Hokalovi - Fórum

Fórum - Alkotók Kuckója

» Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)

pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.

thestral27 (21282) 12.11.19 19:14:11

Jé, nézzétek.:D
Honlapomhoz csináltam új fejlécet.*-* Meg-meg megcsináltam a bannerem.*-* Wáh, most úgy tetszik.X“DD végre jó képeket találtam hozzá.^^ (a bal szélsőn én vagyok.:$xD)
Szerintetek milyen lett?*-*
http://thestral27.lapunk.hu/

Amúgy WAY-t ma megpróbálok írni, bár két dogát is írtam egymás után.... de igyekszem.xDD

hawai (9368) 12.11.19 19:22:54

thestral jó fejléc :) és jó a BAL oldali kép is ;) profi :D

thestral27 (21282) 12.11.19 20:10:25

Rawen: 1: elolvastam a törid,és áá.*-*Annyira aranyos volt.*---*
2:Köszönöm szépen:“33

hawai (9368) 12.11.19 21:01:02

thes 1: köszönöm viszont :D most próbáltam nem csúszni a fejezet megírásával :$ :)
2. nagyon szívesen ;)

Monty77 (50626) 12.11.19 21:04:23

Rawen ez nagyonjó *--* Már azthittem tényleg visszaváltozott ._. De az túl egyszerű lett volna ^^ :D

hawai (9368) 12.11.19 21:07:54

köszönöm :$ <3 ennyire egyszerűen nem adom ám meg magam :D

Félholdfarm1 (39419) 12.11.19 21:49:43

Hawai: nagyonjo imádom *--* folytasd minél elöbb :D amugy a Phoenixet folytatod?:D

Fanday99 (50302) 12.11.20 13:34:38

SzellemVarázs (56562) 12.11.20 13:53:14

Fanday, amit eddig írtál tetszik, várom a folytatást! Hamarosan én is hozom a word of the blood kövi fejijét.

SzellemVarázs (56562) 12.11.20 14:09:36

3. fejezet: Lehull a lepel
Sötétedett, ezért úgy gondoltam, hogy elindulok le. Előtte azonban még ellenőriztem az állótükörben, hogy nem kell-e átöltöznöm. Úgy találtam, az öltözékemmel semmi baj. Hangtalanul kinyitottam és becsuktam az ajtót. A lépcsőn lefelé menet összetalálkoztam Ashley-vel az egyik barátnőmmel: - Mizu, Ashley, milyen a szobád?-üdvözöltem feldobott hangulatban. -Szia Nicole! Irtó klassz, és tiéd?-kérdezte, láthatóan ő is jól érezte magát a kastélyban.
-Nagyon szép, Hans azt mondta, hogy az én szobámon kívül csupán Mr. Rochesternek van ilyen pompás szobája.- mondtam, de rögtön megváltozott az arckifejezésem, Ashley pedig, aki má jól ismert megkérdezte: -Nicole, mi a baj, mert süt rólad, hogy valamk bajod van. Na ki vele, bennem megbízhatsz- biztatott. -Nem tudom, hogy ki lehet az a Mr. Rochester, csak annyit tudok róla, hogy a kastély az ő tulajdonában van. A fejlemények szerint ismer engem, viszont én nem nagyon emlékszem ilyen nevű ismerősömre.-mondtam, csak Edward-ot nem említettem, mert nem akartam, hogy megtudja Ashley. -Nyugi majd kiderül, na gyere mejünk vacsorázni.- húzott az ebédlő felé, ahonnét ínycsiklandó illatok szálltak ki. Amint beléptem az ebédlőbe mosolyra húzódott a szám, mert az osztálytársaim egymást lökdösve, taszigálva próbáltak meg mielőbb az asztalhoz ülni. Sietve Ashley is, én is helyet foglaltunk és elkezdtünk vacsorázni.
________________________________________
A vacsora nagyon finom volt, és miután mindannyian vacsoráztunk, hangos zsibongásba kezdtünk. A jobb oldalamon ült a másik legjobb barátnőm, Mary-Kate, akinek elmondtam, amit már Ashley-nek is mondtam, de Mary-Kate is ugyanazt mondta amit Ashley. Hans amikor belépett csendet kért, és mivel ezt nem kapta meg, megkocoktatta a villájával az üvegpoharat. Erre szerencsére mindanyian elcsendesedtünk, és bennem megint ugyanaz a kétely ötlött fel, ami már délután óta foglalakoztatott.
-Látom megvacsoráztak, és most kérem fáradjanak át a bálterembe, ahol megimerkedhetnek a hzigazdájukkal. A bálteremnek két bejárata volt, az egyik az ebédlőből , míg a másik pedig az emeletről nyílt, ahova két hatalmas, egymást keresztező lépcső vezetett fel. A tetején pedig ott állt ő. Ő, Edward Fairfax Rochester. Egyszerre nagyot dobbant a szívem. Edward egyhangúan jártatta végig a tekintetét a tásaságon, majd amikor meglátott engem, felcsillant a szeme. Zavartan másfelé pillantottam. Amikor belépett a terembe az osztályfőnökünk odamentem hozzá, és kértem hadd mehessek fel a szobámba, mert már fáradt vagyok. Szerencsére minden egyéb kérdezősködés nélkül felengedett. Amilyen gyorsan csak tudtam kifelé vettem az irányt a bálteremből és felrohantam a lépcsőn, bementem a szobába, ott pedig egyenesen az erkélyre léptem ki. Gyönyörű, holdfényes éjszaka volt. Egyszerre minden megvilágosodott, hát innét ismer engem, de mi volt az a különös tekintete... Ó jaj, bár ne láttam volna, de hiába a múlton változtatni már nem lehet. Hirtelen azt vettem észre, hogy a könnyeim a kézfejemre hullanak. Igazából nm is tudtam, hogy miért sírok. “Azét mert szereted, és ő mégsem lehet a tiéd“ súgta belülről egy kis hangocska. Akárhogy küzdöttem is ellene, be kellett látnom igaza van, szeretem őt, őt ó aki nem szeret engem. Ahogy néztem a holdfényes éjszakát, hirtelen arra eszméltem fel, hogy valaki megérintette a vállam. Összerezzentem, majd felnéztem. Edward volt az, aki most a vállamon pihentette a kezét. -Szia. Mi baj van, miért jöttél el a bálteremből?-kérdezte meleg, bársonyos hangján. - Semmi, miből gondolod, hogy valami bajom lenne?- kérdeztem -Ebből- az arcomra tette az ujját, és hagyta, hogy egy könnycsepp rá essen. -Talán nem tetszik a szobád?

SzellemVarázs (56562) 12.11.20 14:10:26

bocs, a kép lemaradt, egyelőre csak ennyi van meg, de ha minden igaz még ma felrakom a teljes fejit.

Fanday99 (50302) 12.11.20 14:46:18

SzellemVarázs: Elolvastam mind a három fejezetet és nagyon tetszenek. Be kell vallanom féltékeny vagyok rád amiért ilyen jól fogalmazol. Ámde találtam pár apróságot, ami lehet hogy csak engem zavar, de azért közzé teszem: elgépelések, vesszőhibák, néhány helyen pedig olyan hosszú mondatokat írsz, amiket 3, vagy akár 4 külön mondatra is fel lehetetett volna bontani. Továbbá szó- és névismétléseket is találtam. Azt hiszem ennyi. Viszontr ha mindezeket nem számítjuk, (meg egyébként is:)) csak annyit tudok mondani:Ha nem folytatod én nem tudom mit csinálok veled!

Fanday99 (50302) 12.11.20 14:52:05

De értelmes mondatokat írtam... Na nembaj, azért anyanyelvi szinten beszélek magyarulxD

és hogy ne legyen off: elkezdem gépelni a fejezet folytatását, remélem sikerül betenni mielőtt hazaérnének az ősök

Fanday99 (50302) 12.11.20 15:14:40

Dirty Stars
3. fejezet
*Raf*
-Micsoda?!-kiabálom és tátott szájjal meredek az osztálytermünk melletti faliújságra amelyen egy totál fekete plakát díszeleg, rajta a felirattal: Gólyabál. Kicsiket és nagyokat egyaránt várunk. Ha egy fergeteges buli részese akarsz lenni, gyere el. Fellép a Dirty Stars. Időpont: november 25, 15:00.
A mellettem álló Mick hitetlenkedve csóválja a fejét
-Ezt nem hiszem el-suttogja majd szikrázó szemmel körbenéz-Ki volt az az elmebeteg állat aki ezt megszervezte?!-kibálja és olyan erősen szorítja ökölbe a kezeit, hogy hat ezüstgyűrűje teljesen belevág a húsába.
Meglátom Aaront, aki szökdécselve közeledik felém, zavarodott, ingerült arckifejezésünket látva azonban megtorpan, megdermed.
-Skacok... Gond van?-Bámul a frontember vérző kezeire.
-Nézd meg ezt-morogja Mick, és a padlóra csöpögő vérével, a fájdalommal nem törődve a plakátra mutat.
Aaron hitetlenkedő arckifejezéssel mered a plakátra, száját nyitva felejti.
-Dehát a gólyabál holnap lesz!
-Grat Jacobs, enyhe késéssel sikerült megállapítanod amit már rég tudunk-mondja Mick csípősen.
A gitáros úgy kapja fel a fejét, mint a ló akit orrba vágnak. Neonsárga szemei dühösen villognak. Ne, Aaron, ne kapd fel a vizet egy ilyen kis hülyeség miatt! fohászkodom magamban.
-Te gúnyolódni mersz velem?-sziszegi a gitáros ijesztően fenyegető hangon.
-Nem, táncolok-nevet fel röviden, örömtelenül a frontember
-Te kis...!-kiabál a gitáros és Micknek ugrik.
Mindketten profi birkózók, általában egy súlycsoportban versenyeznek és erőnlétben is egyformák, csakhogy Aaron jóval cselesebb... Egymásnak esnek és úgy pofozzák, rúgják marják egymmást, hogy az még nekem is fáj.
Odaugrok és közésük állok.
-Fiúk, ezzel semm...-kezdem békítően, de Mick nagyot lök rajtam, amitől a szemközti falnak csapódok. Erős fájdalmat érzek a fejemben, a nyakamra nézek és látom ahogy valami forró és ragacsos végigfolyik a nyakamon. Vér. Apró, izzó vörös pontok táncolnak a szemem előtt, úgy érzem, menten elájulok. Nem engedhetem. Nem szabad! Nem szabad! ismételgetem magamban de végül mégis elnyel a sötétség.
Amikor újból kinyitom a szemem-csak az egyiket sikerül, mert a másikat kötés takarja-egy hófehér teremben találom magam. Ócska kórházi ágyon fekszem mellkasig betakarva, Aaron és Mick az ágy két oldalán ül és bűntudatos pillantásokat váltanak egymással fölöttem.
-Mi történt? Hol vagyok?-szólalok meg és magam is meglepődök, hogy milyen erőtlenül cseng a hangom.
-Csakhogy magadhoz tértél, Raf.-mondja csendesen a frontember
-Persze persze, de mi történt?-legyintek türelmetlenül.
-Nos...-kezdi a gitáros vontatottan-Összevesztünk Mickkel és egymásnak estünk. Te közénk álltál, Mick pedig izomból a falnak lökött. Beverted a fejed és elvesztetted az eszméletedet. Pánikba estünk és szóltunk az ofőnek, aki rögtön hívta a mentőket és behoztak. Ez három órája történt, azóta vártuk, hogy végre térj magadhoz.
-Agyrázkódásod van. Jaj, Rafi annyira sajnálom!-nyöszörgi Mick és felemeli két bekötözött kezét. Ezek szerint kikönyörögte az ellátást. Tipikus Lloyd magatartás.
Megpróbálok felülni, de a fejembe hasít a fájdalom. Émelyegve hanyatlok vissza a párnámra.
-Nincs gond, Mick. Ott lábatlankodtam előtted amikor totál ki voltál bukva, még ha az az ok egy kis hülyeség is. Meggondolatlan voltam. Most viselem a következményét.-érek hozzá óvatosan a halántékomhoz és felszisszenek
-elengedhet a varrás. Vigyázz-mondja a gitáros. Bólintok és magam mellé helyezem a kezem
-Egyébként hogyan döntöttetek a koncertet illetően?-érdeklődök
-Ha holnap elég jól érzed magad akkor fellépünk. Amyg ki voltál vonva a forgalomból, sikerült megírnunk és elénekelnünk az első dalunkat.
-Nekomoly, hogy kihagytatok a buliból-mondom és elvigyorodok, de gyorsan abbahagyom mert úgy érzem mintha az arcomon és halántékomon végigfutó repedés tovább akarna szakadni.
Mick halkan énekelni kezdi újdonsült dalunkat, én hallgatom. Hihetetlenül szép. Franciául íródott, az elvárásról szól. Kellemes és lélegzetelállító. Amikor véget ér, fáradtan lehunyom a szememet.
-Mick-mondom
-Hm?-hallom a frontember hangját
-Kaptál valamit amiért ellöktél,-kérdezem és ránézek
-Nem, Rafi még meg is dícsértek azért, hogy agyrázkódást okoztama legjobb haveromnak-forgatja meg szénfekete szemeit
-Jó, nem úgy értettem.
-Osztályfőnöki intő, szóbeli igazgatói megrovás és két nap iskola utáni bezárás. De nem érdekel. Megérdemlem-mondja halál komolyan.
-Mikor engednek ki ebből a kávédarálóból?-teszem fel a következő kérdést tárgyilagosan.

Fanday99 (50302) 12.11.20 15:20:00

-A doki szerint ha öt órán belül magadhoz térsz már holnap-mosolyog rám a gitáros.
-Király-motyogom.
-Figyu Rafi, nekünk vissza kell érnünk az utolsó órára.-mondja a frontember.
-Még egy utolsó kérdés-nézek rájuk
Egyszerre sóhajtanak fel. Szóbal idegesítem őket. Szélesen elvigyorodok. Édes a bosszú!
-Jó mondd-vigyorognak rám
-Ismét Micket érinti a dolog-nézek a fehér kötésekre.
-Jah, igen. Miután ellöktelek és láttama következményt izomból beleütöttem a falba mindkettővel-felemeli bekötözött balját-erős rándulás, zúzódások-leengedi és felemeli gipszes jobbját-csuklótörés
-Gracca.
-Nem is olyan szörnyű. és állati jól néz ki-vigyorog.-De nekünk mennünk kell.
Aaron fewláll, megropogtatja a kezét. Aucs!
-Szia Rafi majd még benézünk. Jah, és Rachel jobbulást kíván.
elkerekedik a szemem
-Az ikred? Kajak?
-Ahha.-vigyorog majd Mick oldalán kilép a kórteremből
Szóval Aaron állati dögös ikertesója jobbulást kíván nekem. Király! Lehunyom a szemem és mosollyal az arcomon alszom el

Szegény Rafot kínoztam, dehát ilyen hangulatom van. komikat kaphatok?

(aktuális oldal: [ 489 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [486] [487] [488] [489] [490] [491] [492] [493] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]