Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
JackDaniels (74365) 13.05.11 17:35:40 | ||
|
Hát, megírtam főkarakterem életének első fejezetét. :D
Itt lehet mögtekinteni, a fotelbálnámat nem el lopni! xDDD | |
putti (4690) 13.05.12 18:42:47 | ||
|
Nem tudom mi ez de kirakom: (mielőtt hiszti jönne:Én írtam saját fejből létező érzelmek alapján.)
Tudod.. nálam a barátság, egy szép szó és megkaptad. De ha elveszíted egy barátságosabb szó és visszakapod. De ha a szemembe hazudsz, ha már nem tudok miből bizalmat adni... elveszel. Bizalmat adni... ezerszer nehezebb mint kapni. Hogy miért? Ha egyszer elvették.. ha tudod m történt.. és ott ég az arcodon, a fejedben.... nehéz. Még nehezebb ha valakit a barátodnak hittél, de egy szó, egy hiszti elvette... nos. Ő nem a barátod. Ha igazán szeretne...? Elfogadna.. Ha igazán hinne benned...? Nem hogy meglátja a szálkát hanem kihúzza! | |
hancsi1000 (50548) 13.05.17 18:08:08 | ||
|
Sziasztok tudom régen hoztam új részt de még egy darabig nem is lessz gyakori:/
5.fejezet Ismerkedj meg a volt ellenségeddel Deon Sok napomra emlékszem mikor elterveztem valamit, és az jól is indult, de aztán mégis kudarcba fúlt. Ott van példának az első spárgázásom, először minden jól indult, majd az ez által nyert felbátorodásom miatt egy hirtelen mozdulattal teljesen lenyomta. Közel jártam a szalag szakadáshoz, végül megúsztam annyival, hogy két mankó gazdagította napjaimat jó ideig. De ez most más volt, oh, ez most nagyon más.Na de kezdjük ott ahol a balszerencsék sorozata kezdődött, a Temze folyó partján.Dave betartotta az ígéretét és elmentünk szétnézni a városba, akármennyire is sajnáltam, hogy nővérem nélkül teszem ezt.Kezdetben csak csendesen sétáltunk egymás mellett, sűrűn egymásra pillantva, vagy éppen egy-egy követ felkapva, elhajítottuk a folyó felé, azt nézve milyen messzire megy. A néma csend ellenére én már az elején élveztem. Nem tudom, hogy a csodás látvány és a friss levegő miatt, vagy csak a jó társaság miatt. Folytatásért [url=http://twodancerandfoursingerbyej.blogspot.hu/2013/05/5fejezet-critics-blog.html]Katt[/ur] Komikat kritikákat egyaránt elfogadok:3 | |
hancsi1000 (50548) 13.05.17 18:08:42 | ||
|
* | |
bese26 (31448) 13.05.20 16:12:45 | ||
|
Üdv újra! Ezért most ne öljetek meg, hogy így elrontottam a 2. történetem befejező részét, de egyszerűen nem volt több időm továbbgondolni. Az egészet az miatt csaptam így össze, hogy ugye le kellett adni a versenyre. Mondjuk így legalább illik a címéhez... csak lehetett volna még részletezni, igen tudom. Majd egyszer talán újraírom az egészet, vagy legalábbis kijavítom.
jah és itt az új fanficem: elottedazut.blogspot.hu A főszereplőt nem fikázni, ha nem tetszik meg kell nyomni azt a naaagy piros x-et ott fent! The end *2 nap múlva Sok minden történt mostanság, visszakaptam a verdámat is. Valamint az utcán majdnem elájultam egy erős szám miatt (olyankor általában rosszul leszek): 2013.06.02. De nem volt földrajzi koordináta, helyette csak egy E betű. Hamar rájöttem, ez valószínűleg azt jelenti, hogy mindenhol. Magyarul, jön a világvége... szuper. Elenának még nem említettem mert gondolom teljesen kiakadt volna tőle. Egy csajos délutánra ment és én úgy döntöttem, nem rontom el a napját. Helyette otthon kockultam s értelmes magyarázatokat kerestem a ‘bizonyos‘ dátumra. Ufó támadás, napkitörés meg minden volt itt, ezeknek meg szerintem egy fikarcnyi valóságalapjuk sem volt. Így jobb híján megint beletörődtem a dologba, ha meg kell halni meghalunk. Ennyi. Amennyiben lesz egy nagy katasztrófa előbb-utóbb úgyis szólnak Nekünk, nem? Minek erőltessem meg magam? Jó, bántott a tény, de ez van. Másnap délután elindultam a csajomhoz autóval. Számított rá, hogy jövök mert szóltam neki. Mikor meglátta, hogy megérkeztem kijött elém a kapuba. Kiszálltam a kocsiból, becsuktam az ajtaját a lány pedig már akkor megindult felém. -Hello kicsim! -köszöntöttem fülig érő szájjal. -Szia -válaszolta, S szinte a nyakamba ugrott örömébe. Megölelt, utána megcsókolt. -Húha, nagyon hiányozhattam -tettem egy megállapítást. Elena mosolyogva bólintott. -De menjünk... nagy bejelentésre készülök -erre kerek szemekkel néztem rá, de Ő megfogta a kezemet és szó szerint húzott maga után. Az előtérbe gyorsan levettem a Supra cipőt, majd követtem a csajt fel a szobájába. Leült az ágyra, én vele szemben helyezkedtem el kissé a falnak dőlve. -Hallgatlak -mondtam miközben mélyen a szemébe néztem. Ott próbáltam a válaszokat keresni, azon törtem a fejem, hogy mi lehet az a nagy bejelentés. Nem vagyok túl jó emberismerő de azt ép eszű ember kitalálhatta egy kis logikával, hogy körülbelül milyen téma következik. Fel voltam rá készülve eléggé, S nem is csalódtam. -Az a helyzet... apa leszel. Örülhetsz, hogy még előttem megtudtad egy „látomásból” -hirtelen fel is csillantak a szemeim és mosolyogtam mint a tejbetök. Mégis az utolsó mondatából a hitetlenséget véltem felfedezni, hogy valójában sosem hitte el nekem igazán ezt a látomásos dolgot. Gondolom elég lehetetlenül hangzott. -Wow! Mikor bizonyosodtál meg róla? -majdnem kicsúszott a számon egy „Hahh! Megmondtam!” De inkább hagytam az egészet. Hozzá vagyok szokva a tényhez, hogy senki sem hisz nekem el semmit, úgyhogy no problem. Ez a pillanat amúgy se volt alkalmas az ilyen idegesítő beszólásokra. -Tegnap. Csak szerettem volna inkább élőben elmondani -felelte mosolyogva. Válaszként megcsókoltam szenvedélyesen. Próbáltam vele éreztetni: Imádom! Csak sajnos, ahogy minden mesében a való életben is jönnek a buktatók. Ha van egy jó napod, utána következik a rossz. Csak sajnos ez az életemben túl hamar, feldolgozhatatlanul hamar jött. Reggel még itt volt velem, mikor felkeltem a mellkasomon feküdt. -Jóó reggelt! -Üdvözöltem. S egy röpke pillanatra kinyitottam a szemem felmérni a helyzetet aztán tovább döglöttem az ágyba. -Neked is. -Mondta, majd bekapcsolta a tévét. A híradóba az ment, hogy megint Ufókat láttak, meg így meg úgy az űrlények. Basszus... reggeli agyzsibbasztás. Nekem ennyi bőven elég volt, még talán sok is volt. -Ennyi marhát egy helyen -csóváltam a fejem ezzel is kifejezve nem tetszésemet – Még a vak is látja, hogy csak néhány fiatal szórakozik! Nagyon ráérnek azt szívatják az embereket. Most miért kell ezt túlreagálni? Meg biztos a fáraók is E.T. segítségével építtette meg a piramisát. Szánalom. Tényleg megérett a világ a pusztulásra. -Szerintem is nagy baromság az egész. Sajnos van aki ezt el is hiszi-tápászkodott fel Elena, majd a fürdő felé vette az irányt. Addig én magamra rángattam a pólómat meg a farmeromat. Kis idő múlva a lány is visszatért immár sexy utcai ruhában, a pizsama helyett. -Hej! Mit szólnál ha lemennék a gyümölcsöshöz is vennék neked valamit? -húztam közelebb magamhoz a derekánál fogva. -Egyedül? Itt hagysz engem? -nézett rám könyörgő kiskutya szemekkel. -Minek jönnél arra a néhány méterre? Egy perc és itt vagyok. Na? Elengedsz? -kérleltem mosolyogva, közben oldalra biccentettem a fejem. Feleslegesnek tartottam, hogy mindenhova kövessen. Az említett hely különben is közel volt. | |
bese26 (31448) 13.05.20 16:13:20 | ||
|
-Oké, mehetsz. Várlak vissza. Aztán nem ám felszedsz egy másik csajt útközben -viccelődött eztán megcsókolt. Átöleltem viszonzásul és már siettem is le a lépcsőn. Felhúztam a cipőmet meg a bőrdzsekit. Mikor újra felegyenesedtem Elena állt velem szemben.
-Sietek, nyugi -halványan elmosolyodtam, közelebb lépdeltem hozzá S megpusziltam a homlokát. -Szeretlek, baby! -Én is téged -erre újra átöleltem mint valami végső búcsúnál és már indultam is. A reggeli friss levegő miatt feltöltődtem kávé nélkül is. A gyümölcsös felé vettem az irányt, ami csak két utcányira volt. Ám aznap különösen sokan tartózkodtak ott... el is kerekedett a szemem. Mióta lett ez a bolt ilyen keresett? Mindenesetre „csak” 10 percet kellett várnom mire sorra kerültem. Körtét meg banánt vettem, kezdésnek ez is megteszi. Mikor visszaérkeztem Elenáék lakásban és a kilincsre tettem a kezem furcsa érzés kerített hatalmába, mégis benyitottam. -Hello édes! Megjöttem! -kiáltottam ám senki sem felelt- Hahó! -Letettem a kanapéra a gyümit azt követően bizonytalanul, S óvatosan haladtam felfelé a lépcsőn, minden szobát megnéztem, de üres volt a ház. Se Elena, se Luther. Sőt, senki... Leszáguldottam a földszintre, kimentem a kertbe, hátha ott vannak, igaz akkor láttak volna... de akkor is. Sajnos ezzel a tettemmel sem értem el áttörő eredményt. Visszamentem, egyenesen a nappaliba. Leültem a kanapéra és kikerestem a telefonomból Elena számát. Ám ahelyett, hogy a lány vette volna fel, a robothang válaszolt, miszerint jelenleg nem elérhető... a szokásos. -Alice, gyere elő. Szükségem van rád -hívtam a kísértetet, gondoltam Ő tud valami értelmes magyarázatot adni arra a kérdésre ami folyamatosan a fejemben keringett: Hová tűnt Elena? -Mi az? -jelent meg a kísértet előttem. -Nincs meg a csajom. Keresd meg, légyszi -sóhajtottam. A szellem bólintott, majd elindult megkeresni a csajomat. Idegőrlő percek teltek el mire újra megjelent Alice. -Nos? -vontam kérdőre miközben felálltam a helyemről. Az arckifejezése azt sugallta, hogy nem túl biztató a helyzet. -Megkérdeztem más lelket is... nincs meg. -abban a pillanatban mintha darabokra téptek volna szét. Képtelen voltam elfogadni a tényt. A lábaim felmondták a szolgálatot, összeroskadtam. Egy világ omlott össze bennem,ráadásul a történtekért mindvégig magamat okoltam. Ha nem hagytam volna el a házat talán még most is itt lehetne velem. Annak ellenére,hogy fogalmam sem volt róla él-e még vagy már halott a lány, hetekig vártam a pillanatot... azt, hogy betoppanjon az ajtómon. Hiába kerestem, még a rendőrség se találta. Tippelni se tudnék hova tűnt. Talán megint a lélekfaló van az eltűnése hátterében, vagy igaz lehet ez az Ufós sztori amiben annyira kételkedtem? És mi van a dátummal? 2013.06.02. Mi fog történni aznap? Az építkezések? Miről tudnak a vezetőink amiről mi nem? Minden tiszta rejtélyes... „Már senki sem fogta a kezét, és nem maradt más neki, csak a remény.” | |
JackDaniels (74365) 13.05.20 20:21:37 | ||
|
Sziasztok! Hoztam kép formájában, Darknes séletét!
| |
syanlokte (75060) 13.05.24 21:09:40 | ||
|
Mit szóltok? Elkezdjem? | |
syanlokte (75060) 13.05.25 07:10:23 | ||
|
Na jó, mivel nem írtatok rá semmit, ezért egy lovasat fogok kezdeni, csak nem itt* | |
esperansa (45429) 13.05.26 20:32:39 | ||
|
Ma alkottam | |
Hokalány11 (75053) 13.05.30 16:52:52 | ||
|
Sziasztok!
Tegnap este fürdés közben kitaláltam egy kis történetet.Egy kis ízelítőt írok belőle. Cím:A zöld róka (igen,jól olvastad,egy zöld rókáról szól majd történetem) Ez a zöld róka történeteimben megtanítja az embereket a környezetvédelemre.Megmutatja,milyen szörnyűségeket művel az ember a földön. De Te ne tartozz közéjük!Kísérd végig a zöld rókát kalandjai során,és védd Te is környezetedet! Remélem felkeltettem az érdeklődéseteket!Holnap hozom az első részt! | |
Sztike1998 (42150) 13.05.30 20:29:16 | ||
|
Nem, nem teljesen lovas. Ezért ide is illik. Remélem. Katt a képre
A következő történet cseppet sem lesz átlagos, néhány pillanata mégis megtörténhetne akár az életben is. Kicsit olyan, mint egy átlagos naplóregény - bár a naplóforma hiányzik. Olvashatsz benne az átlagos iskolai életről, barátságról, szerelemről, bulikról és versenyekről, zenekarokról, éneklésről, sportról és rengeteg olyan dologról, amit most nem mondhatok el, mert akkor nem lenne értelme belekezdeni. Egyszóval van benne minden, de tényleg minden. Ha szereted a bonyodalmakat, a természetfeletti lényeket, a zenét, sportot és a romantikát, a sorozat neked való! Figyelem! A regény műfaja nem teljesen egyértelmű. Az biztos, hogy mindenképpen fantasy, meg eléggé sorozat is (lesz majd, ha teljesen vége lesz), viszont emellett biztosan fanfiction, thiller és néhol romantikus is. Olvasása 15-16 éves kor felett ajánlott. | |
SilverRanch (51640) 13.05.30 20:54:46 | ||
|
Sziasztok ^^
tehát: Sztike:(neki olvastam cs el elnézést) háát édesem...nézegettem nézegettem, mivel így kezdted el olvasgattam de nem..nemfogott meg.... az enyim sem egy nagy dolog...de...remélem tetszik nektek Prológus: A szőke tincsek lassan albínó szőrbe fakulnak az éj sötétjében, miközben gazdája előtt térdel. Könnyei záporban hullanak a földre,miközben hasára pillant, majd fel és nekiesik a hatalmas villámló botokat tartó emberekre. Nemsokára vér és cafatok borítják a padlót, s tetemek heves csatája vívnak a maradék helyért. A gazdája és ebe tekintete összeér, ahogy kezük is. Majd lassan indul meg a hófehér szépség parancsnokával hátán a kastély felé, mely elárvult a többi kis házacska mellett. és az első történet: Az első bejegyzéseim Mivel az én történetem is valahol kezdődik, kezdeném a születésemnél...Mivel ez az első naplóm, eléggé nehézkes lesz elmagyarázni a pontos történéseket. Anyám vérfarkas volt, ahogy apám is. Születésembe anyám életét vesztette, az apámnak nevezett lény pedig nem bírta látni arcom, mert mindig a bájos hölgy jutott eszébe, aki mosolyog rá. Így a farkasok közé dobott...Ez viszont tévedés volt, szót értettem velük, így felcseperedtem az erős állatok között. „Anyám” egy hatalmas albínófarkas volt, kék szemei voltak, és gyönyörű bundája. „Apám” pedig fekete, barna , és néhol fehér foltokkal kevert paletta tarkította teste minden részét. Mikor elérkezett a 7. születésnapom, megtanítottak átváltozni, prédát szerezni. Soha az életemben nem ettem meleg azaz főzött/sütött ételt. Egy napig.... Ez körülbelül 5 évvel ezelőtt volt, gondolom odáig kellő pörgetnem, így onnan folytatom tovább. Úgy ahogy én a történetet eze az oldalon...:) a következő részekben, halesz olyan akkor kiteszem a +-os jelet...de csak megfelelően tehát:+12, +16, +18 :) de csak kevés lesz benne nagyon! | |
putti (4690) 13.05.31 08:57:55 | ||
|
SilverRanch:Nem ősszefüggőek a modnantok és eléggé furcsa: “Anyá ma szüléseMbe életét vesztette“ Olyan mintha TE szültél volna és halan bele.. meg ezt nem így szoktuk kifejezni. | |
Hokalány11 (75053) 13.05.31 17:34:10 | ||
|
I.fejezet Hajni az osztályával kirándulni indult a közeli erdőbe.Az erdő közepén letáboroztam és tüzet gyújtottak.Amíg a felnőttek a vacsorát készítették,a gyerekek játszottak.Hajni messze elkóborolt a többiektől,mikor megpillantott egy rókát.Hirtelen felsikoltott,majd mivel nem érkezett segítség,üres fémdobozokkal kezdte dobálni a rókát.(a fémdobozokban volt az innivalója,és mikor kiürült a zsebébe tette)A róka nagy nehezen leállította Hajnit,majd ezt mondta: -Kedves Gyermek!Ne szennyezd a környezetedet! -Mégis ki vagy te és már miért ne szennyezném?Mi bajom lesz tőle? -Én a zöld róka vagyok.Még ha magadnak nem is ártasz vele,az erdőnek annál inkább.Ezek a fémdobozok még több száz év múlva is itt lesznek.Ha mindenki ezt csinálja,pár ezer év múlva,a föld teljesen “tönkremegy“. -És?Pár ezer év múlva én már úgysem fogok élni. -Te talán nem,de a leszármazottaid igen.De most gyere velem!-mondta a róka,majd Hajnit egy ajtón át egy másik világba vezette. Hajni hirtelen egy szeméttel és éhező emberekkel teli helyen találta magát. -Hol vagyok?-kérdezte aggódva. -Most a jövőben jársz.Így fog kinézni a föld pár ezer év múlva,ha az emberek tovább szennyezik.Érted már hogy miért nem szabad neked is szennyezned? -Értem,de mit érek vele ha én nem szennyezem?Attól a többi ember még igen. -De ha te nem szemetelsz,a barátaid sem fognak,és ha ők sem szemetelnek,az ők barátaik sem fognak.Szóval megígéred hogy nem szemetelsz? -Megígérem!-Mondta nagy büszkén Hajni-mire a róka visszavitte az erdőbe. Remélem tetszett!Kérlek írjatok komikat! |