 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| kik (5906) 11.12.14 18:03:29 | ||
|
s tádá!:itt vanˇˇ
Telihold 5. fejezet(2.rész) - Hm.. Bármit? - Bármit!- felelték egyszerre. - Amikor először idejöttem többen közületek úgy köszönt, hogy Shi… Mit jelent ez? - Az igazából a nevem nem Matt hanem Shi Roku. - Aha, és miért? Hova tűnt Night? Ki vagy te és mi? És még kell-e valamit tudnom rólatok? - Szerinted ilyen névvel besétálok a suliba és senkinek se tűnök fel?Night igazából ő.-rámutatott a farkasra. - Vadfarkas vagyok a nevem Yumiko Kyo. A vadfarkas alakváltoztató állat. Mást nagyon nem kell tudnod. Ja igen nem vagyunk kutyák,vérfarkasok se farkasemberek érted? - Azt hiszem...Szóval nem vagytok emberek?? - Nem. Megmutatom igazi alakom. Matt-et zöldes-kékes fény vette körül és megváltozott az alakja. Egy erős, magas vadfarkas állt előttem. - Egy kicsit félelmetes, de meg tudom szokni. És te neked ez az igazi alakod Kyo? - Nem, de hidd, el nem látnád szívesen. - És még egy nem fogtok kidobni? - Miért dobnánk ki? - Mert tudom a titkotokat. - Hmhm.. meggondolandó…- párat szimatolt felém, mélyen beszívta illatomat. Nem, nem mondanád el. - Honnan tudod? Ezzel az orrára mutatott. - Sokkal érzékenyebb az orrunk és a fülünk, mint más állatoknak. - Aha. - Mi vagyunk a legkiválóbb harcosok egész országunkban! Akarsz látni egy bemutatót? - Igen. - Előtte öltözz fel. Pizsamában voltam. Udvariasan kimentek és lent vártak az udvaron, gyorsan felöltöztem és lesiettem az ház mögé. Már ott álltak mind az 5-en. Kard a kezükben volt. - Mira majd ez után átvizsgálhatlak, hogy nem történt-e nagyobb bajod? - Mit képzelsz ki vagy te? - Orvos. - Egy kérdés. - átváltozott emberré- Szerinted hány éves vagyok? - Hm… 20-30?(elég idősnek nézett ki) - Ez volt eddig a legjobb! 16 éves vagyok. - Miii?! Ez vicc ugye? - Nem sajnos nem az. Tényleg annyi vagyok. - Most én jövök egy kérdéssel. Ti miért nem jártok suliba? - Shi Roku csak azért ment oda, hogy megkeressen valakit és meg is találta. Na, kezdjük. Kyo beleszúrta a kardját a földbe és ráállt a kard nyelére, pár másodpercet várt felugrott kihúzta a kardot és a legközelebbi fába belevágta, kihúzta és ugrott is a következőre. És így tovább ment. Amikor már nem láttam hirtelen valaki megfogta a vállam. - Itt vagyok. - ?! Ááá hogy kerülsz te ide?? - Ügyesen és okosan. -kuncogta. Következőnek Lucas támadta meg Kyo-t. Egy légörvény szerűséget küldött feléje. De ő könnyedén kikerülte. Még egy jó órát gyakorlatoztak, egyszerűen fantasztikusan csinálták. Megálltak egyszerre. A levegőt szimatolták. - Most abba kell hagynunk egy darabig. Esz kerit tribula.- szólt a többiekhez idegen nyelven. - Megint?- kérdezte Jean. Kyo bólintott, Matt megfogta a kezemet és bevitt a házba. - Gyere, ülj le, míg el nem mennek, addig kivizsgállak. - Jó. Átvizsgálta a fejemet, kezemet, lábamat és közbe csak hümmögött folyamatosan. - Vedd, le a pólód kérlek. - Mi? Majd te leveszed. Idegenek előtt soha nem venném le. Úgy tűnt nem tűr ellentmondást és komolyan vette, amit mondtam. Lerántotta a pólómat, kezét a szívemre tette és becsukta szemét mintha koncentrált volna. - Ez elég furcsa… - Van valami bajom? - Nem, semmi csak… Furcsa hogy még benned van. - Még benne van?- csodálkoztak a többiek. - Miről van, szó mi van bennem?! - A farkasod. Minden emberben lakozik egy farkas, de a külső agresszió és a stressz hatására elpusztul. De neked még életben van, ilyen életkorba már nem szokott a testben lenni. Ez a furcsa. Elég erős úgy érzem, és ki akar kelni. - Valami tojás van bennem? De semmit, különöset nem éreztem. - Láthatatlan, amikor ki kel a tested felveszi az alakját és vadfarkas leszel. De ti egy és ugyanaz vagytok, nincs különbség. - Aham. Szóval valamikor ki fog kelni…? - Nem csak ki akar, neked kell kikeltened. - És ha nem akarom? - Nem tudom pontosan mi lesz, gyenge leszel, mint egy kutya, gyáva, gonosz. - Ühüm… nem nagyon értem, de nem baj. Most jutott eszembe egy kérdés. A farkasok tényleg a kutyák ősei? - Nem ez tévhit a tudós kutyák találták ki ezt a marhaságot. - Hogy meg meneküljek… hogy kell kikelteni? - Megpróbálod és viseled sorsunkat? Biztos, hogy ezt akarod? - Igen! - Akkor a legjobb harcosoktól fogsz tanulni! Tőlünk! - Ez elég egoista beszólás volt… - Ez meg egy pesszimista nagy semmi volt Lucas! Aznap fáradtan feküdtem le kíváncsi voltam rá milyen farkasnak lenni. Megszerettem őket. Kíváncsi voltam rájuk meg akartam tudni mindent róluk. Még nem is sejtettem milyen sötét titkokat tudok meg. | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:05:31 | ||
|
rekianett:picit rövid,de érdekes.:D kíváncsi vagyok nagyon hogy mi lehet:D | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:10:30 | ||
|
kik:megint szuper és elég hosszú is!:D | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:27:01 | ||
|
Óvatosan és gyorsan kirántottam a karót. Ömlött a vér a sebből, de már kezd is begyógyulni. Kicsit bicegve de visszamentem Adam – hez. Ő ott állt a pad mellett és össze – vissza tekintgetett. Végre észrevett és felém sietett. - Köszönöm. – mondtam, amikor a kezébe kapott. Kicsit elborzadt a vérfolt láttán, a fehér pólómon. – Nyugi. Egy – két perc és begyógyul. – mondtam neki a nyugtató szavakat. Bólintott egyet és leült velem a padra. Szorosan magamhoz öleltem mintha Ő valamennyivel nagyobb védelmet nyújtana. Letapogattam a seb helyét hogy még ott van – e, de szerencsére már begyógyult. Biccentettem a fejemmel Adam – nek hogy induljunk. - Vezessek? – kérdezte lágyan. - Nem kell. De azért köszönöm. Hazaviszlek, jó? – kicsi gyengeséget sugárzott a hangom, de a külsőm erős maradt. - Megvesztél?! – hördült fel. – Ez az alak akkor megy be hozzád, amikor akar, és nézz magadra! Majdnem megölt! – szemem teljesen kikerekedett, ahogy Adam beszélt. – Nem! Nem megyek haza! Veled maradok éjszakára. És… Holnap… Eszedbe se jusson iskolára gondolni! - Higgadj le, Adam! – fortyantam fel. – Az oké, hogy mondjuk nálam, maradsz. De az, hogy nem engedsz, te, aki végképp nem tud rajtam segíteni, iskolába! Erős vagyok. És ha Christopher – nek az lett volna a szándéka hogy megöl akkor már rég ott rohadnék az erdőbe! – erőteljes lett a hangom. Adam felemelte a két kezét megadás gyanánt. - Te tudod. – válaszolta lemondó hangon. – Most menjünk… - ahogy meglátta az arckifejezésem, hozzátette – Légy szíves. – elégedetten bólintottam és lassan elindultunk a kocsihoz. Én a volán mögé, Adam meg az anyósülésre ült. Útközben még próbálkozott hogy ne menjek iskolába de, amikor ki akartam rakni az úton visszaszívta. A háznál lassan leparkoltam és kényelmes tempóba kiszálltam a kocsiból. Az ajtóban lassan elfordítottam a kulcsot, az kattant egyet és már nyílt is a nagy ajtó. - És egyébként minek is akartál átjönni? – kérdeztem, és fél szemmel ránéztem. Hangom lágyan csengett. - Ne nézz így rám! Nem! Nem, nem, nem! – csóválta a fejét jobbra – balra. – Nem azért jöttem át. Tudod jól, hogy azért eléggé sokkolt, az hogy Nathaliat megölted. Még ha csak barátként is gondoltam rá. Meg az is tény, hogy az is sokkolt hogy kis híján megöltek téged. – eközben végig a szemembe nézett. Én egy mély, amolyan „oké, nyertél” sóhajt vettem, és egy hirtelen mozdulattal megcsókoltam. Valahogyan megéreztem, hogy ez meg fogja lágyítani. Egyből viszonozta, pedig ő papolt hogy Nathalia halála,… - Elég. – mondta és elhajolt. – Mondtam ho… - nem tudta befejezni, mert a mutatóujjamat a szájára nyomtam. - Ne legyél már hangulatromboló! – szóltam rá picit játékosan és újra megcsókoltam. Meglepődésemre viszonozta és ő sem állt ellent nekem. Gyöngéden a falnak „lökött”, és abban a pillanatban valami nehéz tárgy betörte a nappali ablakot. Elröppentem Adam – től és rohantam hogy megnézzem hogy ki volt. Kihajoltam a törött ablakon és még megláttam a menekülő alakot. - Adam maradj! Nincs semmi de, jó? Itt várj meg! – utasítottam és már rohantam is. Az erdőbe vezetett be. Ott megtorpant én meg nekimentem. Ahogy megéreztem az erős testet, rájöttem hogy ki az. – Jól van, ma még találkozunk párszor?! – mordultam fel és elhátráltam tőle. - Én nem kértem hogy gyere utánam… - válaszolt a megszokott hangján. – De ha már így itt vagyunk… - végig sem hallgattam, amibe belekezdett őrült rohanásba kezdtem, ahogy tőlem kitellett. Beugrottam a törött ablakon, és jól lehorzsoltam a térdem és a tenyerem. És pár üvegszilánk is belém állt. Adam a nagy ricsaj hallatán odarohant hozzám és segített felállni. Eddigre már a horzsolások begyógyultak. Kiszedegettem az üvegszilánkokat is. - Jól vagy? – kérdezte aggódva Adam. A rémület nagyon kiült az arcára és szinte halott sápadt színe lett. - Igen, megvagyok. – mondtam és egy erőltetett mosoly jelent meg az arcomon. – Lefekszem aludni. Fáradt vagyok. A vendégszoba az emeleten van, az első szoba. Jó éjt. – egy csókot nyomtam az arcára és felmentem a szobámba. Átöltöztem a fehér hálóingembe és befeküdtem az ágyba. Mélyen a gondolataimba burkolózva bámultam a fehérre festett plafont. Kommikat!:D Most aztán sokat hoztam!:PP | |
| rekaianett (32539) 11.12.14 18:33:32 | ||
|
thestral, ez nagyon csúcs lett! hamarosan emily élete gyökeresen megváltozik, és át kéne térnem a lovas alkotásokba vele, de inkább itt maradok! ;) | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:34:30 | ||
|
rekianett:köszi!:) Huhh,kíváncsian várom!:D | |
| kik (5906) 11.12.14 18:36:07 | ||
|
nagyon jóóˇˇ lett, és köszi kifogytam az ötletből ezért egy darabig nem lesz új fejezet. | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:37:52 | ||
|
Köszi!:) Kár..:S | |
| rekaianett (32539) 11.12.14 18:39:42 | ||
|
ja, és thestral, az enyében az a jó, hogy a fejezetek néha rövidek, de néha jóóóó hosszúak! ;) | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 18:42:07 | ||
|
jaja:D (ez mondjuk kicsit egoista volt..XD) | |
| pony56club (16581) 11.12.14 19:06:04 | ||
|
Melissa.nagyon jó lett!
kik:folytasd!nagyon jó lett! rekaianett:nagyon jó lett!folytasd! thestral:nagyon jó lett*-* | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 19:10:44 | ||
|
pony:köszi!^^ | |
| dodzso (17884) 11.12.14 19:18:14 | ||
|
Na fojtatom, mertr tegnap le kellet feküdnöm... Ez nem fer! 11 és fél éves vagyok és fél kilenckor már aludnom kel!!! Anyák!!!!!!
1.fejezet (folyt.) Újra ugyanaz az érdekes vibrálás vett körbe. Valahonnan nagyon távolról Mancs és anya hangját hallottam. -Alis!? Aliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiis!!!!!!!!??????? Minden egyre sötétebbé vált, majd újra elájultam... 2.fekezet Végre kinyitottam a szemem. Anya állt előttem. -Mi van? Mi történt?- kérdeztem fáradtan míg próbáltam felállni a földről. -Semmi, semmi... Csak Mancs eléd szaladt, elestél és beverted a fejed. Ekkor egy távoli hang szólt hozzám, valahogy az agyamon keresztül. | |
| rekaianett (32539) 11.12.14 19:30:30 | ||
|
ja, thestral, talán egy kicsit igen, de kell a változatosság, viszont csak neked, a kövi jóó hosszú lesz! | |
| thestral27 (21282) 11.12.14 19:36:20 | ||
|
^^ mit szólnátok ha belehúzok és hozok ma még valamennyit?:D | |
(aktuális oldal: [ 76 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [73] [74] [75] [76] [77] [78] [79] [80] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
