 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Póniló15 (15108) 12.09.26 19:57:24 | ||
|
Ha most berakom még egyszer a Farkas Szemmel 3-at, kapok rá 2-nél több komit?  Mert ha nem, akkor nincsen sok értelme a folytatásnak. | |
| thestral27 (21282) 12.09.26 20:24:16 | ||
|
Póniló: értékeld amid van.Valakinek egy kommentelője sincs. | |
| Mita (49495) 12.09.26 21:13:36 | ||
|
Érdekel valakit a Hucula a jó hucul csaj c. sztorim?:) | |
| VIKI2011 (46489) 12.09.27 16:47:26 | ||
|
engem igen | |
| Kyra76 (59204) 12.09.27 16:53:30 | ||
|
Ohh, Ja, oké le vagyok maradva..
Poniló: Engem se szoktak komizni, de azért berakom, hátha. :) | |
| Kyra76 (59204) 12.09.27 17:35:50 | ||
|
6. fejezet ( 1. részlet) - Hahó, Rox, Linds! Fenn vagytok? – szólt be a szobába Liam, reggel háromnegyed nyolckor. - Megyünk – szólt vissza Linds. – Ki van még fenn? - Lou és Én biztosan. Niallnak egy fél órája szóltunk, nem tudom, hogy az óta felkelt-e. Végeztem a szájfényezéssel, kisétáltam a szobából közben mondtam: - Megnézem, hogy alszik-e vagy nem. Átsétáltam a szomszéd szobába. Óvatosan pillantottam be, mert tudtam, hogy a srácok szeretnek úgy aludni, hogy semmi nincs rajtuk. De szükségtelen volt aggódnom: a szőke fiú már fenn volt, ébresztésre készen. Éppen az egyik gitárját vette ki a helyéről – volt ott még azon kívül, vagy három tok is. - Hány gitárod van neked? – kérdeztem, a küszöbön állva. – Különben jó reggelt. - Pontosan öt – mosolyodott el az elképedt arcomon. Felvette a földről, a hangszert majd megkérdezte: - Megyünk? Válaszként csak elindultam a folyosóra. Lementünk a lépcsőn, és a nappaliban már vártak ránk. Aztán benyitottunk Harry szobájába – a srác még javában aludt. Gondoltam, Louisnak nem lehetett nehéz úgy felkeni, hogy ne keltse fel. A Harry fejénél álló Niall körbenézett rajtunk, majd elkezdett spontán játszani valamit a gitáron. A másik két fiú rögtön rá is kezdett: - It’s time to get up! It’s time to get up! It’s time to get up! Először halkan, majd egyre hangosabban. Mi Lindsayvel először csak néztük őket meg nevettünk, de aztán Liam intett, hogy mi is énekeljünk velük. Aztán egyszer csak Lou felugrott az ágyra, és onnan ordított. - IT’S TIME TO GET UP! Mi is vele ordítottunk. Liam rázta Harryt, Niall szinte a fülébe gitározott, mi meg tapsoltunk és röhögtünk. Aztán végre valahára Harold barátunk volt szíves életjelet mutatni (komolyan, eddig mintha süket lett volna, vagy mi). A hasáról átfordult a hátára kérte, hogy fejezzük be. - Légy szíves, erről szokjatok már le! A múltkori is éppen elég hangos volt. - morgott a három a barátjára, amiből kettő majdhogynem felette állt. – Lindsay, ezt megjegyeztem! - Mi? – értetlenkedett a barátnőm. - Összeálltál az ellenséggel – mondta. Ezen elkezdtünk vihogni, mert valljuk be elég gyerekesen hangzott. - Kimennétek? Felvenném a gatyám… de nekem az sem gond hogy előttetek kell öltözködni – lőtte el az aduászt. Elég hatásos volt, mert a velem az élen szinte kiestünk a szobából. A srácoknak már volt alkalmuk meztelenül látniuk Harryt, de azért nekik sem egy élmény -.-. Most Zayn lesz az áldozat. Felmentünk a szobájához, és Lou már nyitott be, mikor a hátunk mögül megszólalt: - Kerestek valakit? Úgy megijedtem, hogy ugrottam egyet. Zayn ott állt mögöttünk közvetlen. - Zayn a frászt hoztad rám! - Bocsi… Liamet azonban nem lehetett megijeszteni, és őt más érdekelte. - Hogy hogy fenn vagy? Elhagyunk a hagyománnyal? – viccelődött. A srác csak megvonta a vállát, és valami olyasmit motyogott, hogy majd nap közben alszik. Tipikus Zayn hozzáállás. Hallottam, hogy egyszer egy helikopteren felébresztették a fiúk, hogy mindjárt leszállnak, de Ő öt perc múlva már megint aludt. Hmm… Furcsa dolgok. | |
| Death (66605) 12.09.27 21:49:33 | ||
|
Ez egy előzetes előzetese. Szerintetek van értelme írnom?
A halál szava A nevem Cassandra Black 19 éves vagyok egy átlagos világban egy átlagon feletti élettel. Dióhéjban annyit mesélnék el, hogy van egy átkom, ami mások szerint egy áldás. Megérzem előre a halált. Jobban mondva nem is érzem, hanem hallom. Olyan mintha egy ember beszélne hozzám. Suttog, és szinte látom magam előtt hova kell mennem. Melyik utca melyik szegletében lesz a támadás. Tehetős családba születtem így mikor nagykorú lettem kaptam egy házat és rengeteg pénzt. Nemrég felvettek az állatkertbe gondozónak. Élek halok a nagymacskákért és a farkasokért.Nemrég megszületett az állatkert tigrisének a kölyke. ,bár még a nagyközönség nem láthatja hisz anyja eldobta magától így én nevelem. A neve Zafír, szép kis fehér tigris ,jég kék szemekkel. Mindenhova magammal viszem (a mindenhova az állatkert és otthonom közti utat jelenti).Na, térjünk vissza a lényeghez. Én a filmektől eltérően nem viselek állruhát vagy maszkot. Nem tudok falra mászni se repülni még is fantasztikusan rossz dolgok történnek velem. Aztán ha unalmassá válna, az életem ott van az a tényező is ,hogy tehetős család sarja ként zargatnak a nagyravágyó férfiak is .Ez komoly múltkor egy 50 évnél idősebb faszi akart velem kikezdeni. Hát nem részletezném hova küldtem el. Oké asszem ennyi lenne most. Már az elején szóltam, hogy csak dióhéjban. Ha kíváncsi vagy a következő részből kiderül minden ;) | |
| Félholdfarm1 (39419) 12.09.27 22:13:02 | ||
|
Death: hmm..sztem rakd be az 1. részt és meglátjuk h milesz belöle ;)
amugy Hiányoztaam?:D xD tudom nem de nem is érdekel nah de amit akartam az igazándibol az h lehet elkezdekén is irni egy sztorit..még kell hozzá sok ichlet meg minden ilyen ketyere de majd lesz vmi ;) | |
| Póniló15 (15108) 12.09.28 09:54:22 | ||
|
Kyra: Ha eddig nem volt komizód, én leszek az első :D Szóval. Tetszeni tetszett, de volt benne pár elírás, meg fogalmazási hiba. Nagyon figyelj, hogy hova teszel vesszőt és hova nem, mert egy szuper írást is elronthat az, ha az adott írásjeleket nem megfelelő helyre tesszük.
Azt hiszem ennyi lenne... de tényleg nem volt rossz, csak így tovább! ;) Death: Ömm... kicsit (nagyon) kemény témát választottál, ezért ha őszinte akarok lenni, nekem nem annyira tetszik. Hogy valaki hallja a halált...? Hááát, mondjuk a mai népnek ez tetszik, de én vagyok a kivétel, aki sajnos erősíti a szabályt. Nem tudom, hogy milyen stílusú történetnek szánod majd, de ha regény lesz belőle, akkor a saját érdekedben ajánlom, hogy kerüld a “faszi“ típusú szavakat - mert eléggé ízléstelenek. Aztán itt is észrevettem a vesszők hibás használatát, így kérlek, figyelj oda. :) | |
| Póniló15 (15108) 12.09.28 11:11:08 | ||
|
Megfogadom thestral tanácsát, szóval hír íz dö 3. fejezet :D
FARKAS SZEMMEL 3 FROM BRIDGESTORY ALL RIGHTS RESERVED 3. Fejezet Cheon dühös léptei olyan gyorsan falták a távot, hogy pár perc múlva már ott is volt a fogadóban. Az alacsony, négszemélyes kis asztaloknál alig ült valaki, de az a pár ember roppant izgatottnak látszott. A lány megállt a fal mellett, s szemeit végigjáratta az udvaron, hogy megtalálja Maksont, az ivó tulajdonosát. Nem is kellett sokáig keresgélnie, mert a nő ott sürgött-forgott az emberek között. Mikor meglátta Cheont, arcán hatalmas mosoly terült szét, és már messziről kiabált, mikor elindult felé. - Cheeeon! - Éles hangja végighasította a levegőt. - Milyen kellemes meglepetés! Ahogy odaért hozzá, megfogta a kezét, mitől a mosoly lemállott az arcáról. - Jaj, hisz te jéghideg vagy! Nem akarsz bejönni egy kicsit, míg átmelegszel? - Látszott az arcán, hogy tényleg aggódik, és a lány pontosan ezért is szerette a fogadóst ennyire. Makson mindig mindenkiről gondoskodott, mindig mindenkit vendégül látott, egyszóval áldott jó teremtés volt. - Nem... köszönöm. Sietnem kell haza. - Azzal előre nyújtotta a borosüveget. A nő kérdés nélkül is tudta, hogy Cheon ismét borért jött, amit az apjának visz - mint mindig. El is vette az üveget, majd bólintott, és megindult a ház felé. A lány követte. Miközben Makson beleengedte a fehéres színű rizsbort, szokásához híven érdeklődni kezdett. - És mondd csak, hogy van az apád? Régen láttam. A lány félrehúzta a száját. Legszívesebben jól megmondta volna, hogy mit gondol, de nem tehette. Még ha nem is volt a legjobb a viszonya az apjával, akkor is tisztelettel tartozott neki, így ne mondhatott róla akármit, főleg nem a háta mögött. - Jól megvan. - Mondta végül, mire Makson elmosolyodott, és átnyújtotta neki az immáron teli üveget. - Rendben, örülök neki. És te jól vagy? - kicsit közelebb hajolt az arcához, és összevonta a szemöldökeit - Nagyon soványnak látszol... Eszel rendesen? Cheon elmosolyodott, és bólintott. - Igen, miattam ne aggódjon. - Aztán átnyújtott a nőnek egy köteg fonálra fűzött érmét, hogy kifizesse a bort, azonban az megrázta a fejét, és visszatolta. - Tedd csak el. Ez ajándék volt. - Na de... - Ugyan már! Mondtam, hogy tedd el! - Makson hangja erőteljessé vált, de ugyan olyan kedves maradt, mit előtte. - Rendben... köszönöm. - Mosolygott a lány, majd elköszönöt, és elindult kifelé az udvarról. Éppen kiért volna, mikor egy túl hangos beszélgetés megcsapta a fülét. Vagy lehet, hogy nem is volt túl hangos, csak a téma ragadta meg? Ki tudja. Érzékeny volt az ilyen vonatkoztatású dolgokra, bár maga sem tudta, hogy miért. Két férfi beszélgetett, s közben erősen gesztikuláltak a karjukkal. - Nem hiszem el! - rikácsolta az egyik - Ez a Koronaherceg milyen makacs! Aztán megfogta a poharát, és nagyot húzott belőle. - Igen, úgy van! - bólintott rá a másik - Én is hallottam, hogy a király azt mondta neki, ha nem tagadja meg az áruló apját, akkor megfosztja a rangjától... - Nem tudta befejezni, mert a másik férfi félbeszakította. - És ő erre mit csinál?! Nem tagadja meg! Kíváncsi vagyok, mit fog magával kezdeni ma... mikor másodjára is számot kell adnia a gondolatairól a dologgal kapcsolatban! Cheon egy darabig még hallgatta a beszélgetést, de aztán a két emberbe belefolytotta a szót a bor, így ő is tovább állt. Miközben hazafelé baktatott, a beszélgetés körül forogtak a gondolatai. “Ez a Koronaherceg milyen makacs!“ “...ha nem tagadja meg az áruló apját, akkor megfosztja a rangjától...“ “Kíváncsi vagyok, mit fog magával kezdeni ma... mikor másodjára is számot kell adnia a gondolatairól a dologgal kapcsolatban!“ A lány összevonta a szemöldökeit. Bár nem tudott sokat a Palotáról, azt tudta, hogy veszélyes hely, ahol manapság komoly belső harcok dúlnak a pártok között. És ezeknek a harcoknak a közepén ott áll az ország Koronahercege, a trón jogos örököse. Cheon mindig felkapta a fejét, ha róla volt szó, mert érdekelte a sorsa. Mint ember, nagyon is egyetértett vele. A városban naponta hallotta, ahogy az emberek róla, meg a botrányairól csámcsognak. Sokan voltak akik gyűlölték, és sokan, akik szerették. Cheon az utóbbiba tartozott, mert bár még soha életében nem látta a herceget, nagyon is kedvelte. Nemesnek tartotta, hogy kiáll az elvei mellett még akkor is, mikor minden összedőlni látszik, és hogy gondoskodik az emberekről. Így hát mindig szurkolt neki, hogy ott maradjon ahol van, és hogy feljődni tudjon. A mostani hírek azonban kicsit elszomorították. Ezek szerint megint valami ügybe keveredett, és a király azt mondta neki, ha nem tagadja meg az apját, akkor megfosztják a rangájtól - vagyis nem lesz koronaherceg többé. * | |
| Póniló15 (15108) 12.09.28 11:11:25 | ||
|
*
Cheon felsóhajtott. Igazából roppant bonyolultnak tartotta ezt az egészet, és most nem volt elég tiszta ahhoz a feje, hogy komolyabban is elgondolkodjon rajta. Éppen befordult egy sarkon, mikor megcsörrent a kezében lévő pénz. Ránézett, majd hirtelen támadt egy ötlete. Elhatározta, hogy nem adja vissza az apjának. Nem érzett miatta bűntudatot, mert ő nem dolgozott meg érte, és akárhonnan is kapja, biztos eleget kap ahhoz, hogy ez a kicsi ne hiányozzon neki. És amúgy is... a lány oda akarta adni Maksonnak, de ő visszautasította, így ez annyi, mintha tőle kapta volna. Elindult hát a piac felé, ahol megkereste az első árust, aki húst is árult, és a pént fejében vett egy jókora adagot. Aztán futva megtette a hazafelé vezető utat, s mikor belépett a kertbe, a titokban vásárolt csomagot elrejtette az egyik bokor aljában. Aztán belépett a házba. - Meghoztam a bort - mondta, s átnyújtotta az apjának, aki éppen evett valamit. Az bólintott, elvette, s megkínálta a lányt is az étellel. - Köszönöm. Nem kérsz? - Nem. - Rázta meg a fejét - Inkább megkeresem Kirant. Azzal sarkon fordult, kint felkapta a húst, és az udvaron átvágtatva bevetette magát az erdőbe. Deasoo a szalmakerítésnél állt, és értetlenkedve figyelte a lányt. Aztán megrázta a fejét, és megvakarta a tarkóját. - Chh... én ezt nem értem. Egészen idáig követte őt, s miután úgy érezte, ennyi információ megfelel majd urának, elindult vissza az úton. | |
| BlackRosy (7932) 12.09.28 13:21:47 | ||
|
póniló:elolvastam a történetedet :) Nagyon tetszik ^^ folytasd mert kíváncsi vagyok a folytatásra | |
| -Mogyi- (66172) 12.09.28 13:37:52 | ||
|
Na jó, rájöttem hogy nem tudok a gépen olvasni...egyszerűen kikészül tőle a szemem. :S Úgyhogy én inkább csak irogatni fogok (ha fogok ^^) olvasgatni meg csak a rövidebb fejezeteket...sajnálom, de tényleg bántja a szemem.
De: Death: Én is elég ööö primitívnek tartom, de kezdd el, aztán majd meglátod. :D Ééén meg majd valamikor, amikor lesz időm, hozom a Kedves Naplómat. ^^“ | |
| thestral27 (21282) 12.09.28 15:15:09 | ||
|
Helló-belló!:D
Ma kellően sokat röhögtem, hülyültem, stb. Szóval annyira fel vagyok dobva(látnotok kellett volna németen.XD persze, hogy hoztam a formám, és én röhögtettem az egész osztályt.XD szeretem a volt ofőmet.xDDD). És! Sikerült egy órát ülnöm a buszmegállóba, mert apum kicccsit késett el.xD Meg sikerült kiöntenem egy kicsit a meggyes bombámból ._.“ De mindeegy.XD szóval amíg ücsörögtem, és olvastam az IronKing-et, magamban fogalmaztam a történetem folytatását.XD Meg persze, bioszon se volt nagyon dolgom, mert már óra első 2 percében - esküszöm.XD - kikészítettem a tanárt, mert jelentésnél én leültem lazán a kis sámlira, és unottan a térdemen támaszkodva jelentettem.XD Szóval azzal kezdtem, hogy feleltem.:“DDD Lényeg: leveszem a csizmámat - és kidobálom belőle a sok vackot, amit beledobáltam.XD -, meg a dzsekim, és nekikezdek írni.;D Ma számíthattok folytatásra.:D | |
| Fanday99 (50302) 12.09.28 17:45:29 | ||
|
sziasztok. háát összetákoltam vlamit. címe nincs, és ne számítsatok nagy csodára, mert ez amolyan “írni akarok de nem tudom mit“ típusú történet lett, címe nincs és még azt se tudom hogy konkrétan miről fog szólni... na mindegy hagyjuk a rizsát íme.
Prológus Egy kerek, tiszta vizű tó partján állt egy ház. Egy teljesen elhanyagoltnak látszó ház piszkosfehér falakkal, melyeket undok kúszónövények szinte teljesen benőttek, nagy, piszkos ablaktáblákkal és ápolt kerttel. A birtokot fehér fakerítés határolja, és a kaputól kezdődik egy kis murvakövekkel felszórt út amely a házhoz vezet, és aminek széleit apró virágok tarkítják.Egy öreg tölgy mellett virágzó bokrokat láthatunk, és az egyik mellett egy körülbelül tizennégy éves kislány áll.Tűzvörös, derékig érő haja selymesen omlik a vállára. tincsivel szelíden játszadozik a lágy esti szellő.Égkék szemei kitartóan merednek a bokorra, finom kis kezeiben metszőollót tart és formára vágja a bokrot.Valahol egy másik bokor mélyén izzó zöld szempár figyelte a kislány tevékenykedését. Ha szemünket kicsit megerőltetjük, azt is láthatjuk hogy a zöld szemekhez hihetetlenül csinos arc és türkizkékre festett igénytelennek látszó, összevissza álló haj tartozik. Egy tizenhat éves fiú volt az,vékony és izmos, márkás cipőt, sok helyen kiszakadt farmernadrágot és ROCK AND ROLL feliratú zöld pólót hordott. Hihetetlenül jóképű, fura külsejéhez képest kellemes viselkedésű és modorú kamaszfiú volt. Mellén kicsiny réztábla virított, rajta a névvel: Ronald Romo. A vörös hajú lány pár lépés távolságból megszemlélte művét, arcán elégedett mosollyal, majd beszaladt a házba. Miután Ronald meggyőződött róla, hogy a lány többet nem fog előjönni, egy halk csettintéssel ködöt varázsolt, és lassan kikászálódott rejtekhelyéről.Rövid ideig még térdelt, arcát az ég felé emelte, ajkai idegen szavakat formáltak, majd felállt és elnyelte a leszálló köd ööö... no comment | |
(aktuális oldal: [ 463 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [460] [461] [462] [463] [464] [465] [466] [467] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
