 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| rekaianett (32539) 11.12.15 20:21:45 | ||
|
csúcs! hamarosan jön a kövi rész...
| |
| thestral27 (21282) 11.12.15 20:24:05 | ||
|
*-*:) | |
| hawai (9368) 11.12.15 20:28:58 | ||
|
köszi Póniló15 ! :D | |
| Wolfoxy (21122) 11.12.15 20:44:26 | ||
|
itt a kövi fejezet!
-Azta! Nem hittem volna, hogy ilyen még létezik! – ámuldozott Teru, amikor Rei elmesélte neki, hogy sikerült a tesztje (a fiú a végénél ugyanis oda se mert nézni). -Mi? – kérdezte egy emberként a csapat. -Hát az út-látás – magyarázta Teru. – Ami Rei-nek is van! -Te most a nyílról beszélsz? – kérdezte értetlenül a lány. - Igen. Utoljára a Seibu Hatosból Himurának volt ilyen képessége. Azóta nem született ilyen. -Nem is tudtam, hogy a Seibu Hatos ilyen varázs izé volt – Nobu még mindig ezen gondolkodott. -Ez nem varázs izé te idióta! – mordult rá Atsuya sötét tekintettel. – Ez tehetség. -És most mit vagy erre így beszívva? Neked is van ilyened! -Milyenje van? – kapta fel a fejét Rei. -Atsuyának olyan egyensúlyérzéke van – kezdte Nobu. – hogy egy lábon csúszik és úgy se lököd fel. A szuperminiben úgy hívták: Atsuya a Fellökhetetlen. De Rei-t csak egy dolog foglalkoztatta Atsuya képességével kapcsolatban. -Van barátnőd? Erre mindenkinek leesett az álla, majd általános röhögés tört ki. Atsuya égővörös fejjel elmotyogott egy „nincs”-et, és próbálta gyorsan másfelé terelni a témát. -Még Terut is le kell tesztelnünk! Teru nagyon bénázott. Folyton elhagyta a korongot, az oszlopokat is fellökte, és ő maga is sokszor elesett. Az ötödik próbálkozásra azonban összeszedte magát. A többiek csak nézték. Nézték, ahogy Teru a falra lövi a korongot, és visszapattanóval cselezi végig az egész pályát. Mikor megállt, mindenki éljenezte. -Micsoda csel volt! – kiabálta Atsuya. – Nagyon menő! A korong neki a falnak, vissza, átemelted, és bumm! – hadarta izgatottan. -Mióta tudok én ilyeneket? – gondolta Teru. – Hé! – szólt oda Atsuyának. – Lehet, hogy nekem is van képességem? -Dehogy van – mondta Tomoki. – A csajból még kinézem, hogy képesség, de neked csak mázlid volt. -Tudtam én. Béna vagyok. Egy vizesfiú. Semmire sem vagyok jó – mondta szomorúan Teru. -Nem vagy az – Rei a fiú vállára tette kezét. – Szerintem igenis képesség volt! -Na, látod Tomoki. Amúgy mit is mondtál, milyen Tomoki vagy? -Himura. Himura Tomoki. -Érdekes… -De a lényeg – szólt közbe Nobu. – hogy átmentél! Most már a csapat tagja vagy! Estefelé járt az idő mikor Rei benyitott a házukba. Kiscicája Hiroto (no komment.) nyávogással üdvözölte. -Itthon vagyok! – kiabált fel az emeletre. -Pöpő! – a sajátos köszönésről egyből felismerte 9 éves öccsét Makotót. Egyszer véletlenül cső helyett pöpőt mondott, azóta köszönt így. – Anyuék nincsenek itthon, a nagyi van itt. -Szia Rei-chan! – hallatszott a nagymama hangja az emeletről. -Szia nagyi! – köszönt a lány. Felment a szobájába aminek falát focisták poszterei díszítették. Felmászott emeletes ágyára, és nekiállt végiggondolni első napját a Seibu csapatával. „Mit mondjak, sok érdekes figurával találkoztam ma. Lássuk, Atsuya a szenvedélyes hokiőrült, Nobu akinek nem tudom mi baja van, de nonstop engem bámul. Atsuyával mindig veszekszenek hülyeségeken, de azért látom, hogy jó barátok. Azután itt van a kis Tomoki. Ő még viszonylag normális,talán ezért nincs benne a csapatban.. Teru meg.. noshát Teru sokmindent tud a hokiról, ahhoz képest, hogy soha nem játszott még. De azok a cselek amiket csinált tényleg nagyon jók voltak. Ha már itt tartunk, nem is tudtam erről, hogy „út-látó” vagyok vagy mi. Na mindegy, majd holnap.” – azzal elaludt. Komikat! | |
| thestral27 (21282) 11.12.15 20:58:44 | ||
|
Kommikat!:D
Az este folyamán még körülbelül 6-7 embert megöltem aztán visszamentem a házamba, mintha mi sem történt volna. Halkan magamra húztam a takarót és elszunnyadtam. - Karolina! Karolina! – ébresztgetett lágy hangon Adam. – Szia! – köszönt bájos mosollyal az arcán. Fáradtan megtöröltem a szemeim és ránéztem. - Mennyi az idő? – kérdeztem rekedtes hangon. - 9 óra. - Mi?! – fortyantam fel és már ugrottam is volna ki az ágyból, ha Adam nem tart vissza, - Próbáltalak fél 7 – kor is kelteni téged de majdnem lecsaptál, hogy még aludni akarsz. – nevetett. Egy kicsikét megenyhültem. Végül is nem az Ő hibája hogy éjfélig vadásztam, és életeket ontogattam. - Jó, mindegy. Akkor holnap megyünk csak iskolába. – dünnyögtem még pár percet majd kikeltem az ágyból. – Elmegyek zuhanyozni. Nem tudom hogy van – e itthon reggelinek való. Szerintem nincs, tehát le kell menned a boltba. Én meg elmegyek és én is eszek valamit. – hadartam mind egy szuszra. – Gondolom nem vagy kíváncsi, arra hogy mit is eszek… - kicsit kuncogtam majd kinyitottam a szekrényem. Adam elindult az ajtó felé. – Szia! – köszöntem el és intettem neki. - Szia! – köszönt ő is és már ment is le a lépcsőn. Megvártam, amíg becsukódik a bejárati ajtó majd a hát túloldalán lévő szobába mentem. Kinyitottam az ablakot és kiugrottam rajta. Puhán talajt fogtam, és már engedtem is a vadászösztöneimnek. Elindultam a parkba, mert ilyenkor ott vannak a legtöbben. Első akit megpillantottam az velem jár kémiára. Talán Loretta lehet a neve. - Szia! – üdvözöltem és kicsi mosollyal odafutottam hozzá. Ő is vigyorgott. - Szia! - Ugye te vagy Loretta? - Igen, igen. Kémián láttalak. Meg párszor a folyosón. – mondta vidám hangon. - Szuper. – hangom monotonná változott. Közelebb lépten Loretta – hoz. - Jól vagy? – kérdezte. Remegett a hangja a testével együtt. Éppen futni készült, amikor elkaptam és belemélyesztettem a fogam a nyakába. Még egy végső sikoly hagyta el a száját. Én kiszívtam belőle az összes vért. A hullával elszáguldoztam a közeli folyóig és belehajítottam Loretta élettelen testét. Persze nem egybe mert az túl egyszerű. A hullát megcsonkítva dobtam be. Visszatértem a parkba és még minimum 7 embert megöltem. Mindegyiket máshova temettem el. Mire hazaértem Adam már otthon volt. - Szia! – mosolyogtam rá és becsuktam az ajtót. Ő mérges tekintettel kémlelt végig. – Baj van? - Semmi… Csak láttalak a parkban egy emberrel a kezedben és a bolt mögötti kietlen régi temetőben is, láttalak. – kicsit elkomorult a hangja. Odalépkedtem hozzá, és bocsánatkérően néztem rá. - Bocsáss meg, csak nagyon éhes voltam. Este nem tudtam enni… - megfogtam az egyik kezét és mélyen a szemébe, néztem. - Vigyázz jobban magadra, mert ha elkapnak, akkor ugye tudod, hogy elkapnak? – óvó hangja megnyugtatott. Átöleltem és a füléhez hajoltam. - Vigyázok magamra. Bízz bennem! | |
| rekaianett (32539) 11.12.15 21:40:01 | ||
|
nagyon jó lett thestral! | |
| thestral27 (21282) 11.12.15 21:42:04 | ||
|
Köszi.^^
Kérdés: a következő fejezetben kiderüljön hogy Adam vérfarkas?:DD | |
| rekaianett (32539) 11.12.15 21:43:48 | ||
|
ahhhhaaaaa! az csúcs lenne! | |
| thestral27 (21282) 11.12.15 21:54:02 | ||
|
OKsa^^ | |
| rekaianett (32539) 11.12.16 09:54:42 | ||
|
valaki tud nekem segíteni? a bolhapiacról lenne szó... | |
| Melissa (6505) 11.12.16 14:50:21 | ||
|
Thestral: Marha jó! Folytasd! :D | |
| thestral27 (21282) 11.12.16 14:51:33 | ||
|
Köszi.^^ | |
| STLPetra (31825) 11.12.16 17:16:53 | ||
|
Fúúú!Milyen rég nem olvastam ilyen jót!Nagyon szupik a történetek!Csak GRATULÁLNI tudok mindenkinek!Remélem én is kitudom hozni magamból a legjobbat!
És még egyszer GRATULÁLOK Nektek!Ügyesek vagytok! | |
| kik (5906) 11.12.16 17:18:40 | ||
|
mindenki nagyon ügyes,annyira várom a köv.fejezeteket!!ˇˇ | |
| STLPetra (31825) 11.12.16 17:20:35 | ||
|
Én is! Csak szorgosan és kedvel!!! | |
(aktuális oldal: [ 80 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [77] [78] [79] [80] [81] [82] [83] [84] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
