 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| bese26 (31448) 13.05.03 07:00:32 | ||
|
Mire hazaértünk addigra totál kész voltam... Mintha darabokra akartak volna szedni. Csak ledőltem a fekhelyemre és szenvedtem. Szerintem Joe is kb. ezt érezhette mert még a hűtőt se nyitotta ki kajáért, csak felmászott az emeletre. Meg amúgy a lába is lelógott az ágy végéről mint egy hullának. Kidöglöttünk. Pedig semmi megterhelő fizikai tevékenységet nem végeztünk, legalábbis én nem. Mégis izzadtam mint a ló, ráadásul mindenem fájt. Az órát figyeltem feszülten. Éjfél előtt 1 perctől pedig szalagszakadás. | |
| Ramee (57283) 13.05.03 17:29:59 | ||
|
 1.fejezet
Egy riadt őz szökkent ki a bokrok közül és patájának kopogása sokáig víz hangzott a kihalt utcákon. Nem tudhatta ,hogy a következő pillanatban egy róka ugrik elő a kapualjból .Vörös bundája meg volt tépázva és oldalán vérző seb éktelenkedett. Régebben Vaasnak hívták és egy egyszerű amerikai katona volt,de az óta minden megváltozott. Ő az elsők között volt, akit Magyarországra küldtek a nagy tisztogatásra 2014.11.21-én. Az őz megtorpant Vaas pedig zsákmánya előtt elrepülve egy villanyoszlopnak ugrott. 2014.12.23,Magyarország a tisztogatás idején/Zoe/ A hidegtől csontig fagyva futottam a menedékház felé magam után vonszolva öcsém. Az erdőbe néma csend uralkodott csak néhány állat lábnyomát lehetett látni a hóban. Öcsém keze hirtelen kicsúszott az enyémből. Megfordultam és két markáns ember fogta közre,de csak egyiken volt gázálarc .A következő pillanatban fegyver dördült. A bíborvörös hó és a felismerés első szikrája könnyeket csalt a szemembe,de a félelem felülkerekedett mérhetetlen fájdalmamon. A r*hadt amcsik felém fordultak és talán már célba is vettek mikor futásnak eredtem. • Hé Vaas mi van veled?- kérdezte egy a gázálarctól eltorzult hang, de szavak helyett morgás volt a válasz. Nem kellett ahhoz megfordulnom, hogy tudjam mi történt. A Vaas nevű fazon valószínű, hogy a harmadik fázisba lépett és megölte társát. Mivel a nap már a horizont alá bukott felmásztam egy fára és elaludtam. Napjainkban,Magyarország A meleg nyári levegő még az árnyékba is perzselte bőrömet . Ajkaim kicserepesedtek ,mert már több órája nem jutottam vízhez az ételről nem is beszélve. Zoya mellettem lélegzetvisszafojtva nézte az élet-halál harcot vívó állatokat. -Te én éhes vagyok, nem lehetne legyorsítani a dolgokat? Esetleg használhatnám ezt- emelte fel fegyverét ami furcsán mutatott egy 10 éves kislány ezében. Sokszor elmondta már, hogy milyen fajta, de mindig hidegen hagyott. - Nem-vágtam rá . - Miért ? -Azért ,mert Vaas …akarom mondani a róka régi jó haverom- hangom tele volt iróniával. A harag, amit iránta éreztem sosem csillapodott. Sokszor gondoltam már rá, hogy megölöm, de rájöttem,hogy az élet a legnagyobb szenvedés ebben a világba. -Jól van –ült le a földre és ujjával a porba rajzolgatott. –Te azon gondolkodtam mi lenne, ha állatként folytatnánk tovább az utunkat?-mielőtt megszólalhattam volna folytatta-mármint tudom, hogy az felgyorsítaná a folyamatot ,de hisz mindketten még csak az első fázisba vagyunk.Mindketten ugye?- nézett rám kérdőn. Körülbelül fél éve találtunk egymásra,mint minden túlélő mi is féltünk először kapcsolatba lépni ,hisz nem tudhattuk ,hogy a másik melyik stádiumban van ,de miután 1 hónapig egymást követve éltünk rájöttünk ,hogy nem jelentünk egymásra veszélyt. Viszont a dolgok azóta se változtak. Nem tudhatjuk ,hogy a másik mikor lép a második stádiumba, amikor akarva –akaratlanul átváltozik szörnnyé . -Persze- válaszoltam kissé idegesen ,mert utáltam a tudatot ,hogy egyszer csak nem én uralom testem . Miután jobban megismertük egymást rájöttünk arra is,hogy egy a célunk még hozzá kijutni ebből az állatkertből mielőtt még meghalunk. A bosszú mindig édes, és ha meg tudnánk csak a környező országokba pár embert fertőzni mekkora katasztrófa lenne már. Jó belegondoltunk,hogy ezzel a világ kihalását is okozhatjuk ,de ebben az állapotban kit érdekel. -Néézd ,nézd ,nééééézd-vágott könyékvel oldalba Zoya-Meeeegdöglöööööt ,megdöglöt,meeegdöglőőőőőőőt-ugrándozott örömébe. -Ne már-szontyolodtam el mivel az őz kecses mozdulatokkal szökkent tova-utálom a róka húst. –mire ezt kimondtam Zoya boldogan lépett a döghöz és levágott magának egy kiadós darabot. A szőrt leszedegette késével és enni kezdte nyersen. Unottan sétáltam oda,utoljára megrugdostam Vaast így véve búcsút cimborámtól -Na ne rugdosd a kaját –nézett rám barna őzike szemeivel,bár saját bevallása szerint nem őz hanem egy hatalmas oroszlán alakját tudja magára ölteni. Na hiszi a piszi max egy mókus lehet,jobban mondva remélem,hogy csak mókus ,mert elég ciki lenne kolibriként repülni egy oroszlán mellett. Undorodva néztem, ahogyan Zoya eszik ,majd az unszolására én is nekiálltam. A nyers hús ízétől felkavarodott a gyomrom, de ha megsütöttük volna, akkor ez a kevés folyadék is elveszett volna. . Zsákmányunkat elrejtettük az egyik bomladozó házba és magunk is elbújva nyugovóra tértünk. | |
| bese26 (31448) 13.05.06 06:01:53 | ||
|
+16
Furcsa este *Elena szemszöge* Munka miatt hagytam ott Kevint a kórházba, nem sokkal utána hívott, hogy kiengedték.Nagyon örültem ennek, viszont annak már kevésbé, hogy szinte mindenhol dugó volt. Az utak lezárva, borzasztó! Körülbelül fél órát késtem a munkahelyemről, és jól lecsesztek, próbáltam kimagyarázni... Csak ezt már sajnos nem tudtam, kirúgtak.Egy újabb „csodás” nap. Rögtön mentem haza és annyira mérges voltam, hogy majdnem nekimentem egy másik autónak. De szerencsére épségben megérkeztem a házhoz, a kocsival bejártam a garázsba, azt bezártam majd bementem a lakásba. Luther láthatta, hogy megjöttem mert az előtérben várt. -Neked dolgoznod kéne. Mi történt? -Mondta ezt olyan kedves és együtt érző hangnemben és odalépett hozzám. -Vége... Dobtak onnan. -Lemorzsoltam egy könnycseppet, látszott rajtam, hogy magam alatt vagyok. -Elena, nyugodj meg, minden rendben lesz! -Próbált átölelni, de én eltoltam magamtól. -Luther! Semmi sem lesz rendben és semmi sincs rendben! Kirúgtak, érted?! Kirúgtak! Nincs munkám! -Szinte már kiabáltam, erre hátrahőkölt. -Kérlek! Ne csináld ezt! Mi értelme? Ami megtörtént azon nem lehet változtatni, majd keresel új munkát, ha kell segítek. Most pedig vesd le a cipődet és a kabátodat, én a szobádban foglak várni és megbeszélünk mindent. -Erre már megjelent egy apró mosoly az arcomon. Igaziból sosem hittem volna, hogy ilyen rendes is tud lenni a tesóm...Illetve hittem, csak nagyon mélyen magamban. Mert Ő olyan szeleburdi, és imád szívatni másokat, meg engem.De most jóleső érzés volt, hogy így próbált lenyugtatni és azt mondta segít nekem. Gondolatmenetemből csak az zökkentett ki, hogy még egyszer rám szólt, vegyem le a cipőt, kabátot. Így tettem, majd bementem a szobába, Ő előbb ott volt.Az ágyon ült, én lehuppantam mellé. -Mesélj, mi van a pasiddal? És hogyan sikerült elérned, hogy kirúgjanak? -Kérdezte miközben átkarolt. A hangjából még mindig a kedvesség sugárzott és most már a nyugodtság is. -Kuv jól van. Nála voltam, a kórházból rögtön mentem a munkahely felé, és hallod mindenhol útlezárások, dugó... -Nem is kellett tovább mesélnem. -Értem. Szóval így. De fel a fejjel, hidd el jobb lesz minden!-Küldött felém egy biztató mosolyt, aztán egy hirtelen mozdulattal elkezdte csikizni az oldalamat. Hátradőltem az ágyon és nevettem, rettentően csikis vagyok, ezt Ő jól tudta.Próbáltam el lökni magamtól, lefogni de semelyik se vált be. Rám mászott így már nem vergődtem mert nem tudtam. Tovább kínzott... Mire befejezte, tiszta vörös lehetett a fejem annyit röhögtem. Gondolhatta, hogy vissza fogja kapni ezért lemászott rólam és kiszaladt a szobámból. Legközelebb a vacsoránál találkoztam vele, addig mindketten elvoltunk a saját kuckónkban. Lementem a konyhába, előszedtem a hűtőből a szalámit,kenyeret, vajat majd az asztalra tettem. Luther is megérkezett, leült a székre, én a vele szembe lévő oldalra. -Jó étvágyat! -Mondtam. Monoton hangon megismételte, majd nekiálltunk a kajálásnak. Miután végeztem elpakoltam magam után és a nappaliba mentem tévézni. Jó film ment az AXN-en, krimi. Az egyetlen ami elronthat egy ilyen estét az, hogy rosszul lettem.Rám tört a hányinger, felmentem a lakosztályomba és bevettem B6 vitamint, hisz biztos csak nem esett jól a szendvics. Viszont ahelyett, hogy segített volna a gyógyszer, csak rosszabb lett a helyzet és futottam a WC-re rókázni. Miutánn szabadultam onnan Luth várt az ajtóban, jól rámijesztett.. -Szörnyen nézel ki! -Jegyezte meg -El kéne menned orvoshoz. Olyan vagy mint egy élő halott.-Folytatta, mire én megráztam a fejem. -Köszönöm a bókot! -Válaszoltam ironikusan. -Elena, te nem néztél még tükörbe? Mint aki most támadt fel a sírjából! Rossz rád nézni! -Ráncolta össze a homlokát. Egy nagyot sóhajtottam és forgattam a szemem. -Hagyjál békén! -Emeltem fel a hangomat és elmentem mellette úgy, hogy közbe a vállát meglöktem. -Csak jót akarok! -Kiáltott utánam. Már be is csaptam az ajtót és ledőltem az ágyra. Pihengettem egy ideig majd bekapcsoltam az asztali gépemet, leültem egy székre és felmásztam az internetre. Láttam, hogy Kev is fent van így ráírtam. ‘Hello. Mizu ott? Basszus nekem olyan szar napom van... Kirúgtak a munkahelyemről, és rosszul is voltam. Már nem annyira.‘ Vártam a válaszát és közben arra lettem figyelmes, hogy a lámpa pislákolni kezd és hirtelen elment az áram. Ott ültem sötétben, bámultam magam elé az ablak meg kinyitódott és befújt rajta erősen a szél, ráadásul a szekrény ajtaját is csapkodta valami. Oldalra pillantottam, és nem szellem volt az aki előttem állt... Egy kb. 25 éves férfi. A szeme zöldesen világított, akkor esett le kivel van dolgom... A lélekfaló akiről Alice mesélt. | |
| bese26 (31448) 13.05.06 06:02:18 | ||
|
Azonnal felpattantam az ülőalkalmatosságról és nekidobtam azt. A halál maga elé rakta a kezét és mintha valamilyen védőpajzsot formázott volna, a szék megállt előtte és egy ideig lebegett, eztán a pasas nekem lökte. Én villámgyorsan lehajoltam, hogy ne találjon el, majd úgy döntöttem menekülök innen. Az ajtó felé vettem az irányt, rohantam onnan ahogyan csak bírtam útközben folyamatosan segítségért kiabáltam hátha egy szellem jön majd, vagy Luther. De senki...
Leszaladtam a lépcsőkön, a férfi meg futott utánam. A bejáró viszont zárva... Próbáltam feszegetni vagy kirúgni, mert a kulcs nem volt nálam. Erre egy erős szorítást érzek a kezemen,hátulról elkapott a lélekfaló. Rugdostam és kapáloztam, kiáltoztam, semmi. Ő pedig egy zsákot húzott a fejemre. Azt viszont hallottam, hogy valaki leütötte, illetve megpróbálta leütni... Végül egy erős ütés az Én koponyámra és minden elsötétült. | |
| putti (4690) 13.05.06 07:47:21 | ||
|
bese:WOW! Folytasd! Nagyon tetszik! | |
| Uri (69450) 13.05.06 08:56:55 | ||
|
Gyerekeeek...Tényleg. Biztos lenne itt sok jó írás, am érdekelne, de így egy ekkora szövegtömböt nem állok le olvasni, főleg, hogy hozzászólások szakítják meg. Szóval, most elmondanék pár dolgot...
1) Nagyon rövidek ezek a “fejzetek“ amiket ide beraktok, hely híján. Értsétek: Egy fejezet, olyan igazi, ha nem is a merengős 2000 szavas korlát, hanem mondjuk 1000-1500 szó. Ez oldalakra levetítve, minimum 4 oldal. Az itteni írások ránézésre az 1-2 oldalt érik el. 2) Tudom, nagyon sokan vannak akik itt írják, ebben a széép kis szövegdobozban, itt. Ennek azért rengeteg hátránya van. - Nem látod át a tagolást. - A böngésző helyesírási elemzője nem feltétlenül olyan pontos mint pl. egy 2003-as Wordé - Mind tudjuk,hogy van egy inaktivitás korlát, és magamból kiindulva, nem 15 perc egy fejezet megírása, tehát könnyen elveszhet. - És a jól említett helyhiány. 3) Tagoljatok, kérlek! Hogy ez mit jelent? Bekezdéseket. Behúzásokat. Bármit, amitől nem egy tömb a szöveg. Magam részéről, Wordben, és deviantarton is tartom az a szabály-szerűséget miszerint: - Párbeszédek, felsorolások 3 szóköz befelé (Jó, ebben a hozzászólásban nem, itt csak egy.) - Sima bekezdéseknél 2 szóköz (Gyengébbek kedvéért: Az a széép hosszú billentyű ott lent.) 4) Beszúrás. Ezt nem tudom nektek elmagyarázni, nem lévén helyesírási lexikon. Viszont példákon bemutatható. - De miért kell ezt nekem tudnom?!- csattant fel Mary Sue, és dühödten folytatta- Felesleges. Ez volt a helyes példa. Lássunk egy-egy rosszat. - Lefőztem a kávét, amit kértél.- ásítva vakarta meg a tarkóját. Miért rossz? Kijelentő mondat után nem teszünk pontot, ha utána leírást szúrunk be. - Lehetne, hogy nem nézel pincérnőnek?- Förmedtem rá. Na és ez? A beszúrt rész nem új mondat, nem kezdjük nagybetűvel. 5) Használjátok a tny.cz-t! Korlátlan a határ, és ezt a fórumot sem terhelitek le, mint olyat. Minden hozzászólás adat. Minél több adat, annl letreheltebb a rendszer. Kevés adat= gyors hokalovi. Az oldal nagyon egyszerű, regisztrálni sem kell, csak bemásolod és tádá, kapsz egy linket a szövegeddel, amit ide bebigygeszthetsz, mondjuk a fejléced hivatkozásával. ( [ url = tny.cz/sokszámsokbetű ] [ img ] kepfeltoltooldal.hu/mintairasfejlec.jpg [ / img ] [ / url] Szóközök nélkül.) Köszöntem. | |
| bese26 (31448) 13.05.07 15:56:36 | ||
|
Most kivételesen nem egy egész fejezetet, hanem csak egy linket rakok be ide ahol megtaláljátok a folytatást :) Különben már majdnem kész a sztori, le van írva, de nekem olyan szinten nem tetszik ez a gyors befejezés, hogy szerintem át fogom dolgozni. Így beadom a suliba, az biztos de utána sztem kijavítom mert ez így tűrhetetlen :S
| |
| bese26 (31448) 13.05.07 15:58:23 | ||
|
putti: köszi :D | |
| Victory (24965) 13.05.07 22:24:00 | ||
|
Sziasztok! Tudom, hogy korábban senkit sem érdekelt, de ennek ellenére megírtam a történetet és úgy gondoltam, hogy most megosztom Veletek. Nem várok el komikat, mert megszoktam, hogy azt nem mindig kapok mostanában, és azt is tudom, hogy a mostani történetem nem lett valami jó, de ezt nézzétek el, kérlek :)
(Részlet) “1 Már javában tartott a nyár és én élveztem a szünetet, amikor megkaptuk azt a szörnyű hírt, ami később mindent tönkretett. De mielőtt belekezdenék életem legnagyobb kalandjának elmesélésébe, ejtenék magamról néhány szót. A nevem Katherine Elsey, a szüleimmel és a húgommal, Adeline-nel élek együtt egy forgalmas amerikai kisvárosban. Hogy őszinte legyek mindig is utáltam itt élni, talán ezért is volt olyan számomra a közelgő utazás, mint egy mentőöv, amit az utolsó pillanatban dobtak felém, még mielőtt végleg összecsapnának a hullámok a fejem felett. Na, akkor kezdeném is a mesét az elejétől. Néhány héttel ezelőtt édesapám levelet kapott, miszerint egy távoli rokonunk váratlanul elhalálozott és mi vagyunk az egyetlen élő rokonai, tehát csak ránk hagyhatja az örökségét. Bár apa Angliából származott, sosem beszélt az ott élő rokonairól, vagy ismerőseiről. Ha kérdeztük mindig azt mondta, hogy a múlt említésre sem méltó. Szóval, aznap amikor apa azzal a levéllel tért haza körbe kellett ülnünk az asztalt és kupaktanácsot tartottunk. Egy héttel később (azaz most) pedig lázasan pakoltam, mert utazni készültünk. Olyan ez mintha nyaralni mennénk, de van egy olyan érzésem, hogy sokkal több lesz ez holmi rövid nyaralásnál. - Adeline! – anya hangja idegesen csendült. A húgom megint váratott magára, mint mindig. Ő igazi városi ember volt, mondhatni: kész plázacica. Egyáltalán nem díjazta a váratlan utazást. - Megyek már, anyu! – a hangja bosszús volt, akár csak anyáé. S amikor kiért a verandára olyan volt a tekintete, hogy azzal akár ölni is lehetett volna. Míg apa pakolt a csomagtartóba, anya a házat járta körbe. Gondosan bezárt minden ablakot és ajtót. Húsz perccel később végre elindultunk és meg sem álltunk Silent Hillig. Nem tudom miért, de itt mindennek olyan fura neve van, hiszen a silent csendest jelent. Vajon tényleg olyan hallgatag ez a környék?“ Ha érdekel a folytatás, akkor katt!;) | |
| Melissa (6505) 13.05.08 16:03:55 | ||
|
Heyho ^^
Gyerekek, lassacskán visszatérek :) Egy angol tábor, egy nyelvvizsga és vége is a sulinak részemről :) Már majdnem befejeztem egy fanfictiont (Green Day-es, of course xD), szerintem abból be is rakok majd a napokban :) | |
| thestral27 (21282) 13.05.08 18:15:53 | ||
|
Héla: Csak mellékesen jegyzem meg, hogy általában a bekezdéseket Tab billentyűvel szokás írni, nem space-el~ Ez csak mellékes megjegyzés:$. | |
| Melissa (6505) 13.05.10 17:57:02 | ||
|
Hugi: A bekezdéseket nem tabbal kell, hanem a vonalzón kell behúzni a pöcköt xD | |
| Ethron (14880) 13.05.10 22:30:21 | ||
|
Sziasztok! Ez egy nagyon rövid kis egyperces, mert unatkoztam. :) Azért remélem tetszeni fog! :)
Fekszem a sötétben. Valahol nagyon távol hallom a zár kattanását, hallom, ahogy kinyitják a bejárati ajtót. Nem törődök vele, mert csak te jársz a fejemben. Tisztán emlékszem minden egyes pillanatra, amit veled töltöttem, de te mégis képes voltál itthagyni. Egy szó nélkül. Emlékszem, amikor először találkoztunk, és arra is, hogy te mindig Davidet mondtál nekem, mert nem tetszett a becenevem, a Dave. Tisztában vagy vele, hogy Amy óta te voltál az egyetlen, akit tényleg szerettem? Léptek zaja, a szobám ajtaja pedig kinyílik. Nem tudom, ki az, de titkon remélem, hogy te. Persze hiú ábránd, hiszen te egyedül hagytál, és ha tényleg szerettél volna, nem mész el. Hatalmasat sóhajtok, és szinte meg sem érzem, ahogy valamit a fejemhez nyomnak. - David Doley – sziszegi egy férfihang. – Hol van ő? - Ki? – suttogom vissza. Persze tudom, hogy rád gondol, mert mostanában nagyon keresett személy lettél. Majd talán kiderítem, mit tettél. Ha lesz még rá alkalmam. - Nagyon jól tudod. Szóval, hol van? - Nem tudom – mondom őszintén. Bár tudnám! De akkor most nem feküdnék ilyen szerencsétlenül az ágyamon, hanem valószínűleg veled lennék. - Ne hazudj! – förmed rám a férfi, és hallom, ahogy a kezében lévő valami kattan. Kibiztosította a fegyvert. Mondd, mit tettél, hogy most nekem kell megfizetnem érte? Azonban ennek az idegennek nem felelek, hiszen én nem hazudok. - Utolsó esélyed, különben kilyukasztom a fejedet! - Ha neked jólesik. – Már semmi nem érdekel, és ezt csak neked köszönhetem. A férfi káromkodik, és előkapja a telefonját. Megnyom egy gombot, és már emeli is a füléhez: - Ő sem tud semmit. Lelőjem? – A választ nem hallom, de azt hiszem, egyértelmű. És már mondja is: - Rendben. Leteszi a mobilt, és a fülembe suttogja: - Hamarosan találkozni fogsz a kis barátnőddel a túlvilágon. Lövés dördül, és iszonyatos, hasogató fájdalmat érzek a halántékomban. Látásom azonnal elhomályosul, hiszen az idegen az agyamba lőtt. Nem fog sokáig tartani, amíg meghalok. Fekszem a sötétben. Komikat, kritikákat elfogadok. :) | |
| Pusher (48392) 13.05.10 23:56:56 | ||
|
Ramee: Már bocs, de kezdem unni, hogy istenítenek, és nem kapsz kíméletlen kritikát. 1. Jézus úr istenem. mi az a víz hang?! Ezt most halál komolyan gondoltad?! Gyermekem, ha írsz minimum egy helyesírási szótár. 2. -Meeeegdöglöööööt ,megdöglöt,meeegdöglőőőőőőőt Könyörgöm... EZ mi a JÓ ISTEN akar lenni?! Förtelmes, irritáló, nem kiemelő... Inkább írd azt: Megdöglött!-ez a szó többször is elhangzott szájából, és mindig egyre jobban megnyújtotta a végüket. De az, hogy át se nézed... több ideig is néztem a munkáid és... Olyan, mintha összecsaptad volna őket. Rövid mondatok, van hogy az egész tök zavar -megérteni megértem...- csak fogalmam sincs néhány összefüggés honnan az istenből jött. Rettenetesen sok dolgot intézel el egy mondatban, ami szintén irritál [már bocs]. És a kinézete... zavar, csúnya semmi kedvem se volt végigolvasni, már amikor ránéztem... Ennyi lenne a kritikám, örülnék ha megfogadnád! /A többiekhez most nincs türelmem Sóórii/ | |
| thestral27 (21282) 13.05.11 00:02:04 | ||
|
Mrs.Cool: Én tabbal szoktam (-v-)7 | |
(aktuális oldal: [ 542 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [539] [540] [541] [542] [543] [544] [545] [546] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
