 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| BlackBerry (14976) 12.02.08 21:15:02 | ||
|
Sziasztok! Fejlécem lessz de most még csak készül! :)
Szóval. Én igazi napjaimat írom le, egy kicsit kiszinezve! :) A cím:Az általános iskola szörnyű évei! 1 fejezet! Tiztázzuk Lilla vagyok, de mindenki lolának hív kivéve a szüleim , a nevek mind igazi benne! :) -Lola már megint késett! Ez már ezen a héten az 5., és ez nagy szám ahhoz képest hogy csak szerda van. -Bocsánat tanár úr. Csak... Hát... a cípőm fűzöje kijött és... -Nincs több kifogás! Le kell irnod 20x a 14-es szabálytt!!!Most menj a helyedre. -Köszönöm tanár úr! -Na már megint késtél Lola!-Mondta a barátnőm, viki. -Úgy mondod mintha te kevesebbet késétél volna a héten...-Folytattam. -Gyerekek! MA próbálunk a farsangra, Lola te kezded a Solódal!-Hangzott a tanár hangja. -Óhhh ne!!!! -Tényleg sólózni fogsz Lola?-Hangzott tíci hangja hátulról.Én nem válaszoltam, csak mentem, és elkezdtem nyújtani míg mások tologatták a padot.Aztán jött, mindenki engem nézett... Aztán jött ki belőlem is az állat! Mindenki csak nézett,. De nem tudtam mit sinálok, csak táncoltam. És mivel betörőnek öltöztem fel vettem a fekete BaseBall sapkám és eldobtam a végén ahogy kell. ÉS pont tícit találtam el vele.A zene hirtelen leállt... -Óhh ne! Pont Tícihez?(őt utálom legjobban) -Lola! Csináld újra sapka nélkül. -Hhh... Jó-Mire vége lett a zenének majdnem, jött Gergő, onnantól már duo volt, mert a végén Gerggő felemel és szaltózok egyett! :) -Jó hogy jöttél.-Mondtam. Gergő a párom, minden lány utálja kivéve én. Én teljesen bele vagyok zúgva.Igaz mégcsak 2 hónapja vagyunk együtt, de akkor is.A Végpóz kicsit gáz mert én megcsókolom Gergőt aki rendőrnek van öltözve én pedig tolvajnak.Abban a pillanatban a leges leg hülyébb lány lépett be.Dóra. -Mitcsináltok szerelmesek?-kérdezte. Én pont akkor ugrottam volna el. De helyette egy oriásit taknyoltam,de a végpóz megvolt.:) Holnap írom a másikat, addig is komikat! :) | |
| hawai (9368) 12.02.09 10:08:26 | ||
|
bocsi a késésért, de a koleszba nehéz dolog időt szakítani bármire is :) azért remélem tetszik nektek!
2. fejezet /1.rész A 9 farkas kölyök két párhuzamos sorban ült. mindenki a maga ellentettjével szemben. Velem szemben Shantal, a levegő isten ült. Hátán két nagy fehér szárnnyal a hátán, melyek már most nagyobbak voltak, mint ő maga. Ő mellette ült Gofried a fény istene, aki már most úgy ragyogott, mint egy csillag. Ceylon szerint, most még csak az erőnk egy részét vagyunk képesek használni, s fejlesztenünk kell magunkat ahhoz, hogy minden erőnket tudjuk ténylegesen birtokolni. Gofrieddal szemben Nobu ült. Az ő eleme a sötétség. Aztán a sorban Kaylie és vele szemben Hiro következett. A nappal és az éjszaka urai. A másik oldalamon ott ült Heizer, és a túloldalt Shelby. Heizer teste úgy nézett ki, mintha csak tűzből állna, s az ő közelében mindig meleg volt. Shelby a víz istene volt, vagyis jobban mondva istennője, merthogy ő lány. De nem csak ő az egyetlen lány, mert rajta kívül, még Kaylie is az. Végül Inaho a sor elején ült, de az ő párja nem volt vele szemben. Nem tudom, hogy minek lehetne ezt mondani, megtiszteltetés, vagy inkább átok, de az ő eleme a halál volt. Fontos, egyben nehéz dolog a halál, főként mert az ellentéte a teremtés, ami a főisten tulajdonában állt. Ceylon a két sor között ült, úgy hogy mindenkit jól lásson. Miután végre csend lett, s mindenki a főistenre koncentrált ő belekezdett a tanításba. Igen, tanításba. Mivel mi még nem vagyunk teljes hatalommal rendelkező istenek, vagyis még nem tudjuk tökéletesen irányítani az erőnket Ceylon egyfajta órákat tart, mellyel még inkább közelebb kerülhetünk az elemünkhöz, és megértést nyerhetünk a felelősségről is mely, a feladatainkkal együtt jár. - Ahhoz, hogy kordában tudjátok tartani az Erőt, amely bennetek van, először fizikálisan kell tisztában lennetek magatokkal. Ha tudjátok, hogyan maradjatok talpon, úgy hogy közben nem használjátok a hatalmatokat, akkor később már nem lesz szükségetek arra, hogy ha esetleg később nem lesz, alkalmatok használni azt ugyan úgy helyt álljatok – itt tartott egy kis szünetet, gondolom, hogy át tudjuk gondolni és értelmezni azt amit mondott, majd folytatta- Egy napra béklyót kaptok, mely elzárja az erőtőket, hogy ne tudjátok használni. Ha sikerül megoldani a feladatot, s visszajutni ide, akkor a béklyó eltűnik, s ismét rendelkezhettek az erőtőkkel. Remélem, mindenki meg tudja oldani majd a feladatot. A Nazgaa-ra küldelek titeket. Sok szerencsét! –a Nazgaa a szellemvilág sötét része, ahol a nazírek élnek. Ők egy nép, amely a sötétben él, és hozzátéve Nobu népe. Hirtelen nagy fény támadt, s nem láttam semmit. Csupa fehér vett körül, a többiek eltűntek mellőlem, és már nem a szellemfarkasok barlangjában voltam. Mikor ismét körülnéztem, már eltűnt a világosság és a fehér űr, melyben voltam, s sötét vett körül. A Nazgaa-t nem úgy kell elképzelni, mint egy fekete lyuk, ahol az orromig sem látok, inkább, mint mikor az árnyékban állunk. Itt is valami olyasmi volt. Mintha az egész helyet árnyékban tartotta volna valami. A fény nem nagyon kapott itt helyet. Egy erdőben voltak, feltételezve abból, hogy fák és sűrű zöld vett körül. Farkamat magam alá húzva mértem fel a környezetemet. Nem mintha féltem volna, de nem nagyon akartam, hogy valami leharapja a farkam. Aztán feltűnt, hogy a lábamon valami világít. Nem adott nagy fényt, de azért halványan világított. Egy fehér színű kör volt az, ami a mancsom felett a lábamra tapadt. A béklyó, amiről Ceylon beszélt. Megpróbáltam a földet formázni, de nem ment. Az Erőm nem volt velem, vagy ha mégis most nem működött. Ez is a béklyó miatt van. Miután beláttam, hogy így nem jutok az egyről a kettőre valami mást kellett kitalálnom. Ismét körbenéztem, majd az ösztöneimre hallgatva elindultam az egyik irányba. Végig úgy éreztem, mintha valaki figyelne. A fák és a bokrok fura hangokat adtak ki. | |
| hawai (9368) 12.02.09 10:08:56 | ||
|
2. fejezet /2.rész
- Most merre menjek? – tétováztam, mikor már hosszú ideje haladtam ugyanabba az irányba, s úgy tűnt, hogy ahelyett hogy az erdőből kifelé mennék, inkább még beljebb haladok. Ismét meghallottam azt a fura hangot a fák felől, vagy a fákból? Közelebb mentem az egyikhez, majd a fülemet a törzsére tapasztottam. - A legjobb út mindig arra visz, amerre a szíved mondja. Kövesd a szívedet, s megtalálod a helyes utat – hihetetlennek tűnt, de a fa beszélt hozzám. Kövessem a szívemet? Vajon mit mond a szívem? azt tudom, hogy az eszem azt mondja, forduljak vissza, hisz most csak befelé haladok, viszont a szívem… Gondolataimat egy alig hallható morgás szakította meg. Az eszem azt mondta menekülj, viszont valamiért nem tettem meg. Inkább a hang irányába indultam. Őrültségnek tűnik, de mintha belül egy érzés azt súgta volna, hogy arra menjek. A szívem egyre hevesebben dobogott, miközben a hang egyre hangosabbá vált. Már csak pár méter választott el attól, hogy odaérjek, ám én megálltam. Mit is csinálok én pontosan? Ki tudja mi vár ott? Lehet, hogy épp a végzet vár ott rám! Ezt nálunk, szellemfarkasoknál, vagyis a végzetet képletesen kell érteni. Mi nem halunk meg. A halál nálunk nem olyan, mint másoknál. Mi ha „meghalunk” akkor egy üres síkba kerülünk, ahonnan pár óra, vagy jobb esetben perc múltán kijöhetünk, egy egyfajta kapun át, mely a Szent Lelkek tavából vezet ki. S onnantól kezdve ismét az élők között vagyunk. A Szent Lelkek tava a szellemvilág közepét jelenti. a Legszentebb és tisztább dolog, ami ezen a világon született vagy keletkezett. Ez a halál, vagyis üres síkba kerülés szerintem pedig azért van nálunk, hogy jobban tiszteljük az életet, melyet kaptunk és adunk. Ismét meghallottam a morgást, én pedig pár lépést tettem előre. Az előttem lévő bokor megzörrent, s már csak pillanatok kérdésén múlott, mikor látom meg a hang forrását. | |
| Ethron (14880) 12.02.09 10:46:50 | ||
|
Én egy Harry Potter jellegűt kezdenék el.. :D
A Doktor legendája “- Láttam. Külön világban létezik - szinte nem is köztünk él -, és a jövőbe lát. Ő a Kiválasztott, kinek majd meg kell kűzdeni Voldemortal. Ő az, aki már kijátszotta a halált. Ő az, akit senki sem ismer igazán.“ Az ő neve a Doktor. Bevezető: A második név Sötét éjszaka volt. A Holdat vastag felhő takarta, a csillagok halvány fénnyel derengtek. A távolban egy hatalmas kastély derengett. Szinte minden ablaka sötét volt, csak egyből áradt meleg, sárga fény. A kastélyban heves vita ment. Egy alig három éves kisfiú feküdt a kandalló előtt, melyben tűz lobogott. Világosbarna, egyenes szálú, rendesen fésült haja arról árulkodott, hogy nemes családban él. Az egyébként szintén barna, néha zöldes szeme most csukva volt. Aludt. És fogalma sem volt róla, mekkora vita megy most szülei közt. - A gyerek veszélyes! - sziszegte a fekete hajú, barna szemű apa. - Te is hallottad a jóslatot! Meg kell halnia, hogy nehogy Tudodki szolgálatába álljon! Túl nagy varázsereje van! Ezt nem hagyhatjuk! - A jóslat úgy szólt, hogy vagy megmenti a világot, vagy átáll! - sírt fel a szőke, zöld szemű anya. - És még olyan kicsi! - Addig kell megölni, amíg kicsi, és nem tesz semmit kárt! - vicsorogta az apa. - Veszélyes! - De megmentheti a világot! - De el is pusztíthatja! - vágott vissza a férfi. - És ezt nem hagyhatjuk! A kisfiú ásított egy hatalmasat, és lassan kinyitotta a szemét. Körülnézett. Nem értette, miről beszélgetnek. - Dylan Yard... - suttoga a nő. - A jóslat szerint a nevében van a varázserő. Talán ha átneveznénk... - Nem! - szólt közbe az apa. - Az ő neve Dylan, és az is marad! - De nem ölhetjük meg! - Nem - adta meg magát az apa. - De Tudodki ellen neveljük. Már most elkezdjük a fejébe verni, hogy soha, de soha ne álljon be közéjük. A neve pedig Dylan Yard marad... De egy álnevet fog használni. John Smith... És ha ez neki nem tetszik, majd ő eldönti, milyen nevet fog fölvenni. *** A tizenegy éves kisfiú immár fél éve a Roxfortba járt. Tudta, hogy a neve Dylan Yard, de tudta azt is, hogy az álnevét kell használnia. De nem tetszett neki a John Smith. Ő egy másik nevet akart... Amit tisztelni fognak. Csakúgy, mint a Voldemortot: csak az ő nevétől nem félnének, hanem tisztelnék, és felnéznének rá. Sokat gondolkodott rajta... És rengeteg név az eszébe jutott. A Mester, az Őrző, a Harcos... de egyik sem tetszett neki igazán. Kitalált nevek is voltak... Navakere, Wordness, és sok más... De gyerekesnek hangzottak. A második év közepe felé azonban rájött... Mi az, ami hozzáillik, és tisztelhetik... A Doktor. Komikat pls! :) Elkezdjem? :) | |
| hawai (9368) 12.02.09 11:03:00 | ||
|
12a érdekes, és eddig tetszik :) kiváncsi vagyok a folytatására! :) | |
| Ethron (14880) 12.02.09 11:08:27 | ||
|
Köszi a Hawai, én is végigolvastam a tiedet, tetszik, folytasd :D | |
| hancsi1000 (50548) 12.02.09 12:04:49 | ||
|
Sennala:Nagyon tetszet ez a rész is. Föleg mert Eiki itt rám hason lít Mia pedig a bátyámra leszámítva hogy ők vámpírok én is imádom a testvéremet bosszantani.
Ja és bocsi hogy nem komiztam az előző részeket de így is majd nem eltíltottak amiért nem mentem le azonnal vacsizni mert ezt olvasstam és persze magamat sürgettem.XD ___________________________________________ Elnézést kérek tölletek hogy nem hoztam tegnap de mivel beteg vagyoknem gépezhetnék csak sunyiban és közben megjöttek a szüleim így gyorsan ki kellett kapcsonom:S | |
| hancsi1000 (50548) 12.02.09 12:06:06 | ||
|
Bocsi nem *hason lít hanem hasonlít!! | |
| lovasíjjász (41190) 12.02.09 13:18:12 | ||
|
Na akkor:
Zsebi: 3 dolog: 1. Kár, hogy nem fojtatod érdekelt volna. 2. Ahoz képest ahogy ígérted, nem valami nagy traomák. 3. Szerintem nem is lett volna teljesen bafejezve, ha csak nem teszel oda valami jó zárómondatot. Sennala: Nagyon jó! Szeretem a visszaemlékezéseket, jók a leírásaid és érdekes dolgokat írsz. Póniló: Ismét suffle minőség! hawai: Nagyon jó lett! | |
| rekaianett (32539) 12.02.09 14:01:06 | ||
|
hawai elolvastam, és írjál gyorsan kíváncsi vagyok nagyoooon! | |
| Rico (40418) 12.02.09 15:23:51 | ||
|
hawai: nagyon jó lett ^^ nem tudom, hogy írta-e valaki, de észrevettem egy aprócska hibát: “Hátán két nagy fehér szárnnyal a hátán...“ ezt szerintem először másképp akartad megfogalmazni, és végül nem javítottad ki, de ettől függetlenül nekem nagyon tetszik :)kár, hogy mindig mindennek a legjobb résznél van vége  | |
| Fanday99 (50302) 12.02.09 15:25:48 | ||
|
Emberek! Új történetet kezdek! XD
Szerelem a síron túl Egy tizennyolc éves lányról szól, akit meggyilkolnak egy randevú során, és bár sosem ártott senkinek, semmilyen bűne nincs, azzal büntetik, hogy nem nyugodhat békében, örökké a Földön kell maradnia, ezért szerelmét is belekeverte szelleméletébe. Végül, talán az is megeshet, hogy visszakapja az életét, mert mindenkinek segít, még az egykori ellenségeinek is, meg annak, aki valójában meggyilkolta... hááát. Nem sok értelme van, de elkezdjem? | |
| Ethron (14880) 12.02.09 15:33:30 | ||
|
Kezd el, Fanday :) | |
| lovasíjjász (41190) 12.02.09 15:38:52 | ||
|
heni18: Mindenképp kezdd el! Már most az egyik kedvencem (részben téma miatt) | |
| Zsebi (4537) 12.02.09 15:52:41 | ||
|
lovasíjjász: elmondom még egyszer:a történetek végét elküldöm levélben ha valakinek kell! És ezután igenis nagy traumák jönnének de nem rakom be mert nem akarom hogy bárki is meglássa! | |
(aktuális oldal: [ 223 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [220] [221] [222] [223] [224] [225] [226] [227] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
