 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Póniló15 (15108) 12.02.22 12:58:18 | ||
|
Senn, megtalálod a honlapomon. :)
bridgestory.honlapom.com | |
| Ethron (14880) 12.02.22 15:14:34 | ||
|
Köszönöm a komikat! :) Most megírok egy fejezetet.. :) | |
| Ethron (14880) 12.02.22 15:49:45 | ||
|
A Hold hatalma
1. fejezet A táblát bámultam. Mrs. Blood (a nevétől az egész iskola frászt kap!) épp a számok közös többszöröséről, oszthatóságukról, és a fene tudja, mikről papolt. Én ebből semmit nem fogtam fel. És ahogy az lenni szokott, pontosan most szúrt ki a tanár - ahogy észrevette, hogy nem figyelek. - Darius! - csattant fel. Hangja rikácsoló volt, amitől a hideg futkosott a hátamon. Egérszürke haja hátul kontyba fogva, szája szigorú függőleges vonalban feszült, és ha ez nem lenne elég, egy hatalmas bibircsók terpeszkedett az orrán. Nem lepődtem volna meg, ha kiderül, hogy boszorkány! - Igen, tanárnő? - kérdeztem olyan hangon, mint aki most ébredt, ami alapjában véve nem volt meglepő. - Gyere ide ki a táblához légyszíves! Megfagyott bennem a vér. Én? A táblához? Na ne! Kétségbeesetten sandítottam az osztálytársaimra. A legtöbbjük sajnálkozó képet vágtak - a többség kedvel engem - de voltak olyanok is, akik kárörvendően vigyorogtak. “A nagyképű kis Winter végre megkapja a magáét!“, gondolhatták. Pedig nem vagyok nagyképű. Igen, tényleg jól focizom, kosarazom, rögbizem, és a legtöbb sportban jó vagyok, na de hogy nagyképű... Kérlek! - Azt mondtam, gyere ki a táblához! - rikácsolta Mrs. Blood. Remegve felálltam, és kiléptem. Éreztem, hogy kezem síkos az izzadságtól. A tanaárnő rábökött a táblára, amin számomra értethetetlen számok és jelek egyvelege sorakozott. Mrs. Blood rábökött az egyikre. - Lennél szíves kiszámolni ennek a két számnak a legkisebb közös többszörösét? A két számnak a milyét?! Hiába, sajnos nem rendelkezdtem telepatikus - azaz gondolatátviteli - képességekkel. Ezért is nem segített senki. Legjobb barátom, Rick Wolf meredten báumt engem a legelső padból (már nem egymás melett ültünk, mert Mrs. Blood volt szíves bejelenteni az igazgatónál, hogy egyszer véletlenül képesek voltunk megszólalni az óráján... Persze úgy adta elő, mintha végig beszéltük volna az egész órát!). Mintha mondani akart volna valamit. Könyörögve visszanéztem - legalább tátogj! Szájról ugyanis kiválóan olvastam. Rick megrázta a fejét, majd gyorsan firkált valamit a füzetébe. - Rick Wolf! - csattant föl Mrs. Blood. - Mit csinálsz te ott? Csak nem a matematikafüzetedet firkálod? - Nem! - vágta rá a barátom. - Ez nem a matekfüzetem. - Azzal felmutatta. A címkéjére hatalmas, fekte betűkkel volt rajta: “Rick Wolf“ alatta pedig: “Firkafüzet“. - És mit keres a firkafüzeted elöl matematikaórán?! Egyáltalán: miért van neked firkafüzeted?! Az iskolában tanulni szoktunk, nem? Épeszű diák most lesunyta volna a fejét, és azt motyogja, hogy elnézést. Rick nem volt ilyen. - De tanárnő - védekezett, és közben lopva másik barátomra, Codyra pillantott (aki egyébként matekzseni). Szerencsére Cody értette a célzást, ezért rekordgyorsasággal írni kezdett valamit a füzetetébe. - Én azt értem, hogy órán nem szabad, de ha egyszer szünetekben unatkozom...? - Feleselsz? Feleselsz?! - sziszegte a tanárnő. Közben Cody befejezte a firkálást, és óvatosan felemelte a füzetét, de úgy, hogy azért én jól lássam. A táblán lévő számsor megoldása volt! Hálásan Codyra mosolyogtam, aztán elismerően Rickre, aki csak nem hagyta abba. - Igen, tanárnő, de meggyőződésem, hogy nekem van igazam! Én azt megértem, hogy matekórán nem kéne elővennem, de szünetekre miért ne legyen? Közben én rekordsebességgel másoltam Codyról a feladatsort. - Idefigyelj, Wolf! - sziszegte ismét a tanárnő, és közelebb lépett. - Engem nem érdekel, hogy mennyire vagytok gazdagok, sem hogy az apád a királynő barátai közé tartozik. Ez nem jelenti azt, hogy... - Kész vagyok, tanárnő! - mentettem ki Ricket, mire Mrs. Blood rekorsebességgel megpördült. Odacsoszogott a táblához, és leellenőrizte. - Ez hibátlan - látta be kelletlenül. - Ki segített, Winter? Ha valakit a keresztenév szólít, az baj. Általában senkit sem szokott felszólítani az óráján. Ha mégis, az semmi jót nem jelent. Ha viszont a vezetékneveden... Akkor számíthatsz egy igazgatói látogatásra, ha épp olyan kedve van. - Senki - feleltem ártatlan arcal. - Magam csináltam. - Hát persze. - horkantam föl. Majd közelebb jött, és lehajolt, hogy a szeme az enyémmel egyvonalba került. - Azt kérdeztem, ki segített? - De tanárnő, senki! - ismételtem. - Ezeket a feladatokat én értem! - Akkor felírok még egyet - felelte kárörvendően. - Figyelem, hogy csinálod. És ha nem jó, akkor... Szerencsére nem derült ki, mi lett volna, ha elrontom, ugyanis ebben a pillanatban kicsöngettek. Képzelheted - elsők közt rohantam ki a teremből. Mondhatom, a hétfő is jól kezdődik! Komikat légyszi! Építő kritikákat is várok.. :) | |
| horvátfruzsi (55870) 12.02.22 15:56:45 | ||
|
12a nagyon jó lett! | |
| Pagony (43950) 12.02.22 16:04:13 | ||
|
12a: szerintem nagyon jó lett! érdekes és élvezetes olvasni! :) ez egy tipikus matekórás jelenet xD, de te jól leírtad, hogy szinte el lehet képzelni (vagyis ezalatt azt értem, hogy színes is a történet.) Néha volt egy-két helyesírási hiba, de attól függetlenül én értettem mire gondolsz. Szerintem folytasd, kíváncsi vagyok mi lesz még ebből...XD | |
| Membi55 (28552) 12.02.22 16:16:28 | ||
|
Mita: szerintem nagyon jó és izgi a történeted! kíváncsi vagyok már, hogy mi lesz ebből, (szerintem, egy apró tanács: tehetnél bele olyan elképesztő fordulatokat is, hogy ne ilyen egyenesen jöjjenek a dolgok)
12a: maga a történet elképzelés, mármint, hogy miről szóljon nekem tetszik rettenetesen, mert egyet értek azzal, hogy ne mindig jóra végzősjenek a történetek ;) és ezen kívül, azért jó olvasni, mert egyszerűen van érzéked fogalmazni! xD csak így tovább! várom a folytatást! | |
| ghxy (18044) 12.02.22 16:22:27 | ||
|
12a: folytasd :D én is kb ezt szoktam gondolni: “a számnak a mijét?!“ x“D nagyon jó lett :3 | |
| Ethron (14880) 12.02.22 16:35:33 | ||
|
Ghxy: ismerős. :D Főleg hogy a tanárunk most teljesen rámszállt, mert sosem értettem a matekor, így nem is figyelek, azt hiszi, ha minden órán feleltet, akkor összekapom magam. Természetesen nem jól hiszi, és minden egyes felelésnél úgy vagyok vele, mint Darius a történetben. :D (és általában nekem is a barátaim segítenek.. :D)
Köszi a komikat :) | |
| galopp4000 (1515) 12.02.22 17:00:25 | ||
|
Hálihóó!
Hmkhmmmm, olyan fél éve ha itt jártam...? Nemtom, az az érzés kerülgetett, hogy fel kéne nézni ;P Chaten egy lelkes emberkém(:D) érdeklődött a corvorumról, és eszembe juttatta hogy a történet fénykorában még ide írkáltam, nem egy poshadt füzetbe... namármost, a kérdés az, hogy lennének e olvasóim, ha felraknám gépre? | |
| pony56club (16581) 12.02.22 17:13:33 | ||
|
galopp:én biztos hogy az lennék^^
12a:nagyon jó!folytasd mihamarabb!:D | |
| rekaianett (32539) 12.02.22 18:20:29 | ||
|
galopp, én is olvasnám! MERT ÉN VOLTAAAAAAM!
ÉS MÉG VALAMI! Annak szól ez, aki régen olvasta az Emily See titkos naplója‘t, mert szeretném újra írni! A kérdés az, hogy betegyem-e előlről a történetet, vagy csak az utolsó pár részt, emlékeztetőnek? | |
| thestral27 (21282) 12.02.22 18:25:11 | ||
|
rekaianett: szerintem elég csak az utolsókat emlékeztetőnek,bár nagyon jól emlékszem az eddigiekre.:)) | |
| rekaianett (32539) 12.02.22 18:36:15 | ||
|
ok, ha készen lesz, akkor, mondjuk, a Látomásos interjútól... ok?
| |
| galopp4000 (1515) 12.02.22 18:40:15 | ||
|
okay, kezdem akkor felrakni gépre :)
annyi segítséget adjatok, hogy hol tartottam a történetben? | |
| thestral27 (21282) 12.02.22 19:15:56 | ||
|
rekai: okay!^^ Már kezdett hiányozni az Emily.c(: | |
(aktuális oldal: [ 233 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [230] [231] [232] [233] [234] [235] [236] [237] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
