 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Boszy9 (32975) 14.03.06 18:08:35 | ||
|
Flémó: sorry, és már egyszer benn volta word-ben | |
| vallerveronika (44891) 14.03.08 20:18:30 | ||
|
Boszy9: Tetszik, jó a történet :) Lehetne egy kicsit részletezőbb, de maga story tetszik csak így tovább :)) | |
| Dancer (63180) 14.03.09 09:10:22 | ||
|
Nohát, embörkék.
Az a nagy helyzet, hogy írok egy történetet, amit valszeg‘ ide is beteszek, akár van rá igény, akár nincs. v-v Ezt a könyvet már kb. másfél éve tervezgetem, vázlatolom, stb., szóval kezd amolyan “normális“ formát ölteni a fejemben. Új címe lett(régebbi “A Döntés Ereje“ volt~) : Az Alvilág Fogságában - Színek Harca Jupp. Keresgettem, hogy milyen honlapon lenne a legérdemesebb (ki)írni a történetet, aztán hirtelen megtaláltam eztet itten: wix.com Nagyon jól lehet szerkeszteni, rengeteg a sablon, stb. Ajánlom a nép figyelmébe. Asszem‘ hamarosan gyüvök. (Fogalmam sincs, hogy jó helyre teszem e~) | |
| vallerveronika (44891) 14.03.09 09:34:26 | ||
|
sziaszok!
Nem tudom beraktam e ide már eszt a storyt, most találtam a gépen, mert már régebben írtam. Ez a bevezető. Valakit érdekelne? Ellie Felemelte a fejét. Beleszimatolt a levegőbe,majd gyorsan kifújta azt. Mint ha valami mérgező dolog lenne. Olyan amitől jobb minél előbb megszabadulni. A kifújt levegő pár pillanatig ott lebegett Ellie orra előtt, majd egyé vált a köddel. A köddel, ami mindent belepett. A fákat, a bokrokat, az ismerős utat hazafelé... Az egyetlen helyet ahol az ember lánya ilyen időben biztonságban lehetett az csakis az otthon. De Ellie tudta, hogy nem mehet haza. Még nem, és így nem! Előbb meg kell találnia nővérét. Egy új légáramlat új illatokat hozott felé, és megborzolta hófehér bundáját. Még egyszer beleszimatolt a levegőbe, tele szívta vele tüdejét. Agya vészes gyorsasággal kereste az illatot. Az ismerős levendulaillatot. Ami betöltötte a levegőt, mikor Anne belépett a szobába, ami csendben rátelepült az emberre és nyugalmat hozott magával. Majd hirtelen megfordult és rohanni kezdett a kavicsos eredi úton. Mancsai sebesen vitték,izmai megfeszültek. Egy napja nővére nyomát keresi és most végre megérezte azt amit eddig keresett: Levendulaillatot. Rohant. Erősen koncentrált, hogy ne veszítse el a nyomot, de hirtelen megzavarta valami. A levendulaillattal vérszag vegyült. Ellie agya elborult, csak úgy tudott a keresésre koncentrálni, hogy az járt a fejében mennyire szereti testvérét. minden ösztöne ellenére testvére képe lebegett a szeme előtt. Nem pedig a friss húsé, amelyből a forró vér szivároghatott. Habár korgott a gyomra az ürességtől,mindez nem érdekelte. Az erdő sűrűjébe érve megállt. Körülnézett. A levendula illat egyre erősebb lett. Ahogy a vérszag is… Ellie megmakacsolta magát és a levendulára koncentrált, miközben lassan lépegetett, nehogy megrémítse Annet, aki nem látta még farkast valójában, sőt, nem is tudta, hogy húga farkas. A faluban senki nem tudta. Mindenki csak „A Nagy Fehér Farkasról” dadogott a ködös éjszakákon. Aki öl…! Igen, erről az oldaláról Ellie nem tehetett, bármikor át tudott változni, de teliholdas éjszakákon felülkerekedett rajta a farkas. szerencsére ma nem volt telihold ... mindenki szerencséjére! Nővére egy napja tűnt el hajnalban, vízért ment és nem jött vissza. Ellie befordult egy jobb kanyarba, amit már olyan jól ismert, mert ott állt az a fa amelyre legjobb barátjával Daniellel annyiszor másztak fel gyerekkorukban. Daniel elment, elvitték, de az emlékek még mindig mosolygásra késztették Elliet. Ahogy felhúzta felső pofáját, kivillantak fehér,éles fogai. A köd elfedte a poros utat, de van amit még így is szabályosan ki tudott venni a lány: Mancsnyomok! Nem közönséges farkasé, majdnem háromszor akkorák! A látvány egyszerre nyugtatta és dűhítette, majd pengeként villant az agyába a felismerés: Itt van egy másik vérfarkas! Az ő területén! Majd kíváncsi lett, hiszen ő azt hitte egyedül van! Hogy csak ő ilyen balszerencsés, mint vérfarkas, nem látott még a fajtájából soha senkit! Gondolataiban elmerülve továbbment a nyomok után. Észre sem vette, hogy a mancsnyomok azért rajzolódnak ki ilyen tisztán, mert összeragadt az út pora a vértől a nyomok mentén. Méghozzá a vér mellet az pornak erősen levendulaillata volt…! | |
| Fanday99 (50302) 14.03.09 12:37:57 | ||
|
Hello.
Megcsináltam az oldalt, amire a DS részeit fel fogom tenni. Még csak egy fél fejezetet raktam fel, mert egy igencsak lusta ember vagyok, de megerőltetem magam és rakom fel a többit is. Nos, itt lenne http://dsthestory.bloglap.hu/ Komikat szívesen fogadok a storyra, mondjuk ez még nem egy értékelhető mennyiség | |
| Flémó (80958) 14.03.10 19:19:42 | ||
|
A Reményhozó - Előszó - Menekülés
Volt idő, amikor még mind békében éltünk a természettel, és egyikünk sem háborgatta a másikat. Mind megéltünk egymás mellett, és senki, még csak rá se hederített a szomszédjára. Földünket azonban hamarosan háború emésztette. Borneó eldugott dzsungele csatazajtól volt hangos. A három nép, a Hegypárkány harcos népe, a Lagúnaszoros viszonylag gyenge népe és a Völgyszurdok varázslatokban jártas törzse. Mi, a Szumberinek vezettük győzelemre az embereket. Mi a Völgyszurdok lakóinak erős csatalovai vagyunk. Fünlünk befelé áll, mint az indiai lovaknak, színünk pej, sárga vagy foltos. A többi törzsnek nem volt lova, így a mieink győztek, és elfoglalhatták El-Jackor de Loma faluját, amely közel s távol a legnagyobb település a környéken. Hamarosan azonban ujjabb veszély fenyegette otthonunkat. A népem által Pusztítónak keresztelt emberek érkeztek az érintetlen őserdőbe. Nekik hatalmas járműveik voltak fémből, és vasból. Villámszóró fegyvereik, amelyekból kerek kövek lövellnek ki. Szörnyűséges haderejükkel az erdőt pusztítják, innen kapták a nevüket. A törzsek számára szent állatokat, a tigrist, és a jaguárt, elfogták, és ketrecekbe zárták. Azokat, akik ellenük indultak, megkötözték, és elvitték. Sohasem láttuk őket többet. Hamarosan a faluig is eljutottak. A Pusztítók felégettek mindent. A szent tárgyainkat maguk taposták össze. Még az évszázadok óta létező Daloló Madarat sem kímélték, ami pedig minden évben sípol egyszer, csak egyetlen egyszer, olyankor kezdődik az esős évszak. A Pusztítók kövekkel törték össze. A gyermekek sírtak. Mindenkit megkötöztek, és a mozgó járművekre rakták őket. A lovakat szintén megkötözték, és egy másik járműre pakolták őket. Egyedül én menekültem meg. Még időben beszívtam a sámánport, ami a tetszhalál állapotába repíti beszippantóját. Az emberek halottnak hittek, és a folyóba hajították mozdulatlan testemet. Egy folyóparton ébredtem. A Lagúnaszoros népének faluja volt ott. Legalábbis annak a hamvai. Vége mindennek! A gazdáimat elrabolták. Az otthonomat felégették. A barátaimat elhurcolták. Egyetlen reményem a Hegypárkány harcos népe volt, akik viszont évszázado óta nem fogadnak el külső segítséget, az oda látogatókat pedig megölik. Arról nem is beszélve, hogy egy Szumberin vagyok. Csakis... Azthiszem ideje felfednem egy évszázados titkot az őserdő megmentése érdekében. Mégpedig azt, hogy a Szumberinek beszélik az emberi nyelvet, mivel a mi fajtánk jóval okosabb a többi lófajnál. Vajon még nem túl késő? Talán már a harmadik törzs faluját is leégetté? És ha mégsem, vajon hallgatnak-e egy beszélő lóra, aki veszélyről hadobál nekik? Csak egy módon tudhatom meg. Fel kell mennem a Ritkafény hegyére a hegyszurdokiak falujába. Ami nem lesz egy sétagalopp. Ó!.. A fejem még mindig zúg ettól a szörnyű sámánpor! Hogy megyek így fel a hegyre? Mindegy, nincsen más válsztásom... Ez csak egy előszó. Milyen? | |
| Flémó (80958) 14.03.11 13:34:06 | ||
|
Bocs, rossz helyre ment... A lovasba akartam. | |
| Boszy9 (32975) 14.03.16 20:34:50 | ||
|
11.fejezet /1/
A félelem egyre jobban erősödött Kírában miközben közeledett a farkas tanyához. Öt fiú várja az ajtó mögött, ami elé éppen most lépett, izzad a tenyere és mintha a gyomrában ezer pillangót engedtek volna el. Izgul? Nem, az nem lehet, hiszen miért izgulna? Lenyomja a zárat és benyit, az ajtó nyikorogva és nyekeregve nyitódik, ahogy Kíra gépiesen tolja befelé. -Az Istenért!-egy fehér bőrű szőke hajú idősebb olyan huszonegy éves barna szemű férfi kinyitja normálisan az ajtót és a lányra néz dühösen. – Először is úgy látom te még soha nem tapasztaltad milyen érzés, ha egy nyikorgó ajtóra kell ébredned. - Kíra bólogat, Szilveszter lelép a lány elé így már lehet látni a magasságbeli különbséget a férfi vagy két fejjel lehetett magasabb Kíránál. - Szilveszter! Muszáj ilyen morgósnak lenned? Honnan tudja, hogy te alszol?- Dávid lép az Alfa mellé és felméri Kírát. –Jó kis bige. -DzsiDzsi fogd be a szád! Vagy kitekerem a nyelved!- egy jóval ismerősebb alak fogja meg Dávid tarkóját, Ricsi. - Nem a te macád, azé, aki előbb megszerzi. – Kírát egyre jobban idegesíti az, hogy úgy beszélnek róla, mint egy darab hús, akit akárki megkaphat. - Közönségesek vagytok, nem vagyok egy darab hús vagy szajha, aki oda megy, ahova hívják!- Kíra egyre ingerültebb, érzi, ahogy az ér lüktet a nyakában. Ekkor Dimitri sétál ki a fák közül és a lány elé lép:- Szokj hozzá, vagy menny el! A fiú szavába az őszinteség csengett, az - az egyszerű gyűlölet, amit Kíra iránt érzett nem szavakba önthető. De miért gyűlöli? Van rá oka? Ekkor egy idős ősz hajú élénk barna szemű férfi lép elő:- Á Kíra, gyere be! Az én nevem Valentín. - az öreg barátságosan elmosolyodik. Kíra követi az öregembert a konyhába. Közben a nappaliban élénk csevej folyik a fiúk között. -Öcsém, ez a csaj valami Pazar látvány azok a lábak az a csípő és nem csont és bőr, van rajta fogni való. – DzsiDzsi nyál csorgatva elképzel egykét közös pillanatot Kírával míg egy jó nagy tarkón csapás fel nem ébreszti. - Álmodozni szabad, de úgy se lesz a tied- Ricsi gúnyosan elneveti magát. Mikor Dávid éppen visszavághatott volna egy hangos farkas üvöltés törte meg az erdő csendjét. -Határsértés! Rafael bajban van!- Szilveszter az ajtó felé kocog. - Dimitri, DzsiDzsi, gyertek velem! Valentín te őrködj a ház előtt ha kettőt üvöltök gyere te is! Ricsi te Kírával maradsz, ő még nem változhat át és nem bunyózhat! Vigyázz rá! - De, miért pont Ricsi vigyáz a dögös csajra?- Dávid elégedetlenül megtorpan. - Azért mert nincs kedved látni egy ingerült nőstény farkast! Én egyszer összefutottam egyel azóta is van egy mély seb a lapockámon és nem vagy annyira erős és bátor hogy elbánj egy fiatal farkas lánnyal- Szilveszter Dávidra néz, Kíra egy hálás tekintetet vet az alfára. - Meglátjuk. - Dávid undorodva Szilveszterre néz, aki már megint ügyesen kioktatta. – Csibém, majd meglátjuk, hogy ha bunyóra kerül a sor tényleg elbánsz-e velem, mint ahogy Szilveszter mondta.- kárörvendően elneveti magát. Mikor már csak Kíra és Ricsi maradt a házban a fiú rákérdezett arra a találkozásra a hegyekben. -Mióta lógsz gótokkal?-Kíra mögé teszi a kezét a kanapé kárfájára, nem karolja át a lány vállát. - Raven? Ő csak egy barátom a büntetésből. - Kíra tudta hogy ezt a kérdést úgy is felfogja tenni Ricsi úgy hogy nyugodtan hátradőlt és rátette a fiú alkarjára a fejét. | |
| Boszy9 (32975) 14.03.16 20:35:48 | ||
|
11.fejezet /2/
- Honnan tudtad, hogy én vagyok az a farkas? - Felismertelek. Másnak nincs göndör haja, kék szeme. Ha nem te lettél volna hanem mondjuk más akkor megint a kórházban lennék, egy ’medve’ harapással. – Kíra a plafonhoz beszélt és élvezte hohy a hideg bőrét melegíti Ricsi langyos bőre. - Kétlem, a farkasok nem támadnak démonokra! – Ricsi elneveti magát és felemeli a lány feját a karjáról hogy a szemébe tudjon nézni. -Démon? – A zavarodottság úgy ült ki Kíra arcán, mint ha most hallotta volna először ezt a szót. - Nyugi csak viccelek. – vállba böki a lányt akinek az arcán megkönnyebbülés látszik. ’ Nem én fogom felvilágosítani arról, hogy nem csak vérfarkasok, vannak hanem boszorkányok, lidércek, vámpírok. Most nincs olyan állapotban hogy elkezdjem neki mesélni hogy a barátaim éppen határsértőket mészárolnak, ez neki túl magas lenne. Például kinn az udvaron, ha nem jelenik meg Dimitri a Kíra tuti farkassá változik és széttépi Dávidot. De ez normális még nem tud uralkodni magán. Én se tudtam.’ – miközben ezek a gondolatok kavarognak Ricsi fejében a keze a lány haját fésülgeti. A két farkas egymás mellett ül némán pár percig, míg Kíra meg nem töri a csendet. -Ricsi!- ránéz a fiúra aki az felé fordul. –Latin vagy? - Igen! Mexikóban születtem . - Az anyanyelved spanyol? – Kíra csodálkozva a fiúra néz. - Igen. -Mondj nekem valamit! Spanyolul. – Kíra izgatottan Ricsire néz. - Hermosa chica o!*1 –Ricsi elmosolyodik és a hajába túr. - Mit mondtál?- Kíra elmosolyodik és a fiú kék szemeibe mereng. - Nem érdekes. Mondtam egy tényt amit gondolok. *1Hermosa chica o!-Gyönyörű lány vagy! | |
| CsiniVani (63758) 14.03.17 16:36:27 | ||
|
Hoztam egy új mesét. Ha nem itt szeretnéd elolvasni, akkor katt ide!
Kérek komikat! 1. fejezet - Ember vagy angyal? A nap hét ágra sütött odakint, miközben Kate az iskolában az angol terem falai közt ült, és a tanárt hallgatta. “Ez de uncsi! Szívesebben lennék oda kint“, gondolta magában. Egyszer csak minden körülötte megállt, és sötétebb lett. Megjelent egy furcsa lény, így a lány úgy döntött, hogy nem mozdul. A lény hasonlított egy trollra, csak zöldben. A troll szerű szörny elkezdett szívni valamit, de nem tudta kitalálni, hogy mit. Mielőtt ráeszmélt volna, hogy a szörny ő felé fordult, egy tündérszárnyakkal rendelkező lány toppant be a sötét terembe. - Hé troll! Ha lenne eszed, elhúznád a csíkot! - mondta mosolyogva, majd elővett egy pálcát, feldobta, elkapta, majd pördült egyet, és a troll felé mutatta a végét. Vöröses láng csóvák jelentek meg a lány körül, majd az hirtelen mozdulattal a szörny irányába küldte a lángokat, és a szörny elégett. Kate elképedve ült a padjában. Hirtelen érzett valamit a vállában, ezért hátra nézett, mi az. Nagyon félt, hogy a háta mögött valamilyen féle szörny van, ami megtámadja. De nem. A tündér állt mögötte és nagyon piszkált valamit. Angyal szárny nőtt ki Kate vállából. - Te aztán megijesztettél. De ahogy elnézem, te jobban megijedtél. Mi vagy te? Angyal? Tök jók ezek a szárnyak! Tudod, te is különleges vagy, mint én.De hatalmasak ezek a szárnyak! - mondta egy szuszra. Kate értetlenül nézett rá. - Jaj én buta! Még be sem mutatkoztam! A nevem Angelika. A tiéd? - K..Kate... - dadogta. Rózsaszínű haja lett átváltozásakor, mely jól illett kék szeméhez. - Tessék! Csak ha szeretnél nekem segíteni -nyújtott át egy medált Kate-nek. -Gondolom nem tudod, hogy változz át, igaz? - mondta vigyorogva Angelika. - Különleges ember vagy, Kate. Használd ezt ki. | |
| Alzee (5632) 14.03.18 07:50:44 | ||
|
Sziasztok! kicsit beleolvastam az írományaitokba és azt kell mondjam szuperek :)  Van egy honlapom, amire szeretnék rengeteg lovas vagy nem lovas témájú amatőr írományt feltenni, hogy áttekinthetőek legyenek és bárkinek elérhetőek, olyanok is lássák, akik esetleg nem a hokán játszanak :) Az én kisregényemnek már három fejezete fent van. De a tieteket is szívesen felteszem!
www.lovaskonyv.lapunk.hu | |
| Boszy9 (32975) 14.03.18 17:18:49 | ||
|
12.fejezet
Kíra Ricsi ölében ébred mikor tudatosul benne az, hogy kinek is az ölében fekszik gyorsan, vagyis ha nevezhető gyorsnak. Felül és Ricsire néz, aki még alszik, feláll és kisétál a konyhába és valami ehető után kutat, kinyitja a hűtőt, mivel vajas kenyeret eszik, ezért csak vajat vesz elő a hűtőből. Álldogál még egy darabig a hűtő előtt. -Meddig akarsz még ott álldogálni? –Dimitri becsapja a fridzsider ajtaját. Kíra feleszmél a kómából és lerakja a vajat az asztalra és Dimitrire néz. Nem olyan idegesen, mint ahogy ő akarta, de azért keltett egy kis hatást. -Mi bajod van velem? - Semmi. –Dimitri nekitámaszkodik a frigó ajtajának és kárörvendő mosolyt villant. - Nem úgy nézem! Mond meg! –Kíra megböki Dimitri vállát, aki elneveti magát. - Fenyegetőzni is fogsz? – a srác hátra dönti a fejét és vigyorog. - Nem. De akkor tudod mit, hagyjuk!- Kíra egy szeletelő késsel vág egy szelet kenyeret és megvajazza. - Miért akarod ennyire tudni? – Dimitri hangjában kíváncsiság cseng. - Hátha meg tudnék felelni az elvárásaidnak! –a kést a vágódeszkába szúrja. - Kár a gőzért. * Kíra mikor már az házuk kilincsét fogta készen arra, hogy felelősségre vonják, hogy ’hol töltötte az estéjét?’. Nem mondhatja azt, hogy a barátnőjénél, Timinél aludt, de már nincs barátnője. Most mondj azt ’hogy haverjaival volt egész este’? De neki nincsenek is haverjai, vagyis a szülei úgy tudják. Végül is maximum a bátyja szidhatja le, hiszen a szülei üzleti úton vannak. Kíra mikor már éppen reménykedne hogy senki sincs otthon és simán elindulhat az iskolába, már a táskájával a hátán éppen az ajtókilincs után nyúlt mikor egy hang megszólal mögötte: -Hol jártál, húgicám?- Krisz az. Most mit mondjon? Az igazat? Azt hogy a vérfarkasokból álló falkájával volt? -Egy barátomnál. Meghívott magukhoz hogy nézzem meg az új házukat és elbóbiskoltunk, ahogy látod el is aludtunk és csak most értem haza. – bizonytalanul, de annyira biztosan mondja a bátyának aki nem nagyon akarja bevenni a kamu dumát de eldönti magában hogy majd máskor kiszedi a húgából. -Aha. Ja igen, nem jössz be kórházba Szabihoz? – Krisz elmosolyodik és húgával elindulna az iskola felé. - De, de először az elzárásra kell mennyek. Majd utána bemegyek hozzá. - Jól van. Az osztályban ugyan az a fogatatás várja mint előző nap, csak most Ricsit is látja a padsorok között. -Szia. Szabad? –Kíra az üres szék felé bök. - Aha. –miután Kíra leült mell az osztályra néz aztán vissza a lányra. – Ezeknek mi bajuk? - Aznap épp nem voltál suliban mikor Szabi meg akart fürdetni és én. – Kíra bele harap az ajkába. – Én a földhöz vágtam. Korházba került. - Azt a rohadt csajszi! Elismerésem, egy tinédzser csávót a földhöz vágni nem semmi! – Ricsi elismerően, a lányra mosolyog. - Neked nem ezt kellet volna mondanod:- Kíra megpróbálja utánozni Ricsi hangját. - Meg is halhatott volna, tudod milyen erős vagy. Gondolkozz, mielőtt cselekszel! Ricsi elneveti magát az olcsó hangutánzáson és mondja: - Ilyen csajos hangom van? Ezt már Kíra se bírja nevetés nélkül. Az egész osztály rájuk néz, ez őket nem zavarja. A tanórák után Kíra megindul a büntetését letölteni. -Hova mész? – Ricsi kérdően néz a lányra. - A baleset miatt mehettem elzárásra egész héten. - Szóval onnan ismered Ravent. – Ricsi halkan megjegyzi magának. - Tessék? Nem értettem mit mondtál. – Ricsi legyint egyet és gondolkodva elsétál Kíra mellett akit meglep a fiú viselkedése. A büntetésben már vagy egy órája ülnek. Kíra és Raven élénk beszélgetésbe merültek. -Én biztos nem megyek el veled a kórházba.- Raven akaratosan a lány szemébe néz. - De kérlek. Raven, nem leszünk sokáig, csak benézek egy barátomhoz. Légy szíves. – Kíra boci szemekkel néz a fiúra, aki már-már megtörni látszik. - Jó! – Raven akárcsak egy durcás óvódás hátradől a székében. | |
| Flémó (80958) 14.03.18 17:49:39 | ||
|
Boszy9 : Jó mint mindig. | |
| Boszy9 (32975) 14.03.19 20:11:00 | ||
|
Flémó: köszi :D | |
| Boszy9 (32975) 14.03.19 20:16:54 | ||
|
13.fejezet /1/
A kórházban a két fiatal elveszetten bolyong, mint akik még életükben nem jártak itt. A kórtermek mellett elhaladva mind kettőjükben felvillan a kérdés, hogy van-e egyáltalán 555 kórterem. Közelednek a szoba felé, mert a számok elég egyértelműen nőnek. 551,552,553,554 és végre az 555-ös. Kíra nagy levegőt vesz és mosolyt erőltet az arcára. -Én be nem megyek! –Raven karba teszi a kezét és a fehér falnak dől. -Akkor most mennyek be egyedül? –Kíra megfogja a fiú könyökét és az ajtóhoz rántja. -Kondizol? –kacéran a lányra vigyorog. -Nem. Kíra benyit a szobába, persze Raven is követi, mert a lány erősen a csuklójába markol. -Szia!-Szabi felül az ágyra és elmosolyodik a lány láttán. -Szia. –Kíra letelepszik mellé. Raven kicsit feszeng Szabolcs társaságában, egyszerűen nem szereti, ha nem a megszokott környezetében van. Leül egy székre és elmélyül a padló tanulmányozásában. -Kíra gengszterekkel lógsz mostanában vagy mi?-Szabi előveszi a laptopját, biztos mutatni akar valamit. Kíra látja, hogy Raven megszorítja a széke karfáját. -Ö nem, ő egy barátom. Tudod mostanában elpártoltak tőlem sokan. A baleseted miatt, amit én okoztam és nagyon sajnálom. -Nyugi, minden rendben, de ezt látnod kéne. Vagyis szerintem jó, ha tudsz róla.- Szabi a lány felé fordítja a gépet. KÍRA ELLENES CSOPORT! Nagy betűkkel ez volt a Facebook csoport neve és vagy 100-an a benne voltak. Kíra végig futtatja, a szemét a kiírásokon ameddig tudja, lát egykét csúnya megjegyzést magáról, meg persze pletykákat. - Te is írtál ki valamit? –a lány Szabira néz akin látszik hogy nagyon meggondolja a válaszát. - Mondd csak el neki! –most szólal meg először Raven, dühös, egyre jobban szorítja ökölbe a kezét. - Miről beszélsz Raven? –Kíra kezd aggódni a barátja miatt aki nagyon úgy fest mintha kitörni készülne belőle valami. -Jó, én nyitottam ezt a csoportot. Én kezdtem mindent el, a pletykákat mindent. Mert dühös voltam arra hogy egy lány megalázott. –Szabolcs is ingerülté válik. –A te hibád hogy az egész iskola már ferde szemel fog rám nézni vagy is a fiúk. A te hibád te szuka! –pofon csapja Kírát aki a pofontól a földre zuhan. Raven feláll a helyéről és az ágyon fekvő fiú felé indul, a lány el állja az útját. Raven megtántorodik és élesen Szabi szemébe néz és sziszegve megszólal: - Ezért még számolunk! Te szánalmas nyomorék! * Egy fiú eltűnt tegnap éjjel a kórházból semmi nem látszik a kamerákon, rejtélyes eltűnés a Luck Sone kórházból. A rendőrök nyomoznak az ügyben, de eddig még nem találtak nyomot, amin elindulhatnak. A család szörnyen elkeseredett, a reményeik kezdenek szere foszlani, hogy meglesz a fiúk. A padlón csak egy fekete folt maradt, de ez semmire se utal. Lehet hogy elszökött a beteg, de ennek a legkisebb a lehetősége. Elrabolták, a rendőrség egyre biztosabb ebben. De ki tehette? Mi volt a szándéka? Mit akart evvel az emberrablással? Többször is meg fog történni? Ha megtalálják a fiút ő eltudja majd mondani hogy mi történt? Vagy semmire nem fog emlékezni? Vagy elő sem kerül? Írta: Izabell Swayt újságíró | |
(aktuális oldal: [ 555 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [552] [553] [554] [555] [556] [557] [558] [559] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
