Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
pony56club (16581) 11.12.14 19:38:28 | ||
|
dodzso:jó lett,de nagyon rövid lett...
és itt is van a 6.fejezet(az előbb negyediket írtam az előzőhöz véletlenülXD) 6 6.fejezet Végre bennt voltam az erdőben.Beugrottam az egyik fa mögé,és hátamat nekitámasztva minden izületemmel ami csak létezett figyeltem. Az erdő feszült csendbe burkolódzott,még léptek hangját sem lehetett hallani.Hirtelen valaki megszólalt mellettem. -Csak nem engem keresel? Odanéztem.Alec volt az.Hülyén félre billentettem a fejemet.-Te mégis mit keresel itt?!-ordítottam rá szinte azonnal. Elmosolyodott.Elém lépett és szorosan megölelt.Éreztem ahogy enyhe forróság önti el a tetemet.-Téged.-suttogta a fülembe,amitől a hideg kirázott.Hirtelen észbe kaptam,és leszántottam a kezeit rólam,majd orron vágtam,amitől néhány lépést hátratántorodott.Meglepve nézett rám. -Ezt miért kaptam?-nézett rám komikusan. Ökölbe szorítottam a még mindig farkasmancs kinézetű kezeimet.-Egy:tegnap találkoztunk először.Kettő:előbb fogok meghalni,mintsem,hogy bevegyem ezt az egyszerű kis mágiát,amitől úgy nézel ki mint Alec,és a hangod is ugyan olyan.-Három:még ha köze nincs is az előzőnek a másodikhoz,jobb lenne tudnád,mielőtt még egyszer annak a szemétnek veszed fel az alakját! Felszisszent,és az orrát dörzsölgette,de már az eredeti alakjában.-Ez talált.Talán betörted az orromat is... -Kicsit ütöttem.-mondtam egy sóhajjal.-De a következő már nagyobb lessz,és tízszer ennyire fog fájni. Újra támadásba lendültem.Próbáltam olyan gyorsan támadni,és mozogni,ahogy csak tudtam,de csak néhány karcolást tudtam ejteni rajta. Megálltam az egyik vastagabb faágon,és kezemmel a fának támaszkodtam.Fenébe!Ha ez így megy tovább,túl fáradt leszek ahoz hogy fojtassam...nem veszíthetek! -Csak nem fáradni kezdtél?-kérdezte gúnyosan.Ránéztem. -Te sem vagy jobb formában.-mondtam.De még mindig gyorsabb és frissebb mint én.A mágiám is kezd egyre fogyni.Gyorsan kell ezt befejeznem ha talpon akarok maradni... Előrelendültem,és újra támadtam.Minden erőmre szükség volt ahoz,hogy legalább egy-egy rúgást vagy ütést be tudjak vinni.Gyorsan megfordultam a levegőben,és sarkammal teljes erőmből a fejébe rúgtam.Ahogy számítottam,a támadás célbaért,és egyenesen a földre zuhant.Az ütés ereje elég nagy volt ahoz,hogy a földet jócskán bemélyessze.Leugrottam a földre,és a hátamat a fának támasztottam.Visszaváltoztam emberi formámba,és lélegzet visszafolytva vártam hogy felszálljon a por.Hirtelen valami vörös villant a porfelhőben,és egyenesen felém száguldott.Amikor ráeszméltem mi is az,Alig maradt időm reagálni a támadásra.Épp a jobb oldalamat érte el.Hallottam ahogy valami nagyot reccsen a testemben,de nem vártam meg a fájdalmat,már is szaladni kezdtem.Nem törődtem a fájdalommal,így nem is nagyon éreztem.Hirtelen megtorpantam.Egy szakadék szélén álltam.Visszafordultam,de késő volt.A szörnyeteg már ott állt nem messze tőlem.Kivert a jeges verejték.Úgy éreztem,a lábaim felmondják a szolgálatot. Ekkor valami kiugrott a bokorból,valami fekete árny,és egyenesen hozzám szaladt.Olyan gyorsan mozgott,hogy csak egy elmosódott foltot láttam. Éreztem hogy valami átkarol,majd magával húz.Aztán mintha zuhannék... Sötétség.Nem látok semmit.Meghaltam volna?Ez lenne a pokol?Hol vagyok...?Hol...hol...Hirtelen a vaksötétségbe vakító fény tört be.Mintha csak valaki egy nagyon fényes reflektort oltott volna fel.Lassan kezdett hozzászokni a szemem a fényhez,és vakító fehérség lassan kékké változott,valami feketeséggel eggyütt.Megpróbáltam felülni,de nem ment.Valami lefogott,és magához láncolt.Végig néztem magamon.Észrevettem,hogy nem is fekszek,hanem készelmesen hátradőlve ülök.A lábamnál láttam valaki más lábát is,és két kar ölelt szorosan magához,úgy,hogy az már-már lassan fájt.Éreztem ahogy elönt a forróság,és ellepi arcomat a pír.Valaki mintha a fülembe szuszogna.Felnéztem.Alec volt az,a szája pont a fülem mellett volt,ez adta ki a szuszogó hangot,és....és...ALUDT! KOMIKAT!!!Most egy osztálytársam kérésére lett ilyenX)^^ | |
lovasíjjász (41190) 11.12.14 19:39:14 | ||
|
thestral:It,s don‘t lot. It‘s very good!
(4 ijen fejezetet is el tudnák olvasni.) | |
rekaianett (32539) 11.12.14 19:39:58 | ||
|
az kafa lenne thestral!
| |
pony56club (16581) 11.12.14 19:40:55 | ||
|
egyetértek mindenkivel thestralXDmár nagyon várom a fejezetet!^^ | |
thestral27 (21282) 11.12.14 19:45:44 | ||
|
pony:fantasztikus megint!:D Imádom!*-* | |
pony56club (16581) 11.12.14 19:47:05 | ||
|
köszi^^ | |
thestral27 (21282) 11.12.14 19:47:21 | ||
|
oké,akkor belehúzok..xD
és ha már ennyi kommi jött hogy írjak,megkérdem: Megöljem Karolinat?*gonosz kacaj* persze visszatérne valahogyan..x)) és valószínűleg csak a “jövőben“ fog meghalni ha megszavazzátok, és nem a következő fejezetben..xD | |
dodzso (17884) 11.12.14 20:24:13 | ||
|
Bocs.. Rossz helyre kattintottam... Folytatom.
-Alis jól vagy?- hallottam, mert anya nem vett észre semmit. Mancs úgy nézett rám mintha ő kérdezte volna. -Jól vagyok anya.-feleltem- Felöltözöm, lezuhanyzom és megyek... Most nem vagyok éhes. -o- Végre felfrissültem! Jót tett ez a zuhanyzás. Épp odaléptem a csaphoz és belenéztem a tükörbe... A szappan kiesett a kezemből és tátva maradt a szám. Az arcom olyan fehér volt, mint a fal, a szemem vérvörös (de az egész) és a szemfogam akkora lett mint egy farkasé. Meg kellet kapaszkodnom, hogy ne essek el. -Csak álmodom... -Mit álmodsz szivem?- lépett be apa a fürdőszobába. A szemem felé böktem, aztán az arcomra mutattam, majd a fogaimra. - Nyugi, szép az arcod, a fogaid is. A szemed meg még mindig zöld. Ne akard már megint, bemagyarázni nekem, hogy felvettedd anyát kontaklencséjét és befestet lilára, hogy azt higgyem kezdessz My Little Pony lenni!!!!!!! Én csak álltam és néztem. Mi van?! Miért van az.hogy ma ilyen furcs dolgok történnek velem? Talán, majd a suliban megnyugszom. Holnap befejezem.. Már megint le kell feküdnöm.... U.I.: KOMIKAT!!! | |
dodzso (17884) 11.12.14 20:25:08 | ||
|
U.U.I:.:Azért nem tudok hosszút írnom, mert nincs időm... | |
Melissa (6505) 11.12.14 20:36:01 | ||
|
Ponyclub, Thestral, folytassátok!!
És köszönöm^^ | |
thestral27 (21282) 11.12.14 21:08:41 | ||
|
dodzso: én sem egész fejezeteket rakok be hanem részletenként de az oldalamon egybe van fent és a kis ficakokat nem fejezetként rakom be. ;)
és ha már itt tartunk itt van még valamennyi: Mélyen a gondolataimba burkolózva bámultam a fehérre festett plafont. Végül egy régi emlékképnél akadtam meg. - Jó reggel, Miss Kassetti! – köszönt Jonathan és ahogy kell meghajolt. Én pukedliztem neki és a karjába karoltam. – Hogy aludt az éjszaka? - Mesésen, Jonathan! Veled álmodtam! – táncoltam körbe a fiatal férfit. - Annyira szép volt! Csak mi léteztünk! Nem volt, aki megtiltson bármit is! – lelkendeztem kisgyerek örömmel. A szemem ragyogott, ahogy Jonathan - nak meséltem. - Karolina, ha az apja megtudja, hogy én itt magával vagyok, kettesben. Én az egyszerű legény, aki nem olyan gazdag, mint Sebastian! – kicsit aggódó lett a tekintete de legbelül a lelke ragyogott. - Nem érdekel! Gyere velem! Kérlek! – esdeklő pillantással nézett Jonathan – ra. Bólintott egy kicsit és engedte, hogy magammal vigyem. Át az erdőn keresztül, oda ahol senki és semmi nem zavarhatja őket. – Mond Jonathan, szeretsz? - Tudod jól Karolina, hogy mindennél jobban vágyom rád. Ha nem vagyok veled az olyan, mintha az üresség ragadna magával. Amikor viszont meglátom gyönyörű, hófehér arcodat minden gondom elfeledem! – lelkesedett fel a fiú, de elkomorult. – Viszont tudod jól, hogy nem lehetek veled! - Nem érdekel semmi! – suttogtam és a karjába vetettem magam. ez most tényleg egy nagy semmi csak ennyire volt időm.:S de még lehet hogy hozok,nembiztos, de lehet.:) | |
galigaligaliba (3488) 11.12.14 21:30:51 | ||
|
Mostmár megtaláljátok az oldalamon az írásokat,amiket egy barátnőm közreműködésével is csinálok.Ide nem teszem be,mert egypár emberen kívül szerintem senki sem olvassa,tehát akit érdekel írjon. | |
Póniló15 (15108) 11.12.14 21:32:27 | ||
|
Kérlek, szavazzatok a honlapomon! (bridgestory.honlapom.com)
Nagyon számítana a szavazatod, köszi! :) | |
rekaianett (32539) 11.12.14 21:58:25 | ||
|
na, készen lettem, kérek komikaaat!
Július 7., szerda Köszi Pet!!! - Emily, kelj fel! Mindannyian kimegyünk Peter leendő táborát megnézni! Képzeld, azt mondják, meseszép egy hely! Anyám hangja úgy cseng az izgatottságtól, mintha Oscar-díjat kapna. Csak nem nyert, és most az úszócsapathoz megyünk? Remélem, nem! - Hová is megyünk? - Selymes dombra! Hogy hová??? Selymes dombra??? Már voltam ott egyszer, és belesüppedtem egy hatalmas lócitrom-kupacba. De minden erőlködésem ellenére hamarosan az autóban ülök, útba a borzalmas hely felé. 11.20 - Üdvözlök mindenkit a Selymes dombi Lovas tanyán! A nő, aki üdvözöl minket, lófarokba hordja gesztenyebarna haját, kockás inget, farmert, és lovagló csizmát visel. Anya indulás előtt nem engedte meg, hogy az új szandálomat és egyebeimet vegyem fel, amiért akkor haragudtam, de most már örülök, hogy a régi edzőcipőm van a lábamon. Nekem nem tetszik ez a hely. Megpróbálom a szüleim tudtára adni a tekintetemmel, de nem veszik az adást. Csak áradnak belőlük a kérdések. A nő, akit Janet-nek hívnak ezt állítja a kulipintyójáról: - Itt a Tanyán megpróbáljuk a gyerekeket az önállóságra, az alkalmazkodásra, és a társas életre nevelni. Naponta négyszer eszünk: reggeli, ebéd, uzsonna és vacsora. Reggel kivisszük a lovakat, csutakolunk, és aki rendetlenkedik, az almoz… Miközben anya és Apa szájtátva hallgatja Janet-et, én ránézek Peter-re. A kerítés tövében egy hernyóval játszik. - Most megmutatom Önöknek a hálóhelységeket, az étkezőt és a lovakat is. Átmegyünk egy nagy épületbe, és felmegyünk az emeletre. Két külön háló van, mindegyikben, úgy tíz ágy. Az ágyak alatt csak egy-egy láda van, gondolom a cuccaiknak. Majd átmegyünk egy étkezőhöz hasonló terembe, egyetlen hosszú asztallal és padokkal. Azt gondolom, na, most jön a büdös istálló! De legnagyobb meglepetésemre az istálló egyszerű, és ragyogó tiszta. Négy ló van a boxokban, de néhány a legelőn is tartózkodik. Az egyik ló foltos, apa fehér ingére emlékezet, amit a minap tettem tönkre. Van még két sötétbarna, meg egy ragyogóan fehér. Néhány kocka alakú szénabála foglal helyet a szénapadláson, és egész jó illata van. A nő tovább diskurál Anyáékkal, és én közben kikukkantok a legelőre. Vagy hat ló van bekerítve, de nekem egyen akad meg a szemem. Egy szikrázóan fekete állat volt az. Egészen olyan, mint… Nem! Ez nem lehet! Önkéntelenül megindulok a paripa felé, kinyújtott kézzel. Felkapja a fejét, és rám mered, de nem idegeskedik. Amikor már majdnem odaérek, a nyakát odanyújtja, és az orrát a tenyerembe helyezi. - Emily! - ijedten nézek Janet-re, aki fal fehér. A fekete ló csak horkant, a fülét hátracsapja, és dobbant egyet. - Menj onnan! - De miért? - Mert ő Látomás, a legvadabb csődör az egész megyében! Senkit nem enged öt méternél közelebb magához. Bántani fog! Lassan eltávolodok Látomástól, és megkérdezem Janet-et: - Senki nem ült még rajta? - Senki. Jelenleg eladó, csak a vevőket midig megharapja, és ezért nem kel el. Pet megunja a hernyót, és bemászik a legelőre egy kis paci mellé. - Ő kicsoda? - Piskóta, egy kis falabella. Olyan gyors, mint a szél, és szabad, mint a madár… - Ez az!!! - ordítom, és előkapom a farmerom zsebéből a jegyzeteimet. Mostanában mindig nálam van. - Hisz ami jobb, mint a szerelem, vadabb, mint az álmok, gyorsabb, mint a szél, és szabadabb, mint a madár, az a ló! A lovakról kell írnom, hogy sikeres legyek! Látomásról, és a tanyáról! | |
thestral27 (21282) 11.12.14 22:17:02 | ||
|
rekianett: kíváncsian várom a folytatást!:) |