Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
Monty77 (50626) 12.09.29 12:26:30 | ||
|
Mogyi: amikor irtad h abbahagyod egy kicsit a Kedves Naplom-at, gondoltam, de kar, pedig tok jo volt.... De ez is nagyon erdekes!! *-* Folytasd mihamarabb ^^ Es a borito is szep lett :) | |
-Mogyi- (66172) 12.09.29 12:34:51 | ||
|
Örülök, ha tetszik.
Amint lesz időm, folytatom...lehet, hogy most neki is kezdek. Amíg nem szólnak rám hogy szálljak már ki a gép elől. ^_^“ | |
-Mogyi- (66172) 12.09.29 13:55:39 | ||
|
*...folytatááás...*
Megintcsak rövid, de megintcsak mennem kell. :/ 2. fejezet[/b% | |
Fanday99 (50302) 12.09.29 13:56:54 | ||
|
ez jó hosszú... | |
-Mogyi- (66172) 12.09.29 13:58:31 | ||
|
Ajj már, most mi van? :@
Moderáljátok az előzőt, pls. :/ És akkor itt van mégegyszer: 2. fejezet Hallotta, ahogy becsukódik a háta mögött a kapu, miközben kiszállt a kocsiból. Az udvar úgy nézett ki, mint egy park. Így, hóval borítva is gyönyörű volt, hát még amikor az egész kert virágzott! Nessy becsapta a kocsiajtót és elindult a macskakövekkel lerakott, kábé egy méter széles járdán, ami a házhoz vezetett. Mellette jobbra és balra füves terület volt, a járda mentén virágok látszanak általában, de most azokat is friss hó borította. Jobb oldalt egy hintaágy állt, amin természetesen nem voltak rajta a párnák. Fel kellett lépni egy lépcsőfoknyit, a teraszra. Bal kéz felé, még mindig tartott a füves rész, ahol egy öreg kutyaház állt, kerítéssel elkerítve egy kis hely neki. Egykor Teddy, a németjuhász keverék kutyus lakott benne, de ő egy éve elpusztult, azóta pedig üresen áll az ól. Ahogy Nessy végigment a teraszon, egy kifüggesztett szalagot látott, amin ez állt: „Gratulálunk, Nessy!”. A következő pillanatban a lány már kinyitotta az ajtót. Mindenki a szemben lévő falnál állt, és ahogy Nessy belépett, mindenki egyszerre gratulációt nyilvánított. Majd szép sorban mindenki külön-külön, egy-egy ölelés kíséretében még plusz pár szóval köszöntötte az ünnepeltet. Ott volt Nessy két nagymamája (a nagypapái már mindketten elhunytak), anyai ágról a déd mamája, a nagynénje, Susan néni és férje, Michael bácsi, valamint a gyermekeik, Nessy unokatestvérei, Vicki és Lilly. Apai ágról pedig a nagybátyja, Thomas bácsi, és a felesége, Moniqa néni és a lányaik, Nessy másik két unokatesója, Claire és Sarah. Beljebb menve, jobbra volt az ebédlő. Az asztal gyönyörűen volt megterítve, a vörös terítő nagyon jól passzolt a fehér szalvétákhoz és a fehér porcelán tányérokhoz, amiken piros csíkok voltak. Leves, húsok, tészták, sütik voltak a hatalmas ebédlőasztalra készítve. Mindenki jóízűen fogott neki a vacsorázáshoz. Amikor már mindenki teleette magát, beszélgetni kezdett a család. Vicki fordult először Nessyhez: -Juj, Nessy, filmsztár leszel! – mondta nevetve. Vicki 18 éves volt, és nagyon jól kijött mindenkivel. És Nessy volt az egyik legjobb barátnője. -Hát, sajna még nem, de azon vagyok. – kacsintott Nessy. – Remélem, ez az iskola mostmár rávisz arra az útra…de tudod, hogy ez az álmom. -Persze. És nagyon szorítok neked, de te pedig ezt tudod. – a két lány összemosolygott. Vicki csodálatos, hosszú, szőke haja göndören omlott a vállára. Kissé molett volt, de nem annyira kövér. Régebben talán igen, de a nyáron kemény munkával, koplalással, sikerült lefogynia. -Figyelem, mindenki! – Nessy anyukája, Melanie szólalt meg, egy poharat kocogtatva a késével. – Ha mindenki befejezte az ebédet (és én úgy látom, hogy igen), akkor átmehetnénk a nappaliba karaokezni! Mindenki egyöntetűen benne volt a dologban, amitől Nessy nagyon boldog volt. Imádott karaokezni, és jól is tudott énekelni. Rengeteg játékuk volt a PlayStation-höz, így volt miből válogatni. Legtöbbször duetteztek, csak néhányan énekeltek szólóban, ők is elhülyéskedték. Aztán Claire, Nessy legidősebb unokatestvére félrehívta a lányt. Kevés, mert mennem kell, megint csak. :/ Komikat, kritikákat kérnék. :) | |
Póniló15 (15108) 12.09.29 19:32:51 | ||
|
Itt a következő :) Kérem, hogy aki elolvasta, vágjon fejbe egy komival itt a Fórumon ^^
FROM BRIDGESTORY ALL RIGHTS RESERVED! 4. Fejezet Miután Kiran kirohant a házból, egyenesen az erdőbe szelelt, még vissza se nézett. Pedig tudta... Mennyire tudta, hogy éppen Cheon mellett vágtatott el! Azt is tudta, hogy a lánynak szüksége lenne rá, és a hangját is hallotta. Hallotta azt a kedves hangot... az Ő kedves hangját. A szíve visszahúzta hozzá, de az esze és az ösztönei azt súgták, hogy tűnjön el arról a helyről. Őszintén szólva Kiran gyűlölte azt a házat és mindent, ami hozzá tartozott. Ezért is nézte rossz szemmel, hogy Cheon ott lakik, és ezért is próbálta már számtalanszor rávenni, hogy szökjön el onnan. Számára Ő jelentett mindent. Cheon volt Kiran egyszemélyes falkája, ő volt az alfa, ő volt a párja, a testvére, egyszóval mindenkit jelképezett a számára. Mindig vele volt, mindig megvédte és őrizte, és kész volt akár az életét is áldozni érte. Mikor egyszer a farkas beleharapott a lány szoknyájának szegélyébe és elkezdte ráncigálni, ő letérdelt a földre, majd átölelte az erőlködő nyakat, és csöndes, megnyugtató hangon beszélni kezdett. - Nem lehet - suttogta egyenesen Kiran fülébe -, nem mehetek el. Apámnak szüksége van rám, kérlek, értsd meg. A farkas elengedte a ruháját, és miután Cheon is elengedte az öleléséből, többé nem is próbálkozott ilyesmivel. A szavai megérintették, és elhitte, amit mondott. Ha nem lett volna ott az apja, a lány már régen elment volna innen. Olyan volt, mint Kiran... Szabad és független, pont, mint egy madár. De ezt a madarat most még egy lakat a kalitkában tartotta, így nem szabadulhatott el, és akármennyire nehéz is volt ez, a farkas az eszébe véste, és uralkodott magán. Szóval Kiran az erdőbe rohant, s nem is nézte, hogy merrefelé megy. Kikerülte a fákat, átugrotta a gödröket. A levelek csak úgy repkedtek a nyomában, s attól függetlenül, hogy a kérgesre fagyott hó néha betört alatta, ő rendíthetetlenül haladt előre. A nyelve kilógott a szájából, a szél könnyeket csalt a szemébe, de... Kirant nem érdekelte. Jó három perce haladt befelé az erőben teljes erejéből, mikor hirtelen elfogyott a lába alól a föld. Olyan gyorsan futott, hogy alig tudott még idejében megállni. Egy terebélyes, fákkal körülvett tó állt előtte. Nem volt szép, se tiszta, de mégis, volt benne valami különleges. A farkas lihegve ledőlt a parti fűbe, s egyik mancsa óvatlanul belecsúszott a vízbe. Azonnal visszarántotta, és kissé felemelkedve megrázogatta, hogy a jéghideg víz utolsó cseppjeit is eltüntesse. Utána a fejét a fűbe hajtotta, és mélyen felsóhajtott. Azonnal lelkiismeret furdalása támadt amiatt, hogy ott hagyta Cheont a háznál, de egyszerűen ott és akkor képtelen volt máshogy tenni, vagy ép ésszel gondolkodni. A lány apja ismét fájdalmat okozott neki, ráadásul csak azért, mert megszaglászta az ételt, amit éppen evett. Még csak szándékában sem állt megenni, sőt, még csak megkóstolni sem akarta! Csupán jó farkashoz illően végigszagolta. De ezt a férfi nem érthette... Ő nem értett semmihez, csupán ahhoz hogy igyon meg egyen, na meg hogy hogyan kell jó melegen tartani a szobáját. Ezen kívül semmit sem tudott elvégezni, s így minden Cheonra maradt. A farkas morgott egyet. Legszívesebben már ezer meg ezer darabra tépte volna őt. Tudta, hogy Cheonnak is rengeteg fájdalmat okoz, így szívesen megkímélte volna ettől, de... sajnos nem tehette. A farkas lehunyta a szemeit, s kifújta az eddig visszatartott levegőt. Deasoo végigrohant a Palota hatalmas elő udvarán, aztán befordult az egyik kapun, majd tovább ment, azután egy másik kapu következett. Még haladt tovább pár métert, mikor aztán megállt egy hatalmas, színes és díszes pavilon előtt. Egy zöld ruhát viselő eunuch azonnal elé sietett, majd szelíden fejet hajtott, és ránézett. - Park [Pak] tiszt vagyok, jelents be. Az eunuch bólintott, majd megfordult, és közepes hangerőn bejelentette Deasoot. - Felség, Park tiszt kér bebocsájtást! - Engedd be! - Jött azonnal a válasz. Deasoo felsietett a lépcsőn, majd belépett a szobába. A fényes, egyenes agyagpadlón oldalt volt pár apróbb, hangulatos kis szekrény, s tetejüket egy-egy könyvstóc vagy bonsai díszítette. A szoba végében, középen egy alak ült a földön egy díszes, hatalmas ülőpárnán. Fekete ruhát viselt, melynek kar részei tiszta fehérek voltak, s a mellkas és váll részein aranyozott minta díszelgett. Miután becsukta a papírborítású könyvet melyet olvasott éppen, várakozás teljesen feltekintett a tisztre. Az, mikor odaért hozzá, illedelmesen fejet hajtott, s a térdeire ülve helyet foglalt. * | |
Póniló15 (15108) 12.09.29 19:33:06 | ||
|
*
- Nos? Mit tudtál meg, Deasoo? - Kérdezte. Hangjában izgalom csengett. A férfi még egy darabig hallgatott, hogy összeszedje a gondolatait, csak aztán felelt. - Bocsásson meg Felség, de nem sokat. A lányt Cheonnak hívják, és minden bizonnyal az apjával él itt, a fővárosban. - Miután befejezte, kifújta a levegőt, és lopva urára nézett. Az levette tekintetét a tisztről, és gondolkodva a távolba meredt. Deasoo látta, hogy a herceg gondolkodni kezd, azonban mikor ismét ránézett, elkapta a tekintetét az arcáról. - Cheon... - ismételte a nevét - Szóval azt mondod, itt él a közelben? - Igen. - Bólintott a tiszt. - Értem. Köszönöm. Most távozhatsz. - Deasoo tudomásul vette a parancsot, s éppen felállt volna, mikor eszébe jutott valami. - Felség...? - Szólalt meg bátortalanul noha tudta, hogy nincs mitől félnie. A herceg ránézett. - Igen? - Bocsásson meg, hogy megkérdezem, de... nem a tanácsteremben kellene lennie? A férfi pár pillanatig csak nézte, majd lassan elmosolyodott, és megrázta a fejét. - Hát te még nem is tudod? Deasoo értetlenkedő pillantásokat vetett urára, mitől az még jobban elmosolyodott. - Most, nem rég jöttem vissza a királytól. - Elfordult, és halkan, hitetlenkedve, nevetve folytatta. - Képzeld csak el, Deasoo... Ő maga jelentette ki, hogy Sado, a volt trónörökös az apám! | |
hawai (9368) 12.09.29 20:12:43 | ||
|
Póniló remek, pont ahogy vártam :D | |
thestral27 (21282) 12.09.29 20:32:45 | ||
|
Jé, egy hawai! Már azt hittem, kimúltál, annyira felszívódtál a topikból.oO Szóval, ha már itt vagy.XD Mikor lesz folytatás a piroska és a farkasos sztoridból?:333xd | |
Monty77 (50626) 12.09.29 21:09:06 | ||
|
Mogyi: Méég!!! :o Többeet! :D xP Tök jó, érzem h lesz benne vmi izgi fordulat xD | |
hawai (9368) 12.09.30 12:16:13 | ||
|
jéé igen itt vagyok :$ nos eddig nem volt időm írni, mert a Hoka Rovat átalakítása (design, CSS, rendezés, szervezés...blablabal) elvette minden időmet, de már tervbe van véve az új rész, és szerintem ma-holnap meg is írom ^^ :) sorry a késésért :$ | |
thestral27 (21282) 12.09.30 12:30:33 | ||
|
Aw, már alig várom hawai.*__* | |
Monty77 (50626) 12.09.30 12:54:16 | ||
|
Jah, en is, tegnap este ujraolvastam az eddigi reszeket :3 | |
SzellemVarázs (56562) 12.09.30 13:13:07 | ||
|
thestri, tőled mikor várható folytatás? | |
thestral27 (21282) 12.09.30 14:21:05 | ||
|
SzellemVarázs: Ha rendet raktam.xD Ami annyit tesz, hogy.. számításaim szerint hajnali három órakor fejezem be ezt a háború helyszín pakolást...x“D - és tényleg úgy néz ki.X“D - Szóval Őőő... holnap.:“D de nem biztos.. attól függ, hogy mikor érek haza.>< |