 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
| galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
| Akhal-fan723 (50410) 12.05.07 13:41:58 | ||
|
Köszönöm, hogy írtatok! Igyekszem rá majd figyelni, amit thestral mond, de ezt ilyen rövidnek szántam, ennyire foghíjasnak, hogy várd a folytatást! Egyébként, fejezetenként fogom felrakni, csak még dolgoznom kell az 1.-n! | |
| Akhal-fan723 (50410) 12.05.07 14:39:38 | ||
|
Az álom után
Z ilálva, izzadságban úszva ébredtem fel. Takaróm a testemre csavarodott, párnám valahol az éterben keringett, plüsskutyám, aki nélkül hétéves korom óta nehezen aludtam el, az ágy végében csücsült. Megint arról a furcsa farkas álmodtam. Hónapok óta másról se álmodtam, mint erről a farkasszukáról. Gyakran más csapat élén állt, de határozottan vezető volt. Hátborzongató volt, fenséges és gyönyörű. A teste csillogó fekete volt, egyik szeme élénkzöld, a másik élénkkék.. Testén néhány apró jel volt, de nem voltak túl feltűnőek.. Ezek fényes világoskékek,- és zöldek voltak, szemei fölött egy zöld és egy kék hullámvonal fénylett. Orra rózsaszín volt, de nem az a természetes, halvány rózsaszín, hanem erős, harsány, hirtelen színű. Tappancsai (ezeket csak egyszer láttam) is ilyen színűek voltak, felette pedig maga mancs hófehér volt. Farka vége (de csak a legeslegvége!) karmazsin színű volt. A színes részek fénylettek, de nem világítottak, hanem sejtelmesen ontották magukból bágyadt fényüket, és ezzel tették még ijesztőbbé Alandát. Bundája kissé bozontos volt, de nem tűnt „ápolatlannak”. Inkább selymesnek és bolyhosnak látszott. Nem láttam körülötte viszályt rengeteg csapatában, és nem voltak körülötte kölykök sem. Férjem gyakran panaszkodott napközben, ha elábrándoztam, s kislányom is gyakran felriasztott a bambulásból. Folyton csak az általam Alandának elnevezett szukán járt az eszem. Nem értettem, hogy mit akar nekem üzenni, mert kétségtelen, hogy volt valami mondanivalója. A Krúdy-féle könyvben semmit sem találtam erről, az internet csődöt mondott, a könyvtárosnők és férfiak értetlenül néztek rám, ha ilyesmi után érdeklődtem, miközben egy izgő-mozgó ötévessel bementem a könyvtárba. Tudtam, nem is, inkább éreztem, hogy Alanda él, létezik, de férjem hülyének nézett, egy ötéves gyerekkel pedig nem lehet komolyan beszélni, meg nem is értette volna. Inkább hallgattam, és ha felriadtam, mint ahogy most is, megpróbáltam visszaaludni, azonban ezen a napon nem ment (már amikor Alanda felüvöltött). Éberen forgolódtam az ágyamban éjjel fél kettőtől egészen öt óráig, amikor is azt éreztem, hogy itt az idő a felkelésre. Hang nélkül felültem az ágyba, aztán nagy nehezen elmentem a mosdóba. Fogat mostam, arcot is, és felöltöztem. Az egész napot otthon szoktam tölteni, lévén újságíró vagyok. Egy fenyőerdő közelében élt a családom, és férjem, aki egy bankfiókban főnök, hatkor felkelt, felöltözött, elvégzett még egy sor kisebb dolgot, aztán hét óra tájban keltettem fel Celiát. Felöltöztettem, és megreggeliztettem, majd az apja kézébe nyomtam egy puszi után, hogy vigye el az óvodába. Ezen a reggelen a szokásosnál is gyűröttebb voltam. A figyelmem elkalandozott, percekig bambultam ki a havas tájra, mivel tél volt; havas és kemény. Férjemnek többször is rám kellett szólnia, hogy figyeljek oda, miközben a reggelit csinálom, és meg is jegyezte, milyen furcsa vagyok ma reggel. Szinte örültem, amikor elmentek, mert így nyugodtan tudtam gondolkodni. A cikkhez hozzá se nyúltam, annyira szórakozott voltam, és lassan, de biztos nemcsak a nap telt el, hanem egy másik gondolat is Alanda mellé férkőzött. A férjem. Miért is mentem hozzá? Főleg, 18 évesen? Igaz, ez egy előre eltervezett házasság volt, mint a középkorban, de volt választási lehetőségem, amikor tizenhat éves lettem. Akarom? Tényleg akarom? Mert csak akkor kell végigcsinálnom. Ha nem, akkor fölbontjuk az eljegyzést. Tizenhat voltam, mindegy volt nekem, hogy tizennyolc évesen vagy huszonhárom évesen megyek férjhez, hát megvontam a vállamat, azt mondtam, hogy felőlem! Ha kell, hát végigcsinálom. A vőlegényem tizenkét évvel idősebb, mint én, és akkor el volt döntve az egész, amikor megszülettem.A szüleink nagyon jó barátok voltak, aztán egyik se akart nagyon vőlegény meg menyasszony után kutatni, úgyhogy pont kapóra jött, hogy megszülettem. Csak az esküvőn találkoztam vele, bár egy-két alkalmi találkozónk is volt. Szerelmes nem voltam belé, de egy kicsit vonzódtam hozzá. Hiszen idősebb volt és nagyobb, mint én, meg hát azért annyira csúf se volt. De csak most jövök rá, hogy a szerelem nagyon hiányzott. Arra riadtam fel, hogy David becsapja a bejárati ajtót, és hangosan köszön. Általában mindig morcos volt, és ingerült, azonban hónapok óta feldobott volt, és nagyon jókedvű. Habár nyomasztott, hogy mindig rosszkedvű, ebben nagy örömben nekem semmi jó nem származhat. | |
| Akhal-fan723 (50410) 12.05.07 14:40:18 | ||
|
A konyhaasztalnál ültem, amikor megjött, és elégedetten huppant le a négyszemélyes asztalfő helyére. Kelletlenül álltam fel, hogy vacsorát készítsek.
- Mi legyen a vacsi?- kérdeztem? - Amit jónak látsz .- kedélyeskedett David. - Jó, de úgy mégis!- akaratoskodtam, mert megtanultam röpke öt év alatt, konkrétan kérjem számon, hogy mi legyen az étel, ami az asztalunkra kerül. - És engem meg se kérdezel?- kottyantott közbe Celia, akit eddig észre sem vettem. - Nem, mivel nem tudom, hogy a kisasszony eddig hol kujtorgott!- vontam össze a szemöldökömet. Imádtam Celiát, ám eléggé nehéz természete volt, mint az apjának, de a teste egészen rám hasonlított, és örökölte az állatok iránti vonzódásomat is. - Rózsabogárnál voltam. Elvittem neki az almámat. Rózsabogár a család lova volt. Keresztanyámtól kaptam, nászajándékként. Nyugodt volt, álmatag, és lomha, mint néhány sodrott. Az volt a legjobb Rózsabogárban, hogy nyugodtan rá mertem bízni Celiát. Nem volt ugrálós, bakolós, és semmiféle rossz szokása nem volt. Csak egy kicsit magányos volt. Sóhajtottam, de nem firtattam tovább a kérdést. Kicsit nemtörődöm anyuka voltam, hagytam, hogy a gyerekem maga fedezze fel a körülötte lévő világot, de persze igyekeztem neki megmutatni, hogy mi a helyes, és mi a helytelen. - Szóval, akkor mit a díszes társaság óhaja?- tettem csípőre a kezemet. - Palacsinta .- vágta rá Celia. David csak fintorgott. - Inkább... legyeeen... rakott krumpli .- erre Celia húzta el a száját, így hát a kérdést nekem kellett eldöntenem: rakott tészta lesz... Vacsora után Celiát egyből lefektettem. Rögtön elkezdett hisztizni, hogy ő még nem álmos, erre berendeltem hozzá Davidet, hogy olvasson fel neki valamilyen mesét. Jól tettem: húsz perc múlva, két mese után a lány elégedetten szuszogott az ágyában. Férjem halkan kijött, s óvatosan becsukta az ajtót. Akartam neki valamit mondani, azonban csak szó nélkül hátat fordított nekem, és elment a hálószobánkba. Nem esett túl rosszul, mert az utóbbi időszakban eléggé megromlott az amúgy is hajszálon függő kapcsolatunk. Így hát behúzódtam a nappaliba, felkapcsoltam a kislámpát, és elővettem az álomnaplómat. Tíz percet sem tudtam ébren maradni. Lebukott fejem, és megint előjött Alanda. Azt láttam, hogy egészen közel merészkedett a házamhoz. Senki nem volt körülötte, s én láttam őt, a hálószobánk ablakán át. Hívogatón és esdekelve nézett rám, mint aki azt akarja, hogy kövessem őt. Azon kaptam magamat álmomban, hogy bólintok, és meleg ruhákba öltözök. Néhány perc alatt kint teremhettem, mert Alanda még várt rám. És akkor elindultunk... Sajnos csak eddig jutottam az álomban, amikor az előszobában álló nagy ingaóra elütötte az éjjel egy órát. Szemem felpattant, a könyvet lecsaptam a puha szőnyeggel borított padlóra, a krémszínű fotel elé. A hálószobában lévő ablakhoz futva osontam. A lelkem azt diktálta, hogy menjek oda az álmomban látott helyre, és nézzek ki az üvegen a sivár téli tájra. A hideg futott végig a hátamon. Először eszeveszetten fáztam, utána pedig elöntött a forróság. Mert Alanda ott volt. (tudom, h eléggé béna, de azért egy próbát mindenképpen megér) | |
| DodóPaci (9390) 12.05.12 21:28:56 | ||
|
Sziasztok! Lefordítottam egy dalt, remélem tetszik! ^^
Ariana Grande - Grenade magyar fordítás:) (saját) Könnyen jön, könnyen megy Ez csak arra, hogyan éltek ó Vegyük figyelembe, hogy mindent De soha ne add fel. Tudnom kellett akkor baj volt, az első csók Megvolt tágra nyílt szemmel Miért nyitva? Mindent megadtam És akkor dobtál a szemétbe Te dobta a szemétbe, te dobtál. Annak érdekében, hogy nekem a szerelem minden, amit valaha is kértem Amit nem értesz. Én fogok egy gránátot számodra, Eldobom a kezemből a pengét számodra, Egy vonat elé ugrok számodra, Tudod Bármit megtennék a számodra Oh, oh Én is erre a fájdalomra gondoltam. Lőjünk egy golyót az agyamba Igen, megfogok halni érted, baby Te nem fogod ugyan ezt, Te nem fogod ugyan ezt. Fekete, fekete, fekete és kék, verj amíg nem vagyok érzéketlen. Az gonosz ördög azt mondja: “Hé“, ha visszatértél, honnan jöttél?! Komisz fiú, rossz fiú Ez az, amit Te, igen. Majd mosoly az arcomon, majd kitör a rip autóm. Mindent megadtam És akkor dobtál a szemétbe Te dobta a szemétbe, te dobtál. Annak érdekében, hogy nekem a szerelem minden, amit valaha is kértem Amit te nem értesz. Én fogok egy gránátot számodra, Eldobom a kezemből a pengét számodra, Egy vonat elé ugrok számodra, Tudod Bármit megtennék a számodra Oh, oh Én is erre a fájdalomra gondoltam. Lőjünk egy golyót az agyamba Igen, megfogok halni érted, baby Te nem fogod ugyan ezt, Te nem fogod ugyan ezt. Ha a testem égeti a tűz, óh Nézel engem, a tűz martalékát. Azt mondtad, hogy szeretsz Hazudsz Mert soha, soha, soha nem, baby De drágám én is fogok egy gránátot számodra Eldobom a kezemből a pengét számodra, Egy vonat elé ugrok számodra, Tudod Bármit megtennék a számodra Oh, oh Én is erre a fájdalomra gondoltam. Lőjünk egy golyót egyenesen az agyamba Igen, megfogok halni érted, baby Te nem fogod ugyan ezt, Te nem fogod ugyan ezt. Ó, ugyanezt, nem Nem, nem, nem, nem __________________________________________________________ Fordította: DodóPaci (9390) Komikat! ^^ :3 | |
| Orsi10 (35893) 12.05.15 20:48:00 | ||
|
1.rész 2/1 A nevem SpinoHusky,hogy miért?Hát nem tudom. Az én legendám régen történt már elfelejtettem,hogy mikkor. Utolsó emlékem amire emlékszek az a testvéreimről,anyámról,gazdámról és a keresztapámról szól,mind felettem álnak és sírnak,majd véres minden és becsukom a szememet töbre nem nagyon emlékszek de azt tudom,hogy én nem vagyok szörnyeteg. SpinoHusky A születésemre tisztán emlékszek.Emlékszem,hogy télen születtem.Anya a barlangban volt apa pedig elment valahova és megszülettünk….én SpinoHusky,Joe és Black a három kis Akita Inu.De ami 5 hónap után történt az volt életem legrosszab napja. 5 hónappal ezelőtt…….(Spino 1 éves) Anyuval elmentünk a Gajouhoz. -Most elkaplak Joe!-mondta Black. -Pff…azt nem hiszem-mondta. Joe és Black mindig bunyóztak,mivel én voltam a kistestvér s a leggyengébb mindig arul maradtam. -Hékás Spenótocska!-mondta egy hang. -Hm?Jaj,ne!-mondtam. -Már megint ezek,Karatoro az öccse Akatoro és Toro-mondtam mérgesen Joe. -Bolondok ha mégegyszer idejöttök végetek van!-mondta Akatoro. -Csak nem te Gin rokona vagy?!-kérdezte Joe. -De igen!Ő a keresztapám…-válaszolta vissza. -Persze…-mondtam. -Harcolni akarsz Husky?!-mondtam Karatoro és Akatoro. -Nem,én nem!-mondtam élve. Nagy bunyó lett mindenki engem támadott és szinte mindenhol véreztem és egyszer csak vörösen izzot a szemem és égett,szörnyen fájt. -Akatoro vigyáz!-kiáltotta Toro. Nem voltam magamnál és a két testvért elkaptam majd egyiket majdnem megfojtottam.Ebben a pilanatban nekem jött apa és megkarmolt,4 mély heg lett a nyakamon majd megtámatam és elkapta a nyakamat.Szinte marcangolta a nyakamat majd a testemben az erek vörösen izzotak amiket látni lehetett.Már majdnem meghaltam mikor Gin apára morgott. Ez csak a fele mert nem volt ihlettem XD Majd hamarosan lesz 2/2 rész is addig lécci komikat.Kezdő vagyok de nem baj. | |
| Susie13 (50363) 12.05.26 14:27:10 | ||
|
Hello!
Ffff....de régen nem voltam fönt!:) Képzeljétek,elkezdtem írni egy könyvet,és felrakok egy kis ajánlót: Szellemek...Léteznek-e?Egy lány,akinek fogalma sincs,mi vár rá,elindul egy másik világba,egy szellem kedvéért.Amy új barátokat szerez,és hideg zuhanyként éri,hogy nem átlagos,a szellemek között... Ahhoz,hogy elkezdjem,min. 10-en kell visszaírnotok. Előre is köszi!:)By:Susie | |
| Bogi2001 (22306) 12.05.28 17:31:50 | ||
|
Susie: nekem tetszik
Hoztam egy rövid kis rémsztorit. Igazából azért ijesztő(számomra), mert szerepel benne két dátum: augusztus 1.(névnapom) és 2001(szülinapom). Ha megjegyzitek, este lehet ijesztgetni a tesókat(xD). Egy kis falucska, valahol a nagyvilágban. Rejtélyes falu. Az év 364(szökőévben 365) napjában perzselő hőség, csak egy napon esik az eső. Augusztus 1 -jén. Ezen a napon az állatok paranormális jelenségeket észlelnek, s az emberek szekérzörgést hallanak a falu mögött elkanyargó, egy hegyről eredő Halál útján. Éjszaka a farkasok felvonyítanak, és minden állat elszökik otthonról. Másnap sebekkel, vagy egyáltalán nem jönnek vissza. Ez 1901 -től megy egészen 2001 -ig. A jövendölés szerint a századik évfordulón valami szörnyűség fog történni. Erről az egész misztikus dologról mindent csak egy százéves, bogaras hölgy tud. A nyárra egy Tessa nevű kislány érkezik a faluba. Megfigyeli az állatokat, akik elvezetik a hölgyhöz. A hölgy már beszélni se tud, ezért a lány követi az állatokat augusztus 1 -jén.(*hatásszünet*) Hirtelen előlép egy szörny, és megöli az összes embert! | |
| MelmenMankievic (48815) 12.06.16 11:59:03 | ||
|
Graceful:Tökéletes!!Írj még ilyeneket kérlek!!!!  | |
| Hella (6240) 12.06.16 21:29:36 | ||
|
Oris10: Az alap jó, de nagyon-nagyon zavaros. Próbáld jobban kifejteni. Meg ne spórolj a mondtatokkal, mert ebből nekem úgy tűnik, hogy úgy írtál mint aki minél kevesebb szöveget akar látni xD
Az olvasónak nem derül ki, hogy ki az a Gajou, Karatoro, Akatoro és Toro. Nekik szánhatnál egy kisebb bekezdést x) Pl.: Épp Joe fülére haraptam mikor megláttam, hogy néhány farkas felénk közeleg. -Ajajj...-mondtam félve. A három legijesztőbb és legutálatosabb fivér tartott felénk. -Hékás, Spenótocska!-vakkantotta az egyikük. Ugye, ez mennyivel másabb? Máris többet megtudtunk, és élvezhetőbb is. Még valami! Ügyelj a helyesírásra és a vesszőkre. Ennyi voltam, csak neked és csak most. (na jó ez utóbbi túlzás xD) | |
| Hella (6240) 12.06.16 22:11:38 | ||
|
Megint Orsinak:
Nem tudom, hogy ötlethiány miatt, vagy szándékosan használsz különböző “típusú“ neveket. Engem zavar, hogy egyik helyen “angol“ nevek olvashatók/szerepelnek ( Joe, Black, Spino) máshol meg japán nevek. Mert ezek kétségtelenül azok: Gajou, Karatoro, Akatoro, Toro. Ez csak saját vélemény, tényleg ^^ | |
| zafira (10888) 12.06.17 17:58:40 | ||
|
Nyo sziasztok ^^
Hűderégenjártam erre halljátok OO(legutóbb még anno az előző verzióban hehe~) Nem hiszem, hogy emlékeztek rám, esetleg ismernétek...Régebben én is irogattam meg lelkesen olvasgattam itten(azóta átköltöztem a blogomra) Most van egy új egypercesem amit szeretnék veletek megosztani remélem nem baj. Keletkezési körülményeiről annyit, hogy ennek ki kellett jönnie, és egy barátnőmnek hála(a duracelnyusziboldogból az emósdepresszióig rontotta a kedvem) meg persze egy kis szomorú hegedű/zongora/mindkettő egyvelegének köszönhetően a hangulat is meglett.Előre is köszi puszi és komikaat :D Örökkévalóság Sírok. Egyre csak sírok. A könnyek csak úgy peregnek végig az arcomon, ahogy nézem távolodó lépteid. Megint elmész, egyedül hagysz, mint már annyiszor, de én nem szólok egy szót sem. Csak tűrök némán, csendben. A szobában még ott leng édesen bódító illatod, de ez csak kesernyés hiánypótlás. Hiányzol, fogd fel végre! Hosszú időkre elmész, én csak vérző szívvel várlak téged, aztán feltűnsz. Ó! A ragyogó hajnal sugarai, melyek bearanyozzák rövid ittléted. Sziluetted homályba vész, de az égi glória által körülölelt árny csakis hozzád tartozhat. Érzem. Szeretetteljesen mosolygok rád, és kitárom feléd karjaim. Jó érzés végre hallani a szíved ritmusát. Fejem a mellkasodon pihen, te egyenletesen szuszogsz alvás közben. Annyira jó, annyira múlandó, törékeny eme pillanat. Próbálom kiélvezni minden röpke percét. Felébredsz és hidegen eltolsz magadtól. Mély hallgatás ül a szobán, miközben te felöltözöl és menni készülsz. Elfordulok. A háló ajtaja csöndesen csukódik mögötted. Mélyen legbelül zokogok. Nem! Most nem hagyom, hogy elmenj, így egy szó nélkül, mintha az este meg sem történt volna, mint már annyiszor. A kertkapunál érlek utol, hátulról átölellek. Megtorpansz és megfordulsz. Hátrálok egy lépést. Te értetlenül nézel le énrám azokkal a gyönyörű hideg kék szemeiddel. Szinte felnyársal a tekinteted. Beletúrok aranyszín fényes fürtjeidbe, és állom a pillantásod. -Szeretlek… Ne menj el, kérlek! Ne hagyj egyedül! Könyörgöm…- szememből potyognak irántad érzett szerelmem bizonyítékai, melyek vegyülnek mardosó hiányoddal. Lefejted magadról gyönge végtagjaim, de nem szólsz. Nem szólsz, csak megfordulsz és némán távozol. Soha nem mondasz egy árva szót sem. Térde rogyok ott a fűben és nézem, ahogy távozol. Karom utánad nyújtom, számat kiáltásra nyitom, de hang nem jön ki a torkomon. Azt hiszem ez így marad örökké. A világ így tökéletes. Te jössz, velem vagy, majd némán távozol. Ha másképp történne, az oly törékeny egyensúly felborulna és megszakadna az évszázados körforgás. Igen. Ez így van rendjén… Mindig is így volt, így is lesz. És én ezt vállalom az örökkévalóságig. Szeretlek. | |
| Crystal (59456) 12.06.17 18:50:01 | ||
|
Saját versem:
vakáció vakáció,vakáció, úgy vártunk téged, milliónyi gyerek nagyon szeret téged. én is közéjük tartozom, jó bevallom, mindig várlak és szeretlek nagyon sok a tanulás sok a munka de te mégis eljössz a mi sulinkba nem volt olyan hogy nem jöttél volna el szeretettel várunk téged vakáció,vakáció, úgy vártunk téged, milliónyi gyerek nagyon szeret téged. | |
| Crystal (59456) 12.06.17 18:52:34 | ||
|
*nem volt olyan
hogy nem jöttél volna el szeretettel várunk mindig téged | |
| Graceful (44315) 12.06.19 11:45:09 | ||
|
Sziasztok, megpróbáltam kicsit jobban kidolgozni a “rövidkw“ novellámat, főleg az érzelmek bővebb kifejtését illetően. : $ És számomra már jobbnak tűnik, úgy-hogy berakom...
Síron túli szerelem Nemrég megismertem egy rövid szőke hajú srácot, akit nagyon megszerettem. Ezt az alakot Logannek hívták. A város plázájánál sétálva botlottam bele. Mélyen egymás szemébe néztünk, aztán halvány mosoly ült ki mindkettőnk arcára. Ott helyben betértünk a közösségi épületbe és beültünk valahova beszélgetni. Összeismerkedtünk és megkedveltük egymást… Elég hamar összebarátkoztunk, ez a barátság pedig igaz szerelemmé vált. Legalább is azt hittem. Este volt már, az utcai lámpák adtak csak némi fényt. Kézen fogva sétáltunk a járdán, a házam felé. Egy újabb kettesben eltöltött nap vége felé jártunk. Amint megérkeztünk, búcsút vettünk egymástól egy csókkal és egy kellemes, forró öleléssel. Ő odébb állt, én pedig beléptem a fehér, szemcsés festésű épületbe. Az ablakból néztem ahogy távozik, majd fáradtan átöltöztem és aludni tértem. […] Másnap mikor találkoztunk, a fiú valahogy furának tűnt, valami megváltozott benne. Élettel teli zöld tekintete kábás volt, viselkedése eltérő a megszokottól. Gorombább, figyelmetlenebb és zárkózottabb is lett. Kezdtem érte aggódni. A tegnapi naptól kezdve folyamatosan így láttam őt, egyre gyakrabban viselkedett így, de már nem csak velem, hanem másokkal is… Bemondtam az „elég”-et és úgy döntöttem, utána járok a dolognak. Ismét elértünk egy estéhez. A csillagok sötét felhők mögé rejtőztek, a Hold se jött fel. A házam felé sétáltunk a megszokott halvány fényáradatban. Megérkeztünk. Mélyen a fiú szemeibe néztem. Mindenkorra tisztázni akartam a dolgot, mielőtt még elhúzna. -Mondd miért vagy ilyen…? Hogy változtál meg így..? Mi történt veled? –kérdeztem, közben megragadtam a két kezét, hogy ne tudjon odébbállni. -Mire érted ezt? Mit akarsz ezzel mondani? -Tudod jól, Logan…! –mondtam, majd továbbfaggatóztam. Felment benne a pumpa. Dühében kitépte magát a fogásomból. Ekkor pillantottam meg rajta apró tűszúrások sorát… Mielőtt bármit reagálhattam volna, kifutott a széles úttestre. Egyre távolodott. Oldalról vakító fény világított a szemembe, odapillantottam…. Megdermedtem…. Egy kocsit láttam közeledni iszonyatos sebességgel, egyenesen a fiú felé tartott…. -Logan, vigyázz!! –üvöltöttem kétségbeesetten, de már késő volt. Az autó odaért. Lassított filmfelvételként pörgött le előttem újra és újra minden, ami az előbb történt… Kezem a szám elé raktam. Megfagyott bennem a vér is, mikor lenéztem. A fiú akit szerettem, ott feküdt az úton, mozdulatlanul a saját vérében ázva. Lassan megtettem felé pár lépést, majd megálltam. Nem, nem megy több! Főleg ezután nem! Tőle nem messze összerogytam és keserves zokogásba kezdtem. Ajtócsapódást hallottam. A sofőr megállította a szürke mercijét és kiszállt. -É-én igazán sajnálom hölgyem…! –mondta mély, remegő hangján, de engem ez nem vigasztalt… Hideg zuhanyként ért mindez. Ki lett hozzá hívva egy mentőautó is, azonban mire az kiért, addigra ő már rég halott volt. Egy nap kirohantam az erdőbe, a sűrű éj leple alatt. Némi kitartással elértem a célhoz… Egy mély, gyors sodrású folyóig… Megálltam előtte és lenéztem a kezemben szorongatott vörös rózsára. Még ő nyújtotta át nekem az első randin…. Milyen boldog voltam akkor! Alig hittem el, hogy belebotlottam a szerelmembe.! Arcom ismét eltorzult, kövér és sós könnycseppek csorogtak le apró patakként az államig Aki jónak tűnt, akit megszerettem, drogozni kezdett és csak nem is mondta miért, utána pedig az a baleset. -Én ezt nem bírom tovább!! – üvöltöttem az semmibe. –Hát nem érted?! Ez már sok nekem!! Új érzés kerekedett föl bennem, a düh és a csalódottság. Felnéztem az égre. Rossz nélküled, én pedig nem tudok így élni… A folyó felé futottam, majd a szárazföldtől elrugaszkodva belevetettem magam. Rémültem kapálózni kezdtem, mikor ráébredtem, mit is tettem. Hirtelen egy éles fájdalmat éreztem a fejemnél és a gerincemnél, majd azt, ahogy lehúz, és lassan körülölel a víz. Lecsuktam a szemem, és élveztem a most körülvevő békét. Lepergett előttem az egész életem… A gyermekkorom, a családom, és a szeretőm képei…. Ilyen sorrendben követték egymást, majd elhalványultak. Megszorítottam utoljára a kezemben fogott virágot, majd lecsuktam a szemeimet és megindultam a fény felé, mely egy sötét alagút végén világított az arcomba. Szeretlek és szeretni is foglak, örökké! | |
| Orsi10 (35893) 12.06.22 23:48:33 | ||
|
Hella:Köszike :D
Majd megpróbálom jobban megcsinálni az egész történetett :D A nevekell kapcsolatban: Az egész történet egy anime szerint van csinálva és pár szereplő benne van. Úgy gondoltam ha már eleve az animében is kevert nevek vannak ebben is legyen mert sztem így jobb XD | |
(aktuális oldal: [ 14 ], összes oldal: 81, Hozzászólások: 1206)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17] [18] ... [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
