Switch to English Hírek Rólunk
Nick: Jelszó:
Lónevelde
Az összes üzenet megtekintése

Fórum - Alkotók Kuckója

 » Vissza a témákhoz! « Hozzászólások: 8672  

Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)







  pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26    
pony56club

látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:

1.fejezet
Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be...
Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé.
Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen.
Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam.
Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként.
Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját.
-Triss,gyere kész a kaja!
-Oké!-ordítottam le a szobámból.
Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be?
Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk.
-Dehát nincs is új szomszédünk.
-Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e.
-És?
-Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba.


  lovasíjjász (41190) 12.01.14 16:21:27    
lovasíjjász

Póniló, Sennala: Nagyon jó! *-*


  STLPetra (31825) 12.01.14 16:28:52    
STLPetra

Egyetértek Lovasíjjásszal!


  STLPetra (31825) 12.01.14 16:31:14    
STLPetra

Ano építő kritikáinak köszönhetitek: Kiteszem a javított változatot a katonás könyvből! Remélem ez már hozza a jobb színvonalat....

Író:Hinger Petra
Egy katona a frontvonalon

Kora reggel van. Éppen, hogy csak felkelt a nap. A bázist sürgés-forgás kapta el. Nem megszokott eseményre készültek a katonák. Az utolsó gyakorlatot fogják elvégezni. Előkészítették a fegyvereket, mindent amit kellet. Aztán haptákba vágták magukat a helyükön. Minden rendben.

A hiba.

A gyakorlat megkezdődött. Hangos durrogások jelezték a vaktöltények elsülését. Az „ellenséges” erők küzdöttek a „hazaiakkal”. Viszont nem számított senki arra ami történt. Már sötétedett és megszólalt a sziréna. Éleslőszerek kerültek az egyik helikopter tárába…… És annak a társainak is. Azt a napot egyik túlélő sem felejti el.

1.fejezet. Tudni KELL!

Egy katona sem hibázhat! Mert ha megteszi, azzal a társai életét fenyegeti.
A kantinban az ifjoncok éppen nagyban buliztak, mikor belépett a százados, esőáztatta papírossal a kezében. A tized vigyázzállásba helyezkedett. Várták, mi áll a levélben.
-Kedves százados úr. Sajnálatos módon közölnöm kell önnel, katonái nem jól jártak el a légtéri gyakorlat során. A 28,23 és a 25-ös katona
nem ellenőrizte le a helikopter kerozinszint mérőjét aminek következtében, a következő felszálló pilóta akár életét is veszthette volna. De ez már nem először fordult elő. A fent említett 3 ember folyamatosan hibázik a légteres feladatokban. Így a földi egységhez rendelem őket. Aláírás: Dave ezredes úr! Mi ez uraim? Mi ez? Szabad e tudnom? Ilyen nem létezik! Az én századom! Szégyen és gyalázat!!! -ordította bele az utolsó mondatot a 3 ember arcába. Azok meg sem mertek rezzenni. Csak néztek a századosra. Csak azután merték a tekintetüket a másikra vetni, miután abbahagyta a szidást.
-Pakoljanak, mennek a 6-os kantinba! Remélem elhagyják magukat…
Kotorászás, matatás, turkálás, dobálás, ráncigálás. Aztán jött a mennykő. A 23-as katonának a cipzárja felmondta a szolgálatot.
-Mit csinál katona? Tönkreteszi a felszerelést? Mit képzel magáról?
A 23-as felállt és…
-Uram! A cipzár műanyag, 2 szem kitört a sok használattól! Nem bírják sokáig!
….meg mondta az igazat.
-28-as! Segíts ennek a mihaszna vérszívónak! Úgy látszik túl béna még a pakoláshoz is. De hát ő már csak ilyen.- Rakodás után libasorban távoztak. A gyakorló pálya túloldalán ott virított a másik kantin. Citromsárgán, nagy zöld 6-ossal az oldalára festve. Szégyenkezve kopogtak be az ajtón. Bent az egyik vaságyról egy igen csak termetes, kerek fejű zabagép nyögte:
-É! Alagi hogogott! Hissatog má ajtóvt!-Eléggé be voltrúgva. Bár ez a részleg híres volt erről a hatásáról.

Fénynyaláb jelent meg a 25 számú katona keskeny, szép metszésű arcán.
-Mit kerestek itt? Talán eltévedtetek? Mert hogy a ti kantinotok pár méterkével arrébb van!
-Sajnálattal közlöm mamuszkám, hogy egy darabig együtt fogjuk tölteni az időnket. Ugyanis áthelyeztek ide. Úgyhogy most engedj be, mielőtt beverem azt a nyúlképedet!
-Jól van, na! Nyugi van! Nem kell felkapni a vizet! Egyáltalán hogy hívnak benneteket?



  STLPetra (31825) 12.01.14 16:31:33    
STLPetra

-Engem Magyar Andrásnak hívnak. Ő Horvát Bálint és ő pedig Kis Kevin. Be engednél már végre?
-Ha tudod igazolni azt, hogy áthelyeztek!-Andrásnak nem kellett kétszer mondani. Olyat ütött az ajtónálló orrába, hogy az hátraesett, elcsapva a „hátvédjét” és miután az a földön landolt. Így nem volt mi megfogja az esést, a vaságyon át a táskákon kötött ki. Az arca felismerhetetlen volt a vértől.
-Én szóltam! Így jár az aki felhúz.- Bálint és Kevin fetrengtek a nevetéstől.
-Mit képzelsz? Meg mertél ütni?- Szólt vöröslő képpel az éppen elhaladók mellett. De nem törődtek vele. Kerestek 3 üres ágyat és letelepedtek.
-Mit csináljunk? Már nem tartozunk egyik csapathoz sem. Kirúgtak
már, mindenhonnan. Kizárt, hogy bármelyik elit ezek után felvesz.
-Szerintem legyünk túl ezen, aztán törődjünk vele.-Szólt halkan Bálint, miközben levette az egyenruháját. Halkan nyugovóra tértek.

Másnap reggel….

A trombita hangja végigmetszette a hideg levegőt. A katonák vigyázva állva várták a beton placcon a megerőltető napot. Kevin jól beöltözött. Úgy nézett ki mint egy kövér malac. Arcán két piros folt jelezte azt, hol csípte meg a hideg. Bálint jobban járt azzal, hogy ő lövészként kezdve alapfelszerelésként kapott egy jópofa „harisnyát” a fejére. Andris ezzel szemben nem fázott pedig a kemény 5 Cº volt.
Nagy vagányként elsétált előttük a volt századosuk. Önelégült képpel ballagott, úgy mintha egy isten lenne. A katonáink erre csak a szemük összehúzásával reagáltak. Nem tudni még azt sem, hogy tényleg erre reagáltak e vagy az éppen újabb rohammal támadó szélre.

2.fejezet. Az első stádium

„A kiképzésnek egy módja van. Ha a katona tudja mit akar, elhiszi azt, hogy megtudja csinálni és akarja, hogy az sikerüljön is neki!”

Miután végeztek a háromórás terepedzéssel, aztán a ballisztika órával is, kaptak egy óra „tisztálkodási” szünetet. A zuhanyzók megteltek forró párával. Itt-ott felszálló buborékok is megjelentek. Tömött libasor állt mindegyik fülke előtt.
-Amm.. Nincs egy szappanja valakinek? Az enyém olyan pici volt, hogy amikor leejtettem eltűnt a lefolyóban….
-Várj két pillanatot és megkapod! Át dobom.- Kevin neki támaszkodott a válaszfalnak. Csak hogy…..
-Áááúúúú!!!!- Rossz helyet választott és fejbe vágta az éppen nagy sebességgel felé tartó mosdószivacs.
-Miért van azoknak pici élőlényeknek ilyen kemény váza? Hogy enné ki a belüket a rák! Semmi szükségük sincs rá! + Én szappant kértem!-Káromkodott egy sort Bálint.
-Te mondtad ,hogy dobjam át….-És egy hangos röhögéssel letudta a dolgot.
-Ne kezdjétek már megint! Unom a folytonos veszekedéseteket!-Szólt András hangja valahonnan az öltözők felöl. Éppen az övét próbálta meghúzni. Olyan övet kapott, ha behúzza teljesen, szorítja, ha nem, akkor lecsúszik. Így aztán késsel vágott egy plusz lyukat a méretére.
-Á! Ez jól esett. Itt kellemesen meleg a víz.-Kevin trappolt be András mellé. Felkapta a ruháit és elosont az öltöző másik felébe.
-elment már?-Suttogta Bálint.
-Ne fossál már! Inkább siess mielőtt a százados beront. Nem kell még egyszer a kidobás.



  STLPetra (31825) 12.01.14 16:31:52    
STLPetra

-Jól van már! Csak kérdeztem.
-Mit kérdeztél? Még tartozok neked valamivel!-Hallatszott a fenyegetés a túloldal felöl.
Miután felöltötték tiszta egyenruhájukat lőgyakorlaton vettek részt. A T 9.-esek csak úgy dübörögtek. Úgy kellett elhelyezkedniük, hogy ne látszanak a tankokban ülő kiképzők számára. Céltábla egy sem maradt. András Leventét kapta (azt akivel a kantinnál összeverekedtek). A srác olyan pontosan számolt, a legtöbb lövedék a közepébe talált a tábláknak. Így a végére András teljes bizalmát élvezhette. Bálin Kevinnel dolgozott. Hozták azt a jól megszokott, csapatmunkát, ami már a kezdetek kezdetén megvolt. Még a kis kétéltű tetejére tett mikuláscsomagot jelölő, régi edényt is leszedték. A picurka piros fémdobozokban –mint az később kiderült a parancsok saját kezű gratulációi mellett- 4 kedvezményre jogosító tenyérnyi kártya hevert. Ezek után jobban lőttek a többiek is.

Este amikor csak a vad van ébren…..

Két fegyveres árnyék jelent meg a fenyves mentén. Lassan ereszkedtek a dombon le. Utánuk lassan de biztosan még legalább 10. További 4 vigyázta a távozók útját.
-Nem kéne Északnak menni. Utána úgy is Északkelet felé vesszük az irányt. Erre veszélyesebb.-Szólt intve a vörös hajú ifjú. A világosbarna szeméből félelem csillogott. Nem akart elmenni.
-Már nincs visszaút. Velünk jössz túszként!-A szőke ezután tarkón vágta a válltámasszal. Az gurult egy métert és kiterült.
-Ch!! Először jó volt a terv mi? Visz egy terhet a halál!
Durr!
Hallatszott valahonnan a távolból a lövés. Kevin nem találta a helyét. Ráadásul ez a durranás… Mintha egy M107-essel lőttek volna. Lábujjhegyen átosont Bálinthoz és Andráshoz. Egy macska ügyességével ugrott el Bálint keze elől. Meglökte még egyszer és suttogva ébresztette utána Andrást.
-Mi van? Pisilned kell? Ne mond hogy azt nem tudod nélkülünk!
-Halkabban te idióta! És segíts, Andrist felrángatni!
-Miért! Mi történt?
-Egy puskalövést hallottam, kb. az erdő felöl. Szólni kéne a századosnak.
-mi van? add vissza a lám…..
-Kelj már fel! Óh egek! Ez álmában is hadjáratozik….
-Öntsd le a kulacsából!
-Hohó! Még csak az kéne! Itt kiborulna a bili!
-Mi a …….-van? Mi történt? Hagyj aludni!
-Azt már nem! Figyelj te álomlovag! Két percet kapsz, hogy összeszedd ami kell, mert megyünk a századoshoz. Lövést hallottam.
-Hhháááööhh! Na jól van. De csak azért mert jó kedvemben találtál felzargatni.- Ásított nagyot Andris. Összeszedték cuccaikat, felkapták a hagyományos AK-47.-esüket a fegyverszekrényből és halkan távoztak.
A füvön átvágva, a rangosabbak kantinja felé vették az irányt. Az magasan föléjük magasodva fehéren fénylett a visszaverődő holdsugaraktól. Az egész tábort friss harmatszerű illat lengte be, nyugodt édes álmot hozva a katonák szemére. A fenyves, tőlük távol, az épület túloldalán egy fekete csíkként látszott csak. Az adrenalin szintjük egekben volt. A két őrt álmukból rángatták ki. Azok felháborodásukban a fél tábort zajos folyóvá változtatták. Mivel nem értek fel a célszemélyhez, így egy közelben éppen távcsővel kémlelő kiképzőtisztet kértek arra, hogy velük jöjjön. Az beleegyezett.
Átvágtak a betonfalu lőterén és a placcon. Még egy fűszálat sem mozdítottak, úgy lépdeltek fel a fenyves déli oldalán. Egy-két reflektor néha fénybe burkolta a keskeny törzseket, hogy a másodperc holtsápadt fenséges úri hölgyeikké váljanak. Dudoraik, száraz ágaik akár egy lidérc testéé is lehettek volna. Ahogyan lopództak a sziklaperem ösvényén, csípős lőporszag töltötte meg a levegőt. Hamarosan elérték azt a helyet ahol a szökésben lévők megálltak. Bálint a fegyvere távcsövével kereste a távolban a lógókat. Éles ugató hang szólalt meg a lent elterülő bozótban.


  STLPetra (31825) 12.01.14 16:32:20    
STLPetra

Őzbak volt. Riadtan ugrott fel az alig 3 méter magas perem szikláin. Két ugrással az út erdős felén volt. És akkor mindenkiben megfagyott a vér.

3.fejezet. A második stádium

Meg volt az ok miért. Meglátták bajtársukat az egyik sziklán. Ájultan, vagy talán már holtan feküdt elnyúlva. Egyenruháján egy lyuk mutatta hol érte a golyó. A hidegben a vér megfagyott a párkány csupasz kövein. Kevin Bálintra nézett. Az intett, kezdhetik. A tiszttel együtt egymást szorosan tartva leengedték Andrist. Az a kiszögellésre lépve lehajolt. Elővette a tartalék távcsőlencsét. A sérült szája elé tartotta. Egy halvány párafolt jelezte, életben van még Ádám. De már alig. Lélegzete gyenge és erőlködő volt. Kevin lehunyta a szemét és fejét elfordítva a teliholdra nézett. Az narancsos árnyalatú, előtte fekete felhő ereszkedik, ködhajat csinálva a mező sárga füvének. Eközben Andris a kabátjából Ádám köré egy „hintaszéket” csinált. Azt derékszíjjal rögzítették és felhúzták. Fekvőhelyzetbe letették.Ádám halkan nyögött egyet amikor újra vízszintesben volt. Lágyékához kapott. Megint vérzett. Lávaként ömlött a sebből a piros élet. Amint hozzáértek a talajhoz, kis csillogó jégrubin darabokká váltak a cseppek. Kevin elővette a jelzőtüzet fellövő pisztolyt. Befogta a fülét amennyire tudta és lőtt. Miután felszállt, hangosat durrant és rózsaszín füstöt vágott ki magából. Távolabb reflektorok villantása jelezte, megértették, mennek amint át tudnak kelni a kis árkon. Szörnyű várakozás. A társuk haldoklik és semmi segítség!
-Miért nem jönnek már? Nem tudom el állítani a vérzést!-Fakadt ki a tiszt.
-Uram! Most tűntek el a fenyves déli oldalán. Két perc és itt vannak! Kevin halk volt és mégis élesen hasított a levegőbe amit mondott.
-András, gyere! Nézd! Ádám itt feküdhetett amikor meglőtték. Arra pedig csizmanyomok vannak. Északnak mentek. Be az erdőbe. Nem takarítottak szépen! Tiszta, világos nyomok….
-Hát igen. Ott pedig mintha valakit visszatartanának. Úgy látom Ádám felé akart menni. Lehet azért élte túl….-A beszélgetést fényszórók vakítása törte meg.
-Geri! Hozd a cuccot! Shon! Te meg a hordágyat!-Felfordulás lett a helyszín. Kész sürgősségi. Itt tűk, ott ködszerek, amott pont emelik fel a hordágyra Ádámot. Barna szemei résnyire voltak csak nyitva. Szája széle véres……



  STLPetra (31825) 12.01.14 16:32:41    
STLPetra

Az eset utáni napon….

A sok katona felállt a pályán és vártak a trombita szóra. E helyett az ezredes lépett ki a vasemelvényre. Beleszólt a mikrofonba:
-Sajnálatos hírrel jövök ide elétek. Tegnap este 12 személyes csoport fegyverekkel együtt távozott innen. Egy társatok majdnem életét vesztette. Amit most mondok az hivatalos, hadiparancs a felsőbb körökből. Parancs tőlem is. Költözünk a BERTA bázisra. Ott még 4 bázis csapata csatlakozik hozzánk. Ma el kell kezdenünk a pakolást. A további infókat a kiképzőtisztektől kaptok!

Húsz perc múlva….

-Már megint ti? Ez a három balszerencsecsomag! Miért Ők? Még a Barakk klubja is jobb ezeknél! Azonnal vitesse 4 000000 szektorral arrébb őket!
-De uram! Az utasítás, velük kell a lőszereket a konténerekbe navigálni!
-Nem érdekel!!!
-Elnézést! Jobb lenne ha eldöntenénk kik a fontosabbak! Ez a „csapat”, vagy az egész KEGT bázis élete! Higgye el, nekünk sem akaródzik önt hallgatni, de a bázisért mindent!-Kevin unta a vitát. Kék szeme támadásra készülő vadmacskáéra hasonlított.
-Húzz el innen! Mocsok áruló!-Bálint még épp időben fogta vissza a századost.
-Vigyázzon, nehogy elveszítse a rangját, uram!-Mondta fogai közt sziszegve. Pedig égett benne a vágy, hogy képen kapja.
-Na ez is itt van!
-Kérem ne tegye!-Szólt a kiképzőtiszt. Csak egy másodpercen múlott… A szájából folyt a vér. Az ajka felrepedt legalább fél centit. Szédült a rosszulléttől.
-Maga normális? Szét tépem!-Levente lépett a hangárba. Kezét ökölbe szorítva Andrissal az oldalán. Egy repülő felügyelő szólt nekik a civakodásról.
-Ha ezt az ezredes megtudja…!
-Nyeem ogja. E el ogja addigja üntetni a omokat.-Próbálkozott a tiszt.
-Arról le lehet tenni!-Andris bőszen lépdelt a századoshoz.
-E em og! Ondom ény!
-Uram! Ne erőltesse a száját! Hagyja rám a dolgot!-Kevin, aki eddig csak támasztóként szolgálta a sérültet, közelebb osont.
-Mondja az akinél nincs fegyver! Maradjatok ott, vagy lelövök mindenkit!
-Na azt nagyon kétlem! Levente! Az AK-47-esedet!-Andrisnak nem kellett kétszer szólnia, Levente villámsebességgel töltött tárat. A másik pillanatban már a százados fejénél volt a fegyvercső. Hideg, erős acélcső….
-Jól van. Ha így állunk, akkor rajta, puffantsatok le!
-Nem, nem! Magának a rácsok mögött kell megrohadnia! Megbűnhődik mindenért!-Irtózatos düh volt Bálintban.Mindenért amit az tett vele. Nekiment, és elkezdtek dulakodni. Mindketten tigris módra harcoltak. A kis pisztoly leesett, Bálit elrúgta a közelben várakozó Kevinnek, aki pedig kiürítette a tárat. Ez az idő elég volt arra, hogy az ellenfél életveszélyes találatot vigyen be. Olyan erővel ütötte hasba, hogy Bálint azonnal elterült a földön. Mielőtt azonban elájult volna, megpróbálta kigáncsolni a százados, sikertelenül. Az röhögve elkerülte a támadást.



  STLPetra (31825) 12.01.14 16:33:14    
STLPetra

Remélem így már jobb! Bocsánat a sok helyért!!!


  Diablo1997 (14466) 12.01.14 17:04:19    
Diablo1997

Nagyon vagany!!!

  hancsi1000 (50548) 12.01.14 17:31:12    
hancsi1000

Ma végre tudok hozni egy keveset a “könyvemből“!!!^^Előre szólok még nem éppen a legizgalamasabb!!! De azért elhozom nektek^^:);)


  Sennala (35031) 12.01.14 18:15:15    
Sennala

Hancsi:Várom ^^ és köszönöm a komidat.
lovasíjjász:köszi :)


  Póniló15 (15108) 12.01.14 19:18:59    
Póniló15

Köszi, lovasíjjász. :)
De csak egy komit kapok...? Kérek méég! :D


  Anonymus (1596) 12.01.14 19:23:52    
Anonymus

Sziasztok!
Nem tudjátok, mit raktam be utoljára a történetemből? Nem kell kimondottan fejezetcím, csakhogy mi történt benne?


  Wolfoxy (21122) 12.01.14 19:30:55    
Wolfoxy

HockeyStriker 3. fejezet 4. rész

A Mihashi iskola elleni meccs előtti napon baljós dolog történt. Az edzés közepén egyszer csak kialudt a pályavilágítás. Mindenki nagyon meglepődött: Teru és Subaru egymásba kapaszkodtak, Nobu ijedtében Rei karjaiba ugrott (pedig ő pont a lánytól várta volna ugyanezt), Atsuya pedig nagyot káromkodott. Amikor a szemük megszokta a sötétet, meglátták azt, aki lekapcsolta a lámpát. Az nem volt más, mint Shuu, aki egy kihúzott vezetékkel a kezében állt a pálya szélén, arcán a tőle megszokott sunyi mosollyal.
-Mégis mit csinálsz itt? – kiáltott rá Rei.
-Hát, technikailag kihúztam a lámpátokat – mondta nyugodt hangon Shuu, miközben félresöpörte homlokába lógó szőke haját.– Amúgy meg csak látni akartalak téged.
A lány kissé elpirulva, értetlenül nézett Shuu-ra, és elmotyogott egy „Ooké”-t.
-Ja, és adok neked egy jó tanácsot – folytatta a fiú. – Vigyázzatok a Mihashival. Az a hír járja, hogy a sztár visszatért. Na, szia. Vigyázz magadra! – azzal eltűnt az ajtóban. Rei még sokáig bámult utána, mígnem csapattársai ferázták őt a gondolataiból.
-Hé, föld hívja Rei-t! – mondta Nobu, a kezével legyezgetve a lány előtt.
-Mi van? – kérdezte értetlenül Atsuya. – Úgy néztél a Shuu Todorokira, mintha bele lennél zúgva!
-Dehogy vagyok belézúgva! – Rei mostmár égővörös fejjel kapkodott össze-vissza. – Csak beszélgettünk! Azt mondta, hogy vigyázzunk, mert a sztár visszatért.
Erre mindenki nagyon meglepődött.
-A sztár? Úgy érted, az a Maehara gyerek? – kérdezte Nobu. Rei bólogatott.
-Akkor még keményebben kell edzenünk! – jelentette ki Atsuya, és már indult is vissza a pályára.
Elérkezett a meccs napja. A meccset a Seibu iskola jégpályáján tartották, ahova már befutott a Mihashi iskola kisbusza is. Maehara szállt le róla legelőször. Körbenézett, majd a csapattársai is leszálltak a buszról, és bementek a jégpályára. A meccs kezdetén a két csapatkapitány kezet fogott egymással.
-Jó játékot! – mondta Atsuya vigyorogva. Maehara még csak el sem mosolyodott, hanem némán, sőt, mintha kicsit szomorúan, megrázta Atsuya kezét, aztán elfoglalta a helyét a pályán balszélső védőként.
-Ennek mi baja van? – kérdezte gondolatban Atsuya, Maehara fájdalmas arcát bámulva. Ő is felállt a center helyére, és a meccs kezdetét vette.

Komikat!


  Sennala (35031) 12.01.14 20:13:03    
Sennala

Wolfoxy:Nagyon jó *.*rég nem hoztál részt vagy csak én nem láttam.



(aktuális oldal: [ 176 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)

[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [173] [174] [175] [176] [177] [178] [179] [180] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]



lónevelde információk