Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
Pusher (48392) 12.09.06 18:01:22 | ||
|
még nincs gond csak rögtön történet. Egy kis kinézet hogy mi lesz? XDD | |
Hudini98 (22120) 12.09.06 18:05:31 | ||
|
Sporti: Nincs bevezető, majd aki olvassa, megtudja mi lesz ;D Amit talán érdemes róla tudni hogy New Yorkban játszódik... szóval egy nagyon nagyon nagy városban. De ennyi :D | |
BlackRosy (7932) 12.09.06 20:43:56 | ||
|
Hudini:Tetsik ^^ szivesen ovlasnám tovább ^^ sajna viszotn jövőhéttől csak hétvégén tudnám olvasni :( | |
Sztike1998 (42150) 12.09.06 20:52:45 | ||
|
Hudini: Na jó, most őszinte leszek (akik a lovas irományokba látnak, azok már tudják milyen vagyok). Öhm. Szóval. Engem az zavar, hogy nem tudom hogy egyes szereplők hogy néznek ki... Plusz ezt nem azért írom, de mindig a falkavezér megy először és eszik először egy falkában. xd | |
herrina (12812) 12.09.14 16:56:00 | ||
|
Egy újabb iromány, de ezúttal nem lovas, hanem fantasy. Elkezdjem?
Bevezető Nagyon régen a halhatatlan Hadan Gär beleszeretett Fragolába, a legszebb emberlányba. Viszont a fiatal lány mást választott, ezzel elkövette élete egyik legnagyobb hibáját, hisz Hadan Gär féltékenységében szövetkezett a leggonoszabb lényekkel és megtámadta a jókat. Egy jóslat szerint a gonoszt csak egy harcosmágus győzheti le, ezért az akkori felissort (harcosmágus deonár neve), Larissát és a gyerekeit megölette. 108 évvel később azonban mégis felbukkant egy hm. (harcosmágus), Edna. De vajon kik győznek? | |
Sztike1998 (42150) 12.09.14 18:28:57 | ||
|
herrina: Kezdj neki! :)
- Kis off, de fontos! :) - Keresek olyan profi rajzosokat, akik történethez vállalnának illusztrálást (heti 1-2 kép lenne). Ha vállalod írj! :) | |
thestral27 (21282) 12.09.14 23:28:16 | ||
|
Sztike: Én vállalom, de ez képtől függ. Tehát ha valami nagyon-nagyon bonyolult, akkor nem biztos.:) De ha leírod nekem levélben, akkor mondok konkrét választ.
Herrina: kezd el, izginek hangzik.^^ | |
Sztike1998 (42150) 12.09.16 11:02:21 | ||
|
thestal: Köszönöm hogy szóltál, de közben már Jody elvállalta. :) | |
Horses99 (31263) 12.09.16 17:08:15 | ||
|
Helló! Elkezdtem írni egy történetet. A címét, a borítóját meg a bevezetőjét még nem találtam ki! Bocsi! xD De, ha tetszik nektek folytatom. Amúgy sokkal izgalmasabb lesz, csak ez az eleje...na mindegy.
A kezdetek kezdete A jéghideg szél süvített és csontig hatolóan csípte az emberek arcát, ha azok kimerészkedtek otthonaikból. Ezért inkább mindenki bent maradt a kandalló mellett egy nagy bögre forró csokoládé társaságában. Amikor kinéztek az ablakon, elfogta őket az a megfoghatatlan érzés, hogy valaminek a vége, de másvalaminek viszont a kezdete ez a zord idő. Akkor szerették a telet, amikor hatalmas hóréteg borította a tájat és a téli napsütésben szánkózhattak és hóembereket készíthettek a barátaikkal. Kedveltek minden apró, értéktelennek tűnő egyéb dolgot is, ami nekik örömet okozott. De mi lenne akkor, ha lenne valaki, aki nem tud semminek örülni, nem tud semmit szeretni, nem tudja értékelni a dolgokat úgy ahogy kellene és meg akarná változtatni a helyet a maga számára? Lehet, hogy elérné a célját, de az emberek szívéből nem tudna mindent kitörölni… Ebben a nyugodt, békés faluban, egy teljesen átlagos házban élt egy család, amely nem hitt semmiben, ami nem valóságos. Bár nem voltak sokan, mindössze ketten. Egy idős házaspárról van szó. A gyerekeik régen felnőttek és egy távoli helyen dolgoztak. Ők meg tengették napjaikat olvasással, sétálgatással és az öregember különösen szeretett a kertjében lenni. Minden reggel korán kelt fel, felhúzta a régi, zöld gumicsizmáját és még reggeli előtt rendbe tette a növényeket és megetette az okos, hű társát: egy nagy barna kutyát. Az állat se volt már fiatal, de mindig erején felül próbált kedvére tenni a gazdájának. Amikor egymásra néztek, a kutya barna, az öregember zöld szemekkel, olyankor azt gondolta magában, hogy így, ahogy barátja néz, senki sem tud nézni. Utána leült egy rozoga kis padra és pirkadatig hallgatta a madarak dalait, kedvencét simogatva. Most viszont elmaradt az édes koncert, csak egy varjú ült a kerítésen és néha hangosan károgott, mintha valamit mondani akarna, vagy esetleg figyelmeztetni valamire… Természetesen az öreg néni és bácsi nem izgultak különösebben semmiért. Nagyon nyugodt emberek voltak. Ott, amerre a szarvasok cikáznak, ahol a vaddisznók túrnak, olyan helyen járt az, aki világ életében nagy kényelemhez volt szokva. Egy magas alak haladt a fák között, de fekete ruhája és csuklyája elrejtette kilétét. Lépéseire hangosan zörögtek az őszi levelek és utána az utolsó piros és sárga levelek is lehullottak a fákról. Láthatólag egyedül volt, egyedül zavarta meg az erdő csendjét. Egyszer csak megállt, szétnézett és, mintha hívogatná a hely elkezdett futni. Nemsokára a földön találta magát, mert a varjú, amelyik az öregember kerítésén üldögélt azelőtt, őrült iramban repült utána és beleütközött. Az sötét alak fájdalmasan felnyögött, majd felült, de komolyabb baja nem esett. Aztán észrevette a madarat, kiegyenesedett, felemelte a csuklyáját… | |
herrina (12812) 12.09.16 18:38:28 | ||
|
Horses99: érdekesen hangzik. | |
Pusher (48392) 12.09.28 21:15:14 | ||
|
!FIGYELEM! Előre a szólok a történet 12-es karikás szerintem !FIGYELEM!
Mivel ez nem modernkori ezért ott volt a csjnak egy lova de semmi extra x) Eddig ez csak egy részlet de addig is, komikat kritikákat folytassam-e or no :D 1.fejezet[részlet] A két tőr szikrázva koccant össze, és én megint támadtam, csak ellenfelemre koncentrálva; testem pedig, teli volt adrenalinnal, kíméletlen voltam. A halál elkerülhetetlenné vált csatánk hevében. Előretörtem durván támadva, mire a tőr a mellkasába fúródott. Nyugodtan álltam előtte, és nyugodt, kellemes hangon megszólaltam: -Sose kezdj ki a gyilkos hölggyel. Válaszra már nem futotta tőle, mivel már ígyis sok vért vesztett. A keskeny, gyilkos tőrt kirántottam szívéből, majd levettem a maszkom és elmosolyodtam, miközben szoknyámba kapott a szél, és lassan az eső is eleredt. Az utolsó tisztelet, amit még a legrosszabb lélek is megérdemel, az az, amit mindig meg kell várni. Hátat fordítottam elhunyt ellenfelemnek,és kecses, könnyed léptekkel elindultam, hogy megkeressem lovam. Nem siettem sehova, még az esetleg felbukkanó személyek se kelltettek rémületet bennem. Ha jönnek, ott a tőröm, és a bennem rejlő erő. Megragadtam a ló kantárját, előtte lenéztem a pocsolyára, amibe jelenleg álltam. Fekete tincseim előrehullottak, és megcsillant rajtuk a holdfény. A tócsában látszódott, rideg jégkék szemem, porcelánszín bőrömmel, még egy babának is elmentem volna. Felmordulva durván felugrottam lovamra, és helyből vágtára fogtam a robosztus hidegvérűt. Megnyugtató volt, hogy van valaki, aki mindig velem van. Gyorsan közeledtem Velence felé, maszkom megint arcom elé helyeztem, lovam kecses ügetésre fogtam, így haladtam a városba befelé. | |
Death (66605) 12.09.28 21:29:26 | ||
|
HollandSporti tök jóóó :))
| |
JumpHorse (50360) 12.09.29 12:29:33 | ||
|
Írok egy történetet kedvenc Koreai Bandámról és a barátnőimről meg persze jó magamról szól. Ha érdekelne elkezdem. | |
Póniló15 (15108) 12.09.29 17:01:41 | ||
|
Ha koreai, akkor érdekel. xD (L)Korea | |
GoldAngel (58717) 12.10.28 16:39:45 | ||
|
Jujj, JumpHorse! Melyik bandáról írsz? Én 1000%, hogy olvasni fogom :)
Love Korea forever! <3 Hajrá! Kezdd el! |