Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
Póniló15 (15108) 12.02.20 19:55:30 | ||
|
Sziasztok!
Írtam egy novellát, a címe Dávid Csillaga. Kicsit politikai vonású, de azért szeretném, ha elolvasnátok... Lehet, hogy valakinek jelent valamit... Ha olyan, mint Rebeka. :) A novellát megtaláljátok a honlapomon. Köszönöm, ha elolvasod! | |
Fanday99 (50302) 12.02.21 15:40:08 | ||
|
emlékszik még valaki?
Aikido-Az önvédelem mestere Ennek a történetnek a második részére, Az elválaszthatatlanokra? Csak mert visszatért az ihletem, de ha már nem érdekel senkit, az sem jelent nagy problémát | |
Mita (49495) 12.02.21 16:30:54 | ||
|
Mindjárt írom a Kitti naplója következő fejezetét! :D | |
Wolfoxy (21122) 12.02.21 18:01:18 | ||
|
HockeyStriker 4. fejezet 6. rész
-Na gratulálok – mondta már sokadjára Rei, aki egy fa alatt ült. Már majdnem teljesen besötétedett. -Most mi bajod van? Félsz a sötétben? – kérdezte Shuu, aki egy másik fa alatt ült, látványosan távolságot tartva a lánytól. – Mi a baj történhet? – abban a pillanatban, ahogy ezt kimondta, morgás hallatszott, és egy hatalmas kanadai grizzly medve jött elő a fák közül. -Például az ott – mutatott a lány a medvére, látszólag haláli nyugalommal. Mind a ketten pánikba estek, azt hitték, ez a medve itt fogja kinyírni őket. -Soha nem gondoltam volna, hogy úgy halok meg, hogy egy kanadai erdő közepén zabál fel egy grizzly – szólalt meg Shuu halkan, hogy a medve ne támadjon rájuk. – De legalább te itt vagy velem Rei-chan. -É-és ez most hogy jön ide? – a lány elpirult. -Úgy, hogy felzabál téged is. -Köszönöm szépen… Amikor a gyerekek már felkészültek a legrosszabbra, a medve hirtelen megdermedt, és összeesett. Ebben a pillanatban felbukkant Rei-ék előtt egy kb. velük egyidős, világosbarna hajú fiú, egy hokiütővel a kezében. Párszor belerúgott a döglött medvébe. -Hát ez meghalt – mondta, azzal Rei és Shuu felé fordult. – Jól vagytok? – kérdezte. -I-i-igen – motyogta Shuu. -Látom vigyáztatok egymásra – mosolygott az ismeretlen fiú. Rei észrevette, hogy az előbb (valószínűleg ijedtükben) átölelték egymást. Gyorsan felállt, és összeszedte magát, természetesen égővörös fejjel. Shuu értetlenül, és szintén elvörösödve nézett. Az ismeretlen fiú elnevette magát, azután megszólalt. -Nem láttatok itt egy hokikorongot? A mester megöl, ha nem viszem vissza. Shuu felszedte a földről a korongot. Valószínűleg az ütötte agyon a medvét. -Hogy képes valaki ilyen erőset lőni? Ráadásul nem is jégen, hanem földön – gondolta. – Ki lehet ez a srác? -A nevem Leo. Leo Whitestorm – mutatkozott be a fiú. -Sakuraba Shuuichi. Ő pedig Shimizu Reika – mondta Shuu, és kezet rázott Leóval. -Sakuraba? Miért olyan ismerős ez nekem? – motyogta Leo, de Shuu és Rei nem hallották. – Tudjátok mit! Elviszlek titeket a mesterhez! – kiáltotta, és már indult is. A gyerekek követték. Komikat! | |
Ethron (14880) 12.02.21 18:09:14 | ||
|
Bevezető
Tudod, én mindig odavoltam a farkasokért. Mindent, ami akár csak egy picit is hasonlít a farkasokra, összegyűjtöttem, és szabályos kiállító termet rendeztem be a szobámban. A nevem Darius Winter. Átlagos, londoni srác voltam, akinek voltak szülei, barátai és álmai. Ma már mindez pusztán emlék. Tudnod kell, mielőtt elkezdem, hogy... Nos, nyilván te is rengeteg mesét hallottál már. A befejezés “... és boldogan éltek, amíg meg nem haltak.“. Mindig. Az emberek szeretik úgy gondolni, hogy minden a legnagyobb rendben. Úgy, hogy nem létezik se halál, se betegség, se szomorúság... A valóság azonban más. A legjobb barátaid meghalhatnak, a szüleid lehetnek betegek... És ilyenkor szomorú leszel. Megérted, hogy az élet nem tündérmese. Ezt le akartam szögezni. Egyetlenegy dolog van, amit még el akarok mondani: a történet igaz. Nem várom el tőled, hogy elhidd. De ezt is tudnod kellett. Ha ez kitalált történet lenne, úgy kéne kezdenem, hogy sötét van, esik az eső, az ajtó pedig halkan megnyikordul... De mivel ez valós történet, ott kell elkezdenem, ahol valóban kezdődött: a matekóra közepén. Komikat pls! :) Elkezdjem? :) | |
Zsebi (4537) 12.02.21 18:11:29 | ||
|
12a: Most komolyan igazi :O Akkor az... Azért kezd el! | |
Ethron (14880) 12.02.21 18:23:51 | ||
|
Nem, természetesen csak kitaláltam... :) De viccesebb így írni... :)
És köszi. :) Most el is kezdem.. :D | |
pony56club (16581) 12.02.21 19:43:19 | ||
|
12a:kezd el!:D
Wolfoxy:folytasd!nagyon jó^^ | |
Victoria (18651) 12.02.21 21:05:27 | ||
|
12a: olvastál Darren Shant, igaz? Vámpírkönyvek, első rész: Rémségek cirkusza :D Ha nem tévedek, talán nem régiben olvashattad :) | |
Sennala (35031) 12.02.21 21:51:04 | ||
|
Huhh... Sokat olvastam xD.
12a:kezd el! :) Izginek hangzik. ;) Wolfoxy:Folytatást követelek xD. ^^ Póniló:Érdekelne a novella. :) A címe is jó. | |
Sennala (35031) 12.02.21 21:54:56 | ||
|
A történetemet nem folytatom. Most inkább a Vámpírnaplókra kattantam rá,de ettől még nem biztos,hogy bele kezdek egy új történetbe. | |
Mita (49495) 12.02.22 09:39:21 | ||
|
12a kezdd el! | |
nencu (33955) 12.02.22 12:00:16 | ||
|
Ide lehet beteni képet is?
Ha igen akkor én ezt Föci órán csináltam vagyis rajzoltam unalmamban | |
Mita (49495) 12.02.22 12:30:34 | ||
|
Kitti naplója
Ötödik fejezet - Akkor mi lesz? - kérdeztem vicsorogva. - Nagyon... nagyon meg fogod bánni, ha meg mered tenni! - fenyegetőzött Vivi és az öklét rázta felém. - Úgyis kiderül az igazság - mondtam közömbösen, vállat vontam, és visszamentem a házba. A telefonom! Még ment a videó! Gyorsan leállítottam, és visszanéztem. Amikor vége lett, nevettem: - Hahaha! Van bizonyítékom! - boldogan futottam ki a kertbe, beleültem a hintába, és gyorsan elkezdtem hajtani. - Meg van oldva a problémám! - gondoltam boldogan, nagyokat kiáltoztam, és élveztem az úgymond repülést. Ezután lassítottam, és kiszálltam. Annyira fel voltam pörögve, hogy hússzor körbefutottam az udvart. Ekkor jutott eszembe, hogy Fruzsit is értesítenem kellene. Berohantam a házba, előkaptam a telefont és tárcsáztam a számot. - Igen? - vette fel Fruzsina. Idegesnek és nyugtalannak tűnt. - Szia, Kitti vagyok - mondtam. - Mi az? Most nem jó, Kitti! - Van bizonyíték arra, hogy nem mi loptuk el Emi nyelvtankönyvét! Gyere fel facebookra, és megírom neked! - Oké! - hadarta Fruzsina és kinyomta a telefont. Ugrottam bekapcsolni a laptopom. Amikor végre bejelentkeztem facebookra, Fruzsina rögtön észrevette és rámköszönt. Szia - gépeltem neki, és leírtam, mi történt. Fruzsina ekkor egy vigyorgó szmájlit írt, és mondta, hogy nagyon feldobtam a kedvét. Ecsetelte, hogy mérgesek voltak rá a szülei, és azt gondolták róla, hogy tolvaj. Hm, micsoda szülők léteznek - gondoltam. Még körülbelül húsz percet beszélgettem Fruzsinával. Eljött az az idő is, amikor anyáék hazajöttek a munkából, ja és az is, amikor le kellett feküdni. Este vidáman hajtottam álomra a fejem. Holnap bebizonyítom az ártatlanságunkat - suttogtam, és álomba merültem. | |
Mita (49495) 12.02.22 12:33:18 | ||
|
Hupp lehagytam az aláírást a végéről, a Kitti-t.
Komizzátok! Hamarosan hozom a következő fejezetet! :) |