 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| BlackDevil (61658) 14.03.24 15:12:12 | ||
|
CsiniVani:Eddig nagyon jó a mese :) várom a folytatást :) | |
| CsiniVani (63758) 14.03.24 15:12:54 | ||
|
Boszy: Nem baj, már írni akartam neked, hogy ez a 19. fejezet volt, csak aztán el kellett tűnnöm. xD
Jó, mint mindig. Érdekes, egyben izgalmas. A helyesírási hibákra figyelj. Üdv, CsiniVani | |
| CsiniVani (63758) 14.03.24 15:43:11 | ||
|
Hát, gondolom berakhatom ide a 2. fejezetet.... :)
Komikat kérnék! 2. fejezet Kiértem az erdőből, és láttam, hogy a nap most emelkedik. Sóhajtottam egyet. Kár, hogy elhagytam a falkát, de nem volt mit tennem, hátráltattam volna őket. Vajon apa nyugodtan halt meg? - Szia szuka! Látom jól elbántál Joseph-fel. - mondta egy farkas. A hangjáról felismertem, hogy ő Freddy. Joseph meg biztos az az elmebeteg fekete. Tovább mentem, tudomást se vettem róla. Kérdőn rám tekintett. Csak mentem előre, jobban mondva vánszorogva. A lábam fájt, megmozdítani se tudtam. Ekkor előttem előtűnt a fekete farkas, Joseph. Morogva tovább ballagtam. Nem érdekelt, mit gondol rólam. Ellenséges falkából való, bár én már kiléptem a falkámból. Most Demon az alfa. - Na, mi van, fáj? - Kérdezi Joseph. De én csak vánszorgok tovább a pusztaságon. Ők pedig követnek. Érzem, hogy az egész falkájuk követ engem messziről. Megállok. Hátrafordulok, és beleszimatolok a levegőbe. - Miért követtek? - kérdeztem őket. Láttam, hogy megdöbbentek. Visszafordultam, és mentem tovább. - Hey, szuka! Honnan tudtad, hogy az egész falka téged követ? - Először is: a nevem White Angel, másodszor: éreztem a szagukat. - válaszoltam. - Lépj be a falkánkba! Most még elnézzük a hibád! - kiáltott Freddy. - Az én hibám?! Hiszen ti jöttetek a territóriumunka, ti öltétek meg az apámat, és még ti mondjátok, hogy az én hibám?! - kiáltottam amilyen hangosan csak bírtam. Ebből elegem volt. Elfutok innen, és az sem érdekel, ha eltörik a lábam. Szóval elkezdtek futni, jó lassan. A farkasok kijönnek az erdőből, biztos hallották. Most biztos szét szaggatnak! A lábam iszonyatosan fáj. A nap már feljebb kúszott, de hideg volt. A hóban véres nyomokat hagytam. Az erőm kezd elhagyni. Lassítok. Megállok, nagyokat lélegzek, de nem érek el vele semmit, mert a lábaimat se érzem már. Összeesek. Hangokat hallok. - Hé, Freddy, szerinted nem kell neki segítség? Ahogy elnézem, ha nem segítünk elég hamar távozik... - Jajj menj már Jo! De igen, segítsünk neki. Hiszen elég erős ez a szuka. Mit mondott, mi is a neve? Valami Angel? -Én nem tudom Freddy, nem voltam még itt. De siessünk oda! -mondta Joseph, és egy szemvillanás után már itt is volt. A szemem még nyitva volt, de szinte semmit sem láttam. Joseph felém hajolt, majd lefeküdt mellém. Freddy viszont ment a falkájához. Azok figyelemmel hallgatták ők. A fehér farkas, aki nagy valószínűséggel megölte apámat, lassan közeledett felém. A többi farkas követték őt. Ő lehet az alfa hím. Amikor ideért, megnézte a lábamat. Undorral félretekintett, miután végigmérte. - Nagyon mély ez a seb. Melyikőtök tette ezt? -kérdezte a falkától. Azok csak sugdolóztak, nem tudják, megmondják-e az igazat. - Én voltam, Üvöltő Szél. Nem hagyhattam, hogy hozzáérjen a testvéremhez, Johoz. - lépett előre egy szürkés barna farkas. Üvöltő Szél csak motyogott valamit, majd megparancsolta, hogy hozzanak valami elejtett zsákmányt. A farkasok elindultak. A fehér farkas elém hajolt. - Hé, nem akartunk senkit megölni, csak megszerezni a területet. A nevem Üvöltő Szél, de te csak hívj Szelesnek - suttogta. Fújtam egyet. Nagyon fájt a lábam, és türelmetlen voltam. Ha nem épülök fel... Soha nem térhetek vissza a falkámhoz. De addig is ezeknél kell maradnom. Szeles ott maradt mellettem. Tudta jól, most bármilyen ragadozó a közelben lehet. A tél mindig hosszú, hideg. Életben kell maradnom. A testvéremért! A falka most tért vissza. Hoztak egy szarvast. Megpróbáltam felállni, hogy odamenjek az ételhez, de vonyítva visszaestem. Fájt, lüktetett a lábam. Erőt vettem magamon, és még egyszer megpróbáltam felállni. Sikerült, de nem tudtam rendesen megmaradni, ezért visszarogytam a véres hóba. Nagyokat lélegeztem, és egy újabb próbálkozás után kezdtem feladni. De Freddy és Joseph mellén álltak, hogy nekik dőljek. Felálltam, és odavánszorogtam a falkához. Elkezdtem falatozni a csemegéből, majd a többi farkas is követte példámat. | |
| Alzee (5632) 14.03.25 08:19:21 | ||
|
VERSENY!!!!!!!!!!!!!
Novella- kisregény író versenyt rendezek. Témája lovakkal kapcsolatos. A műveket kiteszem majd a honlapomra, ahol a látogatók szavazhatnak a legjobbakra, s a nyerteseket így sorsoljuk ki. Novellák: Jól megfogalmazott és legalább 3 A4es oldalnyi írás legyen egy képes illusztrációval mit akár a netről is leszedhettek. A jutalom: 1.hely: 3 db La‘ Shagya vérvonalas csikó, + oklevél 2.hely: 2 db La‘ Shagya csikó + oklevél 3.hely: 1 db La‘ Shagya csikó + oklevél Kisregények: Kérek hozzájuk bevezetőt, és az első három fejezetet. Képekkel lehet illusztrálni. A fejezetek minimum 1 vagy 2 a4es oldalnyi szövegek. A nyeremények ugyanazok mint a novelláknál. Az írásokat üzenetben kérem itt a hokán, a képeket pedig linkben. A honlap ahová ki fognak kerülni a munkák: www.lovaskonyv.lapunk.hu HAJRÁÁÁÁÁ | |
| Boszy9 (32975) 14.03.25 14:03:52 | ||
|
17.fejezet
Kíra már két napja nem ment haza és iskolába se ment, ma Ricsi rábeszélte hogy menyen haza és utána együtt elmennek a suliba. Mikor Kíra kinyitotta az ajtót nem volt benn senki, az emeleten se talált egy lelket se, a bátyja biztos egy haverjánál aludt, vagy becsajozott és a csajnál. Nem nagyon érdekelték a részletek ezért felkapta a táskáját és írt egy rövid kis levelet. ’Bátyó, a haveroknál aludtam, ha aggodnál, de ma úgyis találkozunk az iskolában, anyáék meg úgyis dolgoznak, vagy elutaztak nem tom.’ Kíra felhúz egy farmert fölé egy fehér trikót amit egy fekete 25-ös díszített, fölé húzott egy szürke farmer jackit, mikor újra kinn van, az ajtón észreveszi Ricsit, aki végig méri a lányt és félmosolyra húzza a száját. Az iskola elég távolinak tűnt Kíra szemében, nagyon nem kart visszamenni az utálói közé, de Raven szívesen látta volna, hisz nagyon megragadta a fiú titokzatos fekete külseje és persze a humora. Csendben mennek egymásmellet az utcán, mikor a lány észreveszi az iskolát felnyög. - Ennyire rémes lesz? –hunyorog Ricsi a lányra. - Igen. - Csak kibírod, amúgy is ha ennyire rossz miért nem mész át egy másik iskolába? - Nem tudom. –Kíra beletúr a hajába és hátra simítja. Vesz egy nagy levegőt mikor átlépi az iskola kapuját és megindul befelé, a szíve gyorsan ver mikor belép az osztályba. -Szia, Kíra. –Timi szalad oda mosolyogva. Mivel Kíra nem mond semmit, Timi tovább beszél. -Gyere, beszéljük meg a dolgokat, sajnálom hogy bunkóztam, Szofi elment az iskolából és nincs kivel beszélgetnem és hát mégis csak legjobb barátok vagyunk. - Nem. –Kíra határozottan feláll. - Mi nem? –értetlenkedik Timi. - Nem vagyunk legjobb barátok. Cserbenhagytál mikor a legnagyobb szükségem volt rád! –fakad ki Kíra. Ricsi feláll a helyéről, mert érzi hogy ennek nem lesz jó vége, Kíra minden ízben remeg, azért is, mert elfojtja az érzelmeket és ennek nem lesz jó vége. Átkarolja a lányt hátulról és belesúgja a fülébe: -Nyugi, átfogsz változni ha nem nyugszol meg. - Bocs. –néz Timire, megfordul és a helyére megy, Ricsi mellé. Kíra egész nap reménykedett abban hogy összefut Ravennel, hiányzott már neki. A folyosón őt kereste, de nem látta sehol. A nap végén Ricsinek benn kellet maradni, azt beszélték meg hogy majd lenn az erdőben találkoznak, Kíra megindult hazafelé, mikor egy kéz átkarolta hátulról és lehúzta az ölébe egy padra. -Nem engem kerestél egész nap? –Raven mély, sexi hangja hallatán lány megborzong. –Nem lenne jobb, ha a szemébe néznél? –nem várja meg a választ megfordítja a lányt, hogy szembe üljön vele terpeszben. -Ez kicsit kacér nem? –Kíra egy huncut mosolyt villant a fiú felé. - Nem barátok vagyunk nem? –a lányra mosolyog. - De! –elneveti magát Kíra. - Mi ilyen vicces? –húzza fel az egyik szemöldökét Raven. - Az hogy hiányoztál. –a lány hirtelen átkarolja a fiút, aki visszaöleli. - Tényleg hiányozhattam. Egymás szemébe néznek, mindketten mosolyognak, Kíra átkarolja a fiú nyakát és pofákat vág, e jókat nevetnek. Raven Kíra kulcscsontjára hajtja a fejét. -Mi az? –kérdezi Kíra. -Jó illatod van. –félmosolyra húzza a száját és gyönyörű fekete szemeit a lányéba fúrja. -És szépek a szemeid, egyediek. -Öhm, köszi. A lány lenéz a fiú szemébe, közel vannak egymáshoz, túl közel. ’Ezek a szemek, jaj megfogjuk csókolni egymást. És mi van akkor? Bírom Ravent, de Dimitri. Ó, jaj.’ -Khm! –Ricsi áll a pad mellet. Mind ketten fiúra néznek, aki egy fának támaszkodik, fekete trikóban és egy farmerben. -Mehetünk? Vagy még…-nem néz rájuk, inkább egy felhőt néz. Kíra eltűr egy hajszálat és feláll. -Igen. Szia Raven, majd még beszélünk. A két fiú farkas szemet néz, Raven mintha tudná hogy már megszerezte magának a lányt, Ricsi meg tudja hogy őt választaná ha választania kéne a lánynak, de egyikük se tudja hogy Kíra már döntést hozott még ha ő se vallja be magának de legbelül tudja a döntést. | |
| CsiniVani (63758) 14.04.01 19:51:46 | ||
|
Itt a 3. fejezet! Komi hiányom van, szóval KÉRLEK komizzatok! Vagy nem rakok többet be ebből!
3. fejezet A hold körül a csillagok nevetgéltek, miközben a falka és én - ne higgyétek hogy beléptem - vándoroltunk a territóriumukban. Már kb. 2 hete, hogy a baleset történt. A lábamon a seb szinte begyógyult, de még sántítok. Nemsokára itt a tavasz, és könnyebb lesz elejteni egy-egy vadat. Náluk az a lényeg, hogy ez és ez itt, az és az ott támadjon. Jó technika, de mi csapatosan támadunk. Kiszemelt engem Szeles, a falka vezér. Még nincs párja, és mivel a falkájában a nőstény egyedek között én vagyok a legerősebb, már megkérte a mancsom. De én nemet mondtam. Természetesen továbbra is próbálgat. Néha egy elejtett zsákmánnyal akar lenyűgözni, máskor különféle mutatványokkal. Kissé idegesítő, de figyelemre méltó a kitartása, azt meg kell hagyni. A hó is olvadozik már. Egy erdőben sétafikálunk, hátha látunk pár jávorszarvast. De nem volt eddig sok szerencsénk. - Hé Jo, szerinted megkérhetném a mancsát? - kérdezte suttogva Freddy Joseph-től. Jo hevesen rázta a fejét, majd azt mondta: -Hát, ha ki mersz állni az alfa ellen, csak hajrá. De nekem még mindig több esélyem van nála, mint neked -tette hozzá. - Hallottam! - kiáltottam hátra. - A hallásom még mindig a helyén van! Erre mindenki kuncogott, de láttam, hogy Szeles mindjárt kijön a sodrából. Magamban mosolyogtam, mert ennek rossz következményei lehetnek Freddy-re és Jo-ra nézve. Freddy és Jo a mókás alkat, olykor erőszakosak. Nem sok nőstény farkas volt itt; Clara, a fekete, Jojo a szürkés barna, Amulett, a világos szürke és én. A többi nőstény nagyon pipa rám, amiért jobb helyzetben állok Szelessel. Főleg, hogy csak nekem engedte meg, hogy így hívjam. - Hm, Szeles, ahogy elnézem, itt erre nem is lesz semmilyen szarvas, azt hidd el nekem. - szólaltam meg bátortalanul. -Forduljunk vissza. A fehér állat rám nézett, majd bólintott, és visszafordult. Jó, hogy csak rám hallgat a kitűnő hallásom és szaglásom miatt. És persze az irántam tanúsított szenvedély miatt. Mindjárt elnevetem magam, annyira viccesül néznek ki a többiek. Futni is bírtam, ahogy tudtam, persze még lassan, de sosem érdekelt igazán, mi lesz velem. Engem csak az érdekelt, mi történik a szeretteimmel. Már jóval messzebb voltunk, mint azelőtt. De mit érzek véletlenül meg? Kérdőn rám tekint Szeles. Beleszimatolok a párás levegőbe, és no lám, ellenséges falkát érzek. Biztos ők is élelem után kutatnak. - Ellenséges falka. Ha jól érzem, többen vannak, mint mi. - Oh. De akkor is el kell őket innen ijesztenünk. Ez a mi területünk, és kész. - szólalt meg Jojo. Biztos bátrabbnak akarta magát kimutatni, hogy elhódítsa szíve szerelmét. Elindultunk a befagyott tóhoz, ahonnan árad ez a szag. Ha valaki beesik a tóba, annak lőttek. Nem tud onnan kijutni, és ha mégis, valami történik vele a közeljövőben. De vajon melyik falka merészkedik oda éppen most, amikor betörhet a jég, és megfagyhatsz benne? Odaértünk. A falka, azaz ellenséges falka épp itt volt előttünk. - Hej, ti ott! Ti vagytok a Sötét Farkasok? - kérdezi egy vöröses fekete farkas. Szeme villámokat szórt. Biztos történt vele valami, amit ezek követtek el. De vajon mi? - Igen, mi vagyunk azok. Mit akartok? -kiáltott oda Szeles. Freddy szájtátva figyeli a népséget. Odaléptettem Freddy-hez. - Mi az? - kérdeztem tőle suttogva. Ő csak annyit mondott, hogy elég nagy falka. Valószínűleg az ellenséges állatok minket akarnak egytől egyig kiirtani, de miért, azt nem tudom. Különös véletlenség, az biztos. Előre vágtattam, Szeleshez, kissé botladozva. Láttam rajta a feszültséget. Valami nincs rendben. Itt valami nem stimmel. A tó két partján voltunk. Az egyik felén mi, a másik felén ők. Végzetes hiba lenne bármelyikünknek is átkelni ezen a befagyott haláltón. Sóhajtottam egyet. A vöröses farkas végigmért. Én oldalra billentettem a fejem. - Előre! Farkasok, gyertek! Megszerezzük ezt a területet! - kiáltotta. Átvágtattak a tón. Így hát az “én“ falkám is baktatott előre, de nem fejvesztve, mint a másik. Huh! Életveszélyes lesz ez a mérkőzés. Sántikálva hátrébb vánszorogtam, és Szeles előttem maradt. Egy tapodtat sem volt hajlandó elmenni mellőlem. Egyszer csak itt termett előttünk a másik alfa. Nekirontott a fehér alfának, és egymást harapdálták. Nem engedhetem! Szeles ott feküdt a földön. Nem moccant. Ekkor felém fordult a másik alfa. - Hé szuka! Te vagy az alfa nőstény, hm? - kérdezte tőlem. Én nem tudtam válaszolni. Letaglózva álltam. Felvillant előttem Demon, aki - ha hiszitek, ha nem- ugyanígy nézett ki. Betört alattam a jég. Még felkiáltottam: -Demon! Segíts! | |
| Victory (24965) 14.04.07 21:28:51 | ||
|
Sziasztok! Ezer éve nem voltam itt, most is csak sietek, de gondoltam hozok Nektek valamit, hátha tetszeni fog, vagy nem. Komikra nem számítok, de természetesen köszönöm annak, aki ír :)
Tartalom: Lowe hosszas utazást követően hazatér, azonban családja nem fogadja valami szívesen. A hullámok pedig egyre inkább összecsapnak a feje fölött, mikor hibákat hibára halmoz. Holdgyűrű azonban hemzseg az ismeretlenektől, s ez hozza Lowe fejére a legnagyobb bajt. Hogy védhetné meg az otthonát, téríthetné jobb belátásra a családját és férkőzhetne az ellenség karmai közé anélkül, hogy azok gyanút fognának? Mindeközben szörnyű csapda hálózza be egész Holdgyűrűt. Ha kíváncsi vagy a két kötetre és az egész történetre, akkor katt ide! | |
| Boszy9 (32975) 14.04.08 17:36:09 | ||
|
19.fejezet
Kitisztult szemek, kitisztult gondolatok. Kíra magához tért, homályos tekintete végig jár a szobán, a festményeken, rajzokon. -Örülök hogy felébredtél. –Dimitri, akit egy homályos pacának lát leül a lány mellé. - Mit tettem? –a lány még érzi a szájában a vért, ettől elfintorodik. - Legyőzted Dávidot. –a mosoly ami a fiú arcán volt, nem igazi. - Akkor miért… - Nem mondtam, hogy tisztességesen nyertél, de akkor nem önmagad voltál. - Hol van Dávid? –aggodalmas szempár néz a konyha felé. - Nyugi semmi baja, az utolsó szavad tetszett neki. –Dimitri fintorog. - Mit… A lány nem tudja befejezni a mondatot, mert Dzsidzsi lépett be az ajtón. -Jól csókolsz aranyom. –kacsint egyet. -Mivan??!! –Kíra hisztérikusan Dimitrire néz. –Ne mond hogy csak viccel! - Cicám, mikor vernélek én át, hú azok után hogy megharaptál és meg is öltél volna, az a forró csók váratlanul ért. –elneveti magát. -Ígérem nem fordul többet elő! –egy győztes mosolyt villant Kíra. - Ne is forduljon elő többet! –Szilveszter komoran lép ki a konyhából. - Én… -Ne mentegetőzz! Csak ne forduljon elő többet, uralkodj az állaton ami benned van. –élesen a lány szemébe néz, aki nem tudja állni a tekintetét. * Valentin és Szilveszter párbeszédje. -Ő más! –mély recsegős hangon néz komoran Szilveszterre. - Valentín tudom! –idegesen túr hajába. Valentín a távolba néz, és fátyolosan beszél: - Az ő farkas énje más, gonoszabb, hatalmat akar és túl erős, ezt a javunkra lehetne fordítani, de ha ellenünk van annak nagyon nem lesz jó vége, és nem mellettünk áll, nem ő, Szilveszter tudod! A vérében van, ki kell derítenünk a leszármazottait vagy túl késő lesz. -Nincs honnan elindulnunk. - De van! –egy sötét alakra mutat aki egy fának dőlve figyeli a házat, Kírát. –Démonok! - Mit keresnek itt? –értetlenül az öregre néz, aki a fekete emberrel szemez. - Á, ő más. Megosztotta velem a gondolatait, nem akar rosszat. –elmosolyodik, de még mindig az erdőbe bámul. - Ellenség az ellenség! –az alfa megrándul. - Ájj! Nem támadod meg! Megöl, látom még nem meséltek neked a démonokról, pedig alfa létedre tudnod kéne róluk. –megrázza a fejét. - Gonosz, az nem elég? - A tudatával uralni képes, kivéve ha nem vagy tapasztalt és vissza tudod verni, de ha átváltozik, nincs menekvés Szilveszter először gondolkodj aztán cselekedj, és amíg nem tesznek semmi rosszat addig nincs semmi baj. És ha támadni vagy ölni akart volna akkor többen lennének. - Van még belőlük? –Szilveszter fintorogva köp egyet. - Igen, klán. Olyanok, mint a vámpírok csak rosszabbak, de ha békések akkor semmi baj. De ő most csak vár, azt nem mondja meg hogy kire, de vár. - Igen, de visszatérve mi legyen a lánnyal? - Menyen iskolába, teliholdkor meglátjuk melyik énje az erősebb. Mond a fiúknak hogy teliholdkor mindenki ember marad, ha Kíra is ember képes maradni akkor nem kell aggódnunk, de ha átváltozik…akkor ő más! ( Van, amelyik farkas nem tud uralkodni magán és átváltozik teliholdkor is.) Evvel zárták le a beszélgetést, a fekete ruhás alak nem mozdult, csak azután hogy bement a két farkas. A teliholdig még három reggel és három éj! (Vagyis három nap) Egybeesik a két ünnep, a szárnyak és a fogak ünnepe, mert a hold egyazon napon fénylik majd a legfényesebben, és csak ezen egy napon lát napvilágot a rossz. Mert ha összegyűlnek mind, áldozatot követelnek. Igen, ők szörnyetegek. | |
| CsiniVani (63758) 14.04.08 18:46:40 | ||
|
Boszy: Megint kihagytál egy fejezetet! :P 18. fejezet, hol van már? :D | |
| Boszy9 (32975) 14.04.10 16:51:57 | ||
|
18.fejezet
Szomorkásan váltja fel a nap a holdat az éjszaki műszakjából, fáradtan csiripelnek a madarak, minden keservesen lassú, az órák a percek, kivéve egy farkas élete! Szabadként száguldott Kíra az erdőben, mögötte Dimitri, a két barát nem tudta hol a határ, csak futottak. ’ Érzem, ahogy reccsen egy fa a lábam alatt, hallom Dimitri halk szuszogását, látom az elsuhanó fákat. Az üvöltésem messze elhallatszik, mert most én vagyok az aki a tápláléklánc elején áll, én csakis én!’ –ezt a gondolta Kíra miközben felszegte a fejét és felüvöltött, aztán lenézett a szikláról. A szikla magasan tornyosult a fák fölé, kemény éles kövek nem ártottak a nyolc tappancsnak. Kíra fényes hosszú barna szőrét a szél lágyan simogatta, Dimitri leül a lány mellé és a szemébe néz. ’Tudod hogy halljuk egymás gondolatait hogy kommunikálni tudjunk.’ –Dimitri lenéz a lányra, aztán a napra néz, ami rá süt pofa csontjaira. ’Igen, de nem minden esetben. Letudom zárni a gondolataim előtted ha akarom.’ –kapar egyet sziklába evvel mély köröm nyomot hagy. ’ Persze, különben már miket tudnék!’ –vihog egyet Dimitri A hétvége így kezdődött, izgalmas? Igen! A két farkas visszafele lassan gyalogol, minden egyes reccsenésre megrándul a fülük, mikor a fa házhoz érnek Dzsidzsi elállja a lány útját aki felháborodottan rámorog a fiúra. ’ Jaj ne morogj már szívem, nem emlékszel hogy azt mondtad simán legyőzöl?’ –a fiú megnyalja az orrát. ’ Először is nem vagyok a szíved, másodszor is igen még mindig ezt mondom, kicselezhető vagy.’ Dzsidzsi elrugaszkodik és a lányra veti magát, sikeres a lány fölé kerül aki fogait a fiúba vési, aki felnyüszít és leugrik a lányról, Kíra felborzolja a szőrét, valljuk be rémisztően fest, a szeméből eltűnt az ember, az önuralom. Lenyalja a vért a szájáról és vicsorog, elrugaszkodik, Dávid nem hagyja magát a lány vállába harap és a földhöz vágja, Kíra csak felmordul és talpra ugrik. ’ Nem hagyom hogy ő győzzön, én nyerek! Vér, ó ínycsiklandó vér!’ –egy állat gondolata, aki nem kíméli meg ellenfelét. Ráugrik Dávidra és hátra fordítja, nagy mancsait a fiú torkára szorítja aki csak felnyüszít. ’ Kíra!Elég!’ –löki le az alfa Kírát Dávidról. A Szilveszter a fehér farkas Kírára néz, a lány kénytelen meghajolni, mellső lábait előrébb tolja, behódol az alfa parancsának, aki rávicsorog. ’ Változz vissza!’ –utasítja. Pár perccel később Kíra egy vérző folttal a vállán lép Szilveszter elé, a szemében semmi emberi, csak egy állat ember bőrben. -Dimitri! –int a fekete farkasnak. A fekete farkas hamarosan ember alakban jött elő egy szertár mögül. - Igen, tudom, adok neki egy adaggal. –nem mosolyognak, bólint és bele karol a lányba aki kirántja a karját. - Eresz el! –mordul a fiúra. -Kíra ez nem te vagy! –erősen megszorítja a lányt, evvel a mozdulattal jelzi hogy Kírának engedelmeskednie kell, mert alább van a falkában. -De nézd menyire én vagyok! Dávidot magához rántja, aki mellesleg csak most ért ide és megcsókolja, hosszan és életszerűen, mintha ember lenne, de nem Kíra állat és az állati dominancia vezérli. Dimitri elrántja a lányt és belé szúr egy tűt, nyugtatót. | |
| Boszy9 (32975) 14.04.11 10:42:28 | ||
|
20.fejezet
A három nap vészesen közeledett, már csak egy nap van hátra. Kíra ugyan úgy jár iskolába, Ricsivel természetesen. Nem láttam már mióta a bátyját kezdi hiányolni, eldöntötte magában, hogy ma meg fogja keresni. A meleg idő miatt csak egy rövid farmert, has pólót és egy fél cipőt húzott, persze a hasa csak akkor látszott ki ha nyújtózkodott. Belép a bátyja osztályába és körülnéz, de Kriszt sehol se látja. Leül egy padra, ami az osztály elé van lerakva, sóhajt egyet és a fejét a két tenyerére hajtja. Egy kéz fonódik a lányra, Ricsi az. A lány vállára hajtja fejét és eltűri a szemébe lógó göndör fürtöket. -Mi a baj? –fogja meg a lány állát és fordítja maga felé. -Nem találom a bátyámat, hiányzik. - Hmm, nem tudom hol van, költözz egy időre haza, a szüleid biztos hiányolnak. - A szüleimet már mióta nem érdekli mi van velem. –félmosolyra húzza a száját, de mikor Ricsi szemébe néz, elveszik. –De, figyu hagyjuk. –elmosolyodik. Délután, órák után tényleg hazamegy. Kíra felmegy a lépcsőn, mélyen beleszippant a levegőbe, vanília illatot érez, benyit a szobájában, és felsikkant mikor meglátja az ágyán fekvő, fekete ruhás, raszta hajú Ravent. -Te? –Kíra ledöbbenten néz a fiúra, aki felé fordul és int. hogy üljön mellé. - Benéztem hozzád, nyitva volt az ajtó. –csábító félmosolyra húzza a száját. Kíra próbálja komoly maradni és leplezni menyire csábító ez a mosoly, beleharap a szájába, és gyorsan elkapja a szemét a fiú jól ívelt ajkairól, inkább a fiú mély, sötét szemébe néz. Szem kivan húzva szemceruzával, néhány ember érdekesnek tartaná, taszítónak, de Kírát ez vonzza a fiúban hogy nem közönséges hanem, van benne valami extra, valami felbecsülhetetlen és valami titokzatos. Persze Ricsi se semmi, az a has, az a haj, az a szem, vonzó, mind két fiúhoz hasonlóan vonzódik Kíra, de ott van a felettébb különös Dimitri, az a zöldszemű farkas. Raven felül az ágyon, pont úgy hogy Kíra mögé kerüljön, az orrát végighúzza a lány nyakán, nagyon szív. -Jó az illatod. –elmosolyodik, nevető gödröcskéi kirajzolódnak, habár neki nem olyan látványosan, mint Dimitrinek meg Ricsinek. Kíra megborzong, de erőt vesz magán és megfordul, a fiú orrához ér az övé, túl közel vannak. -Inkább van ázott kutya szagom, mint jó. –nevet a lány, habár komolyan gondolja. –De hogy jutottál be? - Már mondtam, nyitva volt az ajtótok. * Krisz addig hol van? ’ Kábítószer finom illata hatására, szippantok még egy slukkot a barátom cigijéből.’ Krisz rossz társaságba került, még ha emberek közt lenne, akkor jó, de akikhez keveredett, azok messze állnak az embertől. Hogy pontosan mik? Alakváltók. Pontosan egy zártkörű banda, mindegyiknek van egy csillag tetoválva a jobb alkarjára az ereihez, általában úgy öltöznek mint a többi ember, csak soha nem látod őket külön, hisz külön túl sebezhetőek. Ebben a bandában megszabják a társad (barátnőd/barátod), törvények uralkodnak, aki egyszer belépett az nem léphet ki. Krisz nem tudja hogy hol van, csak azt tudj hogy jó itt és hogy mindenki foglakozik vele. Krisz mellett egy üveges szemű fiú ül, Levi mellette egy fekete kócos hajú lány, feszes fűzőben. Nagyon rossz társaság ez! De , a két fiú élvezi azt hogy megvédik őket ha baj van és mindig kiállnak mellettük, ’család’-nak hiszik, de ez nem család, ez egy banda, aminek éppen holnap lesz az avató ceremóniája és ők az áldozatok, ők az új tagok, az új alakváltók! | |
| Flémó (80958) 14.04.11 14:44:28 | ||
|
Boszy9 jó lesz várom a folytatást. | |
| Boszy9 (32975) 14.04.13 14:00:28 | ||
|
21.fejezet
-Ricsi, nem tudtam hogy dohányzol. –lepődik meg Kíra a fiú félmeztelen testét látva. A fiú kiveszi a szájából a cigit és kifúja a rettenetes füstöt, leereszti a kezét és csak eztán nyitja válaszra száját. -Én sem tudtam, hogy van pasid. –az undor csak úgy árad minden egyes kiejtett szónál. - Nem a pasim! Csak egy barátom. –Kíra nem tudja palástolni sokáig az idegességét. ’ Azt mondják hogy a cigaretta lenyugtat, NEM! Nem szívom be a gyilkost!’ –tiltakozik az agya. -Jah, és velem hányszor is smároltál? Mert, tudod nem emlékszem rá, hogy lovagló ülésben fölém tornyosultál volna és én a derekad simogattam volna. Nálad ez szokás a barátokkal? –Ricsi egy újabbat szippant, de most az orrán fújja ki, elfordítja a fejét. -Nem! És amúgy is, mi közöd a magán éltemhez ha kérdezhetem? –idegesen belemarkol a fiú vállába, aki a fájdalomra a lányra néz. Hirtelen valaki hátulról átöleli a lányt, Dimitri, a lány vállára teszi az állát. -Mi folyik itt? –kérdezi és Kírára néz. - Semmi! –a lány idegesen ökölbe szorítja a kezét. - Lesmárolt egy fiút! –fakad ki Ricsi. - És? –Dimitri a megfogja a lány ökölbe szorított kezeit és kilazítja. Kíra ledöbbent ezen az ’És?’ –szón, legbelül fáj neki ez a kijelentés, de nem lehet más érzelmet látni az arcán, csak a lángoló tekintetet. -Na jó én megyek! –fintorogva elnyomja a csikket és kimegy. - Huh, nagyon felzaklatta, hogy csókolóztál valakivel. –neveti Dimitri, lehúzza a lányt egy székre az ölébe. –Mesélj barátos ném ki volt a csávó? - Senki. –mosolyog a lány és élvezi a fiú társaságát. ’ Ricsivel hamar kibékülünk, de ameddig a legjobb barátom Dimitri nem haragszik addig semmi baj.’ Ez volt az utolsó olyan este amikor még önmaga……. | |
| Flémó (80958) 14.04.13 20:23:30 | ||
|
Boszy9 : jó lesz, egyre titokzatosabb. | |
| Boszy9 (32975) 14.04.15 21:00:47 | ||
|
22.fejezet 1rész
„A nap vértóba száll, vérszagra gyűl az éji vad” Arany János:walesi bárdok Lassan, mint a egy jó gyilkos emelkedik a magasba a Hold. Fénye akár ostor megmutatja az áldozatot, még a sikoly is elveszik e sötét éjben. Alakváltók 00:00 Illatos füst, a vér,csípős fém illata keringett felfelé beavatási rítus miatt, a fekete csuklyás tagok készek voltak. A vasvillát, amivel majd az újak bőrébe vésik a csillagot, mélyen a húsig hogy örökké ott maradjon. Fájdalmas, de az illetők szer alatt állnak, úgyhogy nem éreznek majd sokat. Három lány lehúzza a csuklyáját, a bőrük fehér és egy fekete bőrfűző takarta csak el őket, egy pasi minden vágy és kívánsága megvolt a három démoni hölgyben, de ahogy mondják ’ne játssz a tűzzel!’. A három lány bele karol a két fiúba, akik nincsenek maguknál Krisz és Levi homályos tekintete a földre szegeződik. -Felavatunk titeket! –mondja egy fekete hajú, vörös szemű férfi, alakját eltakarja a bíbór színű köpeny. –Kaptok egy csillagot, s benne annak az álltnak a kezdőbetűjével amelyé át tudtok változni! Int az egyik lánynak, hogy hozza oda Kriszt, megfogja a vasvillát és mélyen a fiúkarjába szúrja ahonnan vér bugyog fel egyre több és több. - Fiam, érzem hogy te erős és hű leszel családodhoz ezért különleges leszel! Fekete oroszlán, égjenek pirosan szemeid az éj sötétjében, bundád legyen éj sötét akárcsak a kátrány! –felolvas egy szöveget varázsnyelven. - Testvérem. – mondja Levire nézve, miután az ő karjába is bele véste csillagot. –Benned a barátod iránti hűséget látom, légy hárpia, kövest barátod, vigyázz minden egyes lépésére és repülj, s védd testvéreid, jelezd ha baj van! –megsimítja a két fiú fejét és elmosolyodik. -Üdvözlünk titeket a családunkban! –kiáltja és feltartja a vérző csuklókat, erre az összes fekete ruhás tapsviharban tör ki. –A vérhold két új tagot ajándékozott nekünk, testvéreim, viseljétek gondjukat, Liák, játszatok velük! –a három ugyan olyan lány felkacag és a két fiúhoz szökken. A fiúkat le ültetik és lovagló ülésben föléjük hajolnak és kényeztetik őket. -Gyere, fekete oroszlán gyere. –az egyik Lia megfogja Krisz kezét és félre húzza, a társaságtól messze. A lány lesmárolja a fiút utána a nyelve végig megy a nyakán aztán a füléhez ér és beles súgja: - Kellesz! | |
(aktuális oldal: [ 557 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [554] [555] [556] [557] [558] [559] [560] [561] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
