késő volt. - Neee! – sikoltottam, miután elvesztettem uralmamat a jármű felett. Az autó elsodorta az útról az alakot, majd minden olyan gyorsan történt.“ A teljes fejezetért:Katt ide!;) | |
| JumpHorse (50360) 12.08.28 13:55:41 | ||
|
Hawai: Igeeen! Folytatást! folytatást! ^^ | |
| Melissa (6505) 12.08.28 14:57:25 | ||
|
Lovas: Nagyon jó lett, folytasd :D
Ezt meg vegyétek úgy, hogy tegnap raktam be xD : 
Green Day 13. fejezet: Kalandra fel! *Gwen* A fiúk kitaláltak egy őrületes nagy hülyeséget… megint… Most az a remek ötletük támadt, hogy menjünk el kalandparkba, úgyis van egy a közelben. Az egész ott kezdődik, hogy tériszonyos vagyok, ahogy Julie is. Szóval nem tudom, mit fogok csinálni, ha felvisznek a harminc méter magasba a fák fölé, egy darab nyomorult drótra két darab karabinerrel és egy hevederrel. Nem is tudom, miért egyeztünk bele, hogy elmenjünk. - Na, mivel kezdjük? –dörzsölte össze a tenyerét BJ, amikor megálltunk a bejárat mögött. - Kötélpálya? –kérdezte Julie. –Van egy hatsávos versenyzős. Ott kideríthetnénk, hogy melyikünk ügyesebb. - Én benne vagyok –csillantak fel Tré szemei. –Úgyis én nyerek! Mindenki felé fordult és néhány másodperc után nevetni kezdtünk. - Most meg mi van?! –kezdett el duzzogni. –Igenis, én fogok nyerni! - Majd meglátjuk, Frankie –veregettem meg a vállát. –Majd meglátjuk. Amúgy nem nyert. Harmadik lett, Mike és Billie után. Mi Julie-val előreengedtük őket, jó volt nézni, hogy mennyire hajtanak a győzelemre. Eléggé fáradtan mentünk le a pályáról, pedig mi nem is siettünk. Mike konkrétan a tüdejét köpte ki, mert ő nagyon nyerni akart. Mondjuk sikerült is neki, de ez már más kérdés. Billie és Tré zihálva veszekedtek azon, hogy melyikük lett a második. Mert ugye ez egy roppant fontos tény, de komolyan. Ezután szétváltunk. Mi Billie-vel a csúszópálya felé mentünk, ami száz méter hosszú és a park legmagasabb pontjából indul. Julie azt mondta, hogy ők kipróbálják a bobot, mert az Tré szerint szuper. Képzelem, milyen lehet. Mike nem tudom merre indult. Mondta, de nem is figyeltem rá annyira, meg el is felejtettem. *** - Tisztázzuk… Ez most a te hibád volt! A pálya megállt. Valószínűleg áramszünet, vagy valami hasonló lehetett. Gwen és Billie meg ott maradtak a drótkötél kellős közepén, több mint húsz méter magasban. - Miért is? –nyöszörgött a frontember. - Te találtad ki ezt az egész kalandparkos baromságot! - Nem iiiis! Mike ötlete volt! - Nem érdekel! –bújt hozzá a lány egyre szorosabban. Azért be kellett vallania, hogy jó ötlet volt a kétszemélyes hevederben csúszni. Már régen szívrohamot kapott volna, ha egyedül kellett volna fent lógnia. - Gwen… - Hm? - Mielőtt meghalunk, tudnod kell, hogy szeretlek! - Ki ne mondd ezt a szót még egyszer! –rivallt rá. - Mit? Azt, hogy szeretlek? - Nem, azt, hogy meghalunk! - Oké… -Óvatlanul lenézett az alatta tátongó mélységbe. Felkapta a fejét és nyelt egy nagyot. –De akkor is szeretlek. - Még szép! –vágta rá Gwen. Aztán hirtelen eszébe jutott valami. –Amúgy Julie-val és Tré-vel mi lehet? *** Julie-ék éppen a bobpálya legtetején ücsörögtek az elakadt kocsiban. - Magas… -nyöszörögte a lány. - Ne nézz le –vigyorgott rá a mögötte ülő Tré. Neki nem volt tériszonya, sőt nagyon is élvezte a magasságot. Ez talán visszavezethető arra, hogy az apja helikopterpilóta volt. De lehet, hogy csak szimplán olyan ostoba, hogy semmitől sem fél. - De nem tudok nem lefelé nézni… - Akkor csukd be a szemed és énekelj, vagy dúdolj valamit. Hátha megnyugtat. Julie felsóhajtott és hátradőlt Tré mellkasának, a fejét meg a vállára döntötte. - Félek –szipogta, közben magában a The Grouch-t énekelte. - Nyugi, nem lesz semmi baj –ölelte magához a dobos. –Maximum leesünk és meghalunk, de ennél nagyobb bajunk nem eshet. - Cool! - Amúgy nem is vagyunk olyan magasan. Nagyjából tizenöt méter. Az nem olyan vészes. Jul ebbe belegondolva émelyegni kezdett és elzöldült a feje. - Ne… Hányni fogok… - Gondolj valami másra. Mondjuk arra, hogy a hotelszobában ketten leszünk, gyertyafényben, a franciaágyon… Julie gyorsan Tré szájára tapasztotta az egyik kezét. Ő erre nevetni kezdett. - Ne már! Most mondd, hogy nem megnyugtatóbb, mint itt lenni! –Ebből persze nem sokat lehetett érteni a száján lévő kéztől. - Befejezted, vagy kidoblak innen! - Az nem jó, mert akkor magammal húzlak. A lány egy darabig merőn nézett Tré vidáman csillogó szemeibe, aztán sóhajtva elengedte és megint nekidőlt. Sokáig csendben ültek, aztán Cool váratlanul magához szorította. - Miért? –pislogott nagyokat Julie. - Mit miért? - Hát ezt az ölelést. Miért kaptam? Tré vállat vont. - Csak úgy. Jól esett. - Te napról napra furcsább leszel. - Lehet. Vagy türelmetlenebb. Kicsi Tré fel van pörögve. Jul elgondolkozva ráncolta a homlokát. | |
| Melissa (6505) 12.08.28 14:58:32 | ||
|
- Mégis m a fene az a Kicsi T… Bakker… Leesett…
Cool nevetni kezdett, aztán a hátizsákért nyúlt. Kivett belőle egy kis üveges Kubut. Mostanában nagyon rászokott, egy nap legalább tíz darab sárgarépa-alma-málnásat megivott. Most is egy olyat szopogatott, csőrös üvegből. - Már megint ezt a babapépet iszod? –kérdezte meg Julie. - Talán nem szereted? - De, csak ez korhatáros innivaló. Csak tizenkét éven aluliaknak. - És ezzel mi a probléma? –nézett rá Tré kíváncsian. - Semmi, igazán semmi -sóhajtott Julie és nyomott egy hatalmas puszit a dobos szájára. - Megint csak puszi? - Igen, mert Kubu-ízed van. Kényelmesen elhelyezkedett Tré ölében, aztán lehunyt szemekkel próbált pihenni egy kicsit és nem gondolni az alatta tátongó mélységre. - Mike merre van? –kérdezte hirtelen. Cool néhány másodperc némaság után olyan hangosan kezdett el nevetni, hogy beleremegett a bob. Csak mikor lenyugodott, akkor tudott válaszolni. - Azt mondta, hogy beül a centrifugába. Az meg külön megy, de bezavar neki az áramszünet. Szerintem még mindig forog. - Szerencsétlen Mike… *** Egy óra múlva visszajött az áram és mindenki lekerült a pályájáról. A büfé melletti kis füves területen találkoztak. Mike az egyik bokorba borulva rókázott, Billie és Gwen falfehérek voltak, Tré-ék viselték el a legjobban. Mondjuk ők nem jártak annyira rosszul, mint a másik három. - Mike, jól vagy? –hajolt le Gwen a félig bokorban lévő basszeroshoz. Nyöszörgés… bleeeeh… nyöszörgés… - Ez most mit jelent? - Szerintem azt, hogy hagyjál nyugodtan hányni –felelte Julie vigyorogva. –Amúgy mindenki jól van? Mike-on kívül… - Én igen, de egy életre szóló sokkot kaptam –válaszolt Billie, akinek az arca már kezdte visszanyerni a természetes színét. - Holnapra kihevered –legyintett Tré. Mike lassan feltápászkodott. A hajába akadt gallyakhoz remekül passzolt a zöld arca. - Minden oké? –billentette félre a fejét Cool. –Úgy nézel ki, mint egy… nem mondom ki, micsoda. - Asszem –motyogta Dirnt. –Ha élek még, akkor jól vagy. - Nem, mindannyian egyszerre haltunk meg –forgatta a szemeit Julie. –Mehetünk? - Igen –bólogatott Tré. A többiek is helyeselték az ötletet. Lassan elindultak kifelé. - Ez meg mi a szar?! –kiáltott fel Julie hisztérikusan. - Ez egy motor –vigyorodott el Tré. –Olyan régen ültem rajta, hogy gondoltam, megyünk vele egy kört. - Én erre fel nem ülök! - Akkor gyalogolhatsz a hotelig. - Vagy megyek Billie-vel, Gwen-nel és Mike-kal! - Nem férsz be a kocsiba, tele van pakolva. Jul segélykérően pillantott barátnőjére. De ő is csak a vállát vonogatta és a fejét rázta. - Ne, ez komoly? –nyögte ki. - Mennyire, hogy az! –nevetett fel Tré. –Nyugi, jó móka lesz. - Móka… Hát persze… A dobos felvett egy napszemüveget, aztán rákapta a bukósisakot. A másikat Julie kezébe nyomta. Ő eléggé kelletlenül és parázva vette fel, de legalább megtette. Nála ez már haladás. - Gyere! –szólt Cool, miután felszállt a motorra. - De hogy kell felülni erre az izére? –pislogott bambán Julie. - Csak ülj fel mögém és karolj át. EZ csak menni fog. A lány még egy darabig habozott, áttanulmányozta a járművet, aztán kelletlenül felszállt. - Utállak –motyogta és szorosan hozzábújt Tré-hez, amikor a motor beindult. Armstrong indulás előtt még biztatóan a képébe röhögött. Nagyon kedves gesztus volt, az egyszer biztos. Aztán a motor elindult. Egyre jobban begyorsult, aztán kihajtott a parkolóból és a főútra állt. - Ez rémisztő –sikított fel Julie. - Nem is, tök jó buli! –röhögött Tré. - Állj meg! –szorongatta a lány egyre erősebben. - Dehogy állok! Viszont, ha kinyitod a szemedet, jobb lesz, hidd el. - Hülye vagy?! Egy frászt fogom kinyitni! Nem akarom látni a következő szakadékot, amibe belehajtunk! - Itt nincs is szakadék! - Akkor is! - Jaj, csak az én kedvemért! Kérlek! Julie felsóhajtott és résnyire kinyitotta a szemét. Nem látott mást, csak pacákat, amik mellett elsuhantak. De valahogy mégis megnyugtatóbb volt nyitott szemmel motorozni. Még mindig nagyon ijesztő és brutális, de egy fokkal elviselhetőbb. - Ha előrefordulsz, sokkal jobb –ajánlotta Tré. - Na, azt már nem! –vágta rá rögtön, de azért előrefordult, úgy, hogy a dobos vállára támasztotta a fejét. Teljesen lenyűgözte a látvány. –Ez de tök jó! - Ugye? –bólogatott Tré. –Akkor mehetünk gyorsabban? - Még ennél is?! Nem! Cool ennek ellenére gyorsított. Ő nagyon élvezte. A kanyarnál lefékezett egy kicsit, aztán megint nekinyomta. - Tré, kérlek! –nyüszítette Julie. –Nem akarok még meghalni! Könyörgöm! - Nem fogunk meghalni. Legalábbis remélem. - Ugye tudod, hogy ez nem túl biztató? - Tudom –nevetett a dobos. | |
| Melissa (6505) 12.08.28 14:58:56 | ||
|
*Julie*
A végére egészen megtetszett ez a motorozás. Annyira biztos, hogy legközelebb ne pisiljek be, ha rá kell ülnöm. Nagy nehezen sikerült rávennem Tré-t, hogy egy kicsit lassítson, és normál sebességgel haladjunk. Így sokkal élvezhetőbb volt az út és már-már sajnáltam, amikor megérkeztünk. De olyan mélyre azért nem süllyedtem. - Na, milyen volt? –kérdezte Gwen, mikor levettem a bukósisakot a fejemről. - Egész jó. Túléltem és nem sérültem meg. - Ugye, hogy jó a motor? –vigyorgott Tré, miután ledobta a sisakját. Nagyon idiótán nézett ki, mert a haja teljesen lelapult. Nem tudtam neki emiatt válaszolni, csak a számba harapva bólogattam. BeeJ és Mike még egy darabig bírták nevetés nélkül, aztán kirobbant belőlük és engem, meg Gwen-t is magával húzott. Szegény Tré meg csak értetlenül pislogott. Mindegy. Amiről nem tud, az nem fáj neki. Pár perc múlva bement a mosdóba. Gondolom megláthatta magát a tükörben, mert olyan hangos sikítozást még életemben nem hallottam. - Mit csinálunk ma? –kérdezte Billie, amikor kicsit kijózanodott már. - Hogy mit csinálunk? Nem volt elég mára a kalandokból? –néztem rá furcsán. - Dehogyis! –vigyorodott el szélesen. –A nap legjobb része még hátra van! - De hát… este nyolc óra van. - Pontosan! Végül valami erdőszerű kis részen leültünk és tábortüzet raktunk. Mindenféle idióta történettel traktáltuk a többieket és jókat nevettünk. Közben sörözgettünk, sütöttünk szalonnát és mályvacukrot – Tré gumicukrot is – a tűz fölött. Szóval az este kellemesen telt. Még a kalandparkos esetet is elfelejtettem. Majdnem… Nah, ennyi xD Komikat, pls :3 | |
| hawai (9368) 12.08.29 12:22:52 | ||
|
Hali itt a folytatás! :)
Aki nem olvasta az előző részt (részeket az megteheti a blogomon!) >> Phoenix - blog és ha már ott jársz, hagyj nyomot ;) 
6. fejezet Ismét úton voltunk a Zihara felé, mely a beszédek szerint a felszíni út egy fordulópontja. Elől a két fiú ment, Katyvel mi meg mögöttük. Nem tudtam nem levenni a szemem Jasonről, még mindig a tegnap esti dolgok keringtek a fejemben. Rá akartam jönni, hogy miért mondta mind ezt el nekem, de tudtam, hogyha rákérdezek, akkor csak kitér a válasz elől és valami másra tereli a szót. Így baktattunk előre az utunkon, mindenki kezében egy-egy fáklyával mely a sötét barlangrendszert megvilágította. Egyedül én nem használtam eszközt, nekem a karom is megfelelő volt a fény adására. - Pszt! – biccentett oldalra Katy, én pedig egyből vettem a jelzést. A fiúktól kicsit lemaradva sétáltunk tovább, s én vártam, hogy barátnőm végre megszólaljon. - Azt hiszem kedvelem Jasont – kezdett bele – és tudom, hogy nincs nála esélyem… Ha érdekel a folytatás, vagy tovább akarod olvasni akkor azt a blogomon teheted meg! Phoenix - blog | |
| hawai (9368) 12.08.29 12:23:36 | ||
|
Melissa nagyon jó lett! :D én is tériszonyos vagyok @__@ átérzem a fájdalmukat xD :D | |
| Caballo (58532) 12.08.29 12:23:54 | ||
|
hawai: mindenképpen *-* :$
lovas: nekem tetszik :D Melissa: egyszerűen nagyszerű x‘) Nos, jövök én is egy kezdődő történettel. Cím: végzetes másodperc Borító: mííg nincs xDD Történet: Reggel mindenki az egyik felhőkarcoló bejáratánál gyűlt össze. Próbáltam előrejutni a tömegben, nagy küzdelem után végre sikerült... Szörnyű látvány tárult a szemem elé. Egy fiatal fiú holtteste feküdt a járdán. A rendőrök nem értették, hogy hogy került ide. Azt állapították meg, mindenképpen lezuhant a tetőről, vagy az egyik emelet ablakából ugrott ki. Végignéztem a fiú testét. Féltem. Amikor a szemébe néztem, hirtelen egy kép villant be a fejembe. Minden elsötétült, csak a fiút láttam. Nagyon megijedtem. Pár pillanat múlva meglökött egy néni, és visszatértem a valóságba... Komikat, kritikákat ;) Folytassam? O.o Jah és a sztori: Nadin látja a nyugtalan szellemeket, beszél velük, stb. Most egy fiú kísérti, de a lány nem tudja, hogy mi a képessége. Amikor rájön, nyomozni kezd az ügyben, és találkozik a srác (Johnny) gyilkosával, aki lelökte a tetőről. Mark beleszeret Nadinba, de a lány fél megmondani neki, hogy ő nem szereti. Később a szellem Nadin-on keresztül beszél Markkal. Legyen ennyi elég ;P | |
| hawai (9368) 12.08.29 12:32:49 | ||
|
Caballo tiszta szellemekkel suttogó.. amit imádok, szóval kezd el! :D ^^ | |
(aktuális oldal: [ 444 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [441] [442] [443] [444] [445] [446] [447] [448] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
