 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| Victory (24965) 12.09.03 15:17:05 | ||
|
Kedves Mindenki: Mindenki története tök jó:D
Én meg bátorkodtam hozni egy újabb részt az irományomból:) 
(Részlet) “Szemhéjaim váratlanul pattantak fel, de azonnal csukódtak is vissza. Nem akartam felébredni, soha többet nem akartam látni és érezni a világot. Mit is beszélek? Ez nem a való világ volt, hanem csak egy kórház! Újra kinyitottam a szemem, s tekintetemet a plafonra szegeztem. Tüsszentettem, a fertőtlenítő szaga még mindig csavarta az orrom, pedig már egy bő hete itt éltem. Azt hiszem, mondhatom így, mert úgy véltem akkor, azon az estén: sikerült meghalnom.“ Folytatásért:katt ide!;) | |
| Moly (62881) 12.09.03 16:21:41 | ||
|
lovas111: Még, még!:DD *-* nagyon várom a kövi részt!:D Csak azt nem értem, hogyan engedték ki, ha azt se tudja, hol lakik? o-o vagy csak én nem értem? o_o xD | |
| hawai (9368) 12.09.03 17:18:18 | ||
|
7. fejezet Éjszakára, vagyis inkább, mikor már úgy éreztük, hogy egy lépést sem tudunk megtenni a fáradtságtól tábort vertünk az erdő közepén. Három fa szűk körében pakoltunk le, és gyújtottunk tűzet. Igazából nem fáztunk, és sötét sem volt, de a tűz adta „biztonság”, megnyugtatott minket alvás közben. Most először aludtunk, mióta elindultunk a kolóniáról puha talajon, eddig mindig a sziklás földön vetettünk ágyat, s ez most nagy kényelemnek bizonyult számunkra. Ha érdekel a folytatás, vagy tovább akarod olvasni akkor azt a blogomon teheted meg! Phoenix - blog ha ott jártál, hagyj nyomot ;) Üdv: Rawen ^^ | |
| Anonymus (1596) 12.09.03 19:49:36 | ||
|
Wolfoxy Hát, nem hiszem, hogy visszatérek főkritikusként, pedig nagyon szeretnék :) Sajnos biztosan nem lesz időm mindenkit kritizálni, főleg nem olyan részletesen, ahogy az előző oldalon szegény Stefant xD De azért néha, főleg lehet, hogy hétvégén hozni fogok kritikákat :) Csak én is örülnék párnak  Majd lehet elolvasom a történetedet, de nem biztos, hogy kritizálni fogom. Elég nehéz évem lesz, még a tavalyinál is többet kell tanulnom... Kisvizsga...stb.
Melissa Amit betettél, az pont úgy a jó. Mivel a tanár MÉG nem JÖTT iskolába, attól még jöhet :) De ha azt mondaná, hogy nem jön, az annak a lehetőséget is kizárja, hogy még jöhet. Ez érthető lett? xDD | |
| Melissa (6505) 12.09.03 20:37:01 | ||
|
Naty: Ez esetben bocsi xD Amúgy nekem is angol vizsgám lesz már 0. év végén is... | |
| hawai (9368) 12.09.03 21:08:25 | ||
|
csak nálunk lesz lightos év? na jó azért a 10. sem kutya, mivel új tanárokat kaptunk és új tantárgyakat (legújabb kedvenc tantárgyam neve -nah ezt jegyezzétek meg xD - : Géprajz, gépelemek, szerkezeti anyagok az élelmiszeriparban) plusz idén cukrászaton vagyok (pék-cukrász technikusnak készülök) szóval ez sem épp egy “leányálom“ xD
hogy ne offoljak: ha valaki olvassa innen a Piroska és a Farkas XXI. századot, akkor valószínűleg ma írok új fejezetet, mivel tök egyedül vagyok a kóter szobában, alias senki sem zavar és mást ugysem tudok csinálni :$ :) | |
| thestral27 (21282) 12.09.04 15:16:44 | ||
|
Sziasztok!
Ma úgy volt eredetileg a terveimbe véve, hogy hozok folytatást a Lost Night-ból, de reggel az egész romba dőlt.... Utálom, ha apám éjszakázik, és utána véletlenül felkel valami pitiáner vitámra anyámmal.... Hát most is ez történt: anyám eltüntette az órarendem, én meg tajtékoztam, hogy akkor mi a frászt fogok én bepakolni (barátnőm, és egyben osztálytársam számát meg le nem diktálta volna, hogy felhivjam..-.-), szóval ment a vita. Erre apám nagy fáradtan, és idegesen berontott a szobámba, mint alvó medve akit felébresztettek a téli álmából, és ... mindegy, lényeg a lényeg, hogy nincs egerem, ezáltal használhatatlanná vált a gépem (most is csak a nyomorult laptopról irok). Szóval, ha anyum hoz most majd nekem egy új egeret, akkor tudok irni, de egyenlőre sajnos nem, pedig a tanulással is gyorsan végeztem(aww, csak ismétléses HF-k voltak.:D).... Na mindegy..:/// Kellőképpen kivagyok, hogy nem tudok irni, pedig hatmillió ötletem volna, de sajnos nem voltam olyan okos, hogy vészhelyzetre egy pendrive-ra is lementsem a L.N.-t.... ._. de addig is elolvasok mindent, amit tegnap nem sikerült.:)) | |
| Shez (65850) 12.09.04 16:46:45 | ||
|
1.rész A mindeneket túl Hatalmas erdők terültek el a völgyben.Néhol kisebb-nagyobb házak tarkállottak. Az egészen egy kis vasút futott át.Esténként,mikor kicsi voltam,mindig jó érzéssel töltött el az hogy elment egy-egy valahol a völgy rejtekében. De,már nem voltam a jó kislány.18 éves vagyok,és már régen elhagytam a családi fészket. Mostanában nem alakult minden remekül..többek között egyáltalán nincs pénzem.Nincs hol aludnom. Hamarosan folytatom,csak gyorsan összeírom a gyüjtő munkát :‘D | |
| Anonymus (1596) 12.09.04 16:51:06 | ||
|
I. fejezet - CHERLYN A talaj gyorsan elázik, lovaink csúszkálni kezdenek. Egy hirtelen mozdulattal visszafordítom Rocky-t, aki centrifugaszerűen, szabályos kör alakban fordul meg. Patái azonban megcsúsznak a lassan cseppfolyós halmazállapotú földön, s ő oldalra dől. Lovam két lábra áll, s alig marad időm, hogy jobban megszorítsam az oldalát. Nehézkesen engedek a szárakon, nehogy hátraessünk. A nyereg azonban csúszik, s én is kezdek egyre lejjebb kerülni benne. - Rocky – súgom kétségbeesetten, remélve, hogy ő újra négy lábra áll majd. - Csinálj valamit, Nelly! – hallom Janell remegő hangját, mert Princess szintén megbokrosodott a hideg cseppektől. Lanelle – mit sem törődve az esővel – szélsebesen indul hazafele. Lova, Chico magabiztosan, bár itt-ott meg-megcsúszva halad előre. Rocky ekkor négy lábra ereszkedik, s meg sem várva, hogy helyrehozzam az ülésem, szinte galoppban indul Chico után. Princess szintén így reagál, bár Janell legalább nagyjából visszanyeri a normális helyzetét. Az égbolt elsötétedik, és mi már csak vágtatunk, már azt sem tudom merre. Miért kellett nekünk éppen ma kijönnünk? Csak annyit látok, hogy Chico elrugaszkodik a talajtól, majd szinte fél pillanattal később Rocky is ugrik egyet. Elveszítem az egyensúlyom és a talajra esek. A talajra? Nem, az nem lehet ilyen kemény. Felszisszenek, de mozdulni sem tudok. Janell mögöttem lefékez lovával, s engem betemet a sártenger. Lanelle is visszafordul, hogy megnézze, van-e valami bajom. - Cherlyn! Cherlyn! Hallasz engem? – hajol fölém kétségbeesetten Jane. Lassan bólintok, mert megszólalni nem tudok. A sűrű vízcseppeken keresztül látom, hogy Rocky visszaüget hozzánk. És nekem ez elég ahhoz, hogy elengedjem magam. Miért esik már megint az eső? Egész nap jó idő van, majd’ megsülünk a suliban, délután meg, ha esetleg valaki a szabadidejét tényleg szeretné a szabadban tölteni, nem lehet. A mai meccset lefújtuk. Találni kéne már egy zárt kosárpályát, ahol ilyen időben játszhatunk. Előkotorom a mobilomat a fiókomból és elkezdem bepötyögni a számokat. - Jared? - Andrew! Szia! - Mi történt? Hogy sikerült a meccs? Liot és Nilst sem tudom elérni. Mi van velük? Halkan felnevetek, a telefont messze tartva az arcomtól. - Lionel megsérült, bár most valószínűleg az új kiszemeltjével tölti az idejét. A vonal másik végéről hangos kacaj szűrődik át. - Neil pedig tanul, már nagyon beleélte magát, hogy itt a suli-idő. - Jaj, máris az iskola? Nem viszi kicsit túlzásba? Elvégre mindannyian a kosárral akarunk foglalkozni, nemde? Ez kicsit elgondolkodtat. Neil valóban több időt fordít a tanulásra iskolaidőben, mint a csapatra. De ő alkotja meg a stratégiáinkat, szóval szükségünk van rá. - Ömm… figyelj, Andrew. Most azért hívtalak, mert neked vannak a városban kapcsolataid. Nem tudnál szerezni nekünk őszre és télre egy zárt pályát, egy tornatermet, vagy valamit, ahol gyakorolhatnánk? Rövid szünet után Andrew magabiztosan szólal meg újra. - Szerintem a suli termét is kibérelhetnénk. Hiszen nekik szerzünk hírnevet azzal, ha eredményesen szerepelünk, nem? - Jó ötlet, de most nem tudok ezzel foglalkozni, ezért kérlek téged. El tudod intézni? - Meglátom, mit tehetek. Hát ennyi fért ki mára :) Lehet beteszek még részt ma, mert most jön valami fontos :DD | |
| Anonymus (1596) 12.09.04 16:54:18 | ||
|
Lerakom a telefont és lesétálok a konyhába. Anya az asztalnál ül, teát iszik és halkan dúdol. Leülök vele szembe és töltök magamnak teát. Látom rajta, hogy nem érzi jól magát, de nem tudom, rákérdezzek-e, ezért csak ülök és nézek.
- Apáddal megint veszekedtünk – mondja szipogva, még a sírástól kicsit remegő hangon. Elhúzom a szám. Nem akarom, hogy anyáék veszekedjenek. Néhány hete kezdték, de már több vita is eléggé elfajult. A legrosszabb, hogy nem tudom, mi miatt kezdődött. Felsóhajtok, amit anya valószínűleg észrevesz, mert elmosolyodik. - Ne aggódj, Jared! Nem lesz semmi baj. - Csak azt mondd meg, miért? – kérem kétségbeesetten. A fejét rázza. - Nem lehet. Nem mondhatom el. - Miattam van? Anya, mégis mit gondolsz, meddig húzhatjátok? Két hétig, öt évig? Kicsit felemelem a hangom, pedig nem szokásom. Nem szeretek vele veszekedni, főleg ha apáról van szó. - Ez nem miattad van, fiam – hallom apám hangját a bejárat felől. Oldalra nézek, és apa valóban ott áll, az ajtófélfának támaszkodik, és a cipőfűzőjét oldozza el. - Akkor miért veszekedtek állandóan? Anya lehajtja a fejét, nem néz egyikünkre sem. Kortyol egyet a teájából, majd feláll, a mosogatóhoz megy, kiöblíti a bögréjét és az emelet felé indul. Apa – miután anya eltűnik a lépcsőfordulóban – odajön az asztalhoz és leül velem szemben, ahol az előbb még anyám ült. - Figyelj, fiam. - Apa, én csak magyarázatot szeretnék. Csak megérteni, hogy miért… - Rendben, fiam, rendben. Megértem, hogy tudni akarod. De anyáddal úgy gondoljuk, csak ártanánk neked, ha elmondanánk. - Azzal ártotok, ha számomra ismeretlen ok nélkül kutyául bántok egymással. Soha nem verted meg anyát. Mióta elkezdődtek a viták, több pofon csattant el kettőtök közt, mint amennyit életemben láttam a filmekben. - Soha nem ártanék szándékosan anyádnak, Jared. - Mégis azt teszed. - Kérlek, fiam, hallgass végig! Nem szólok semmit. Tényleg kíváncsi vagyok, meg akarom hallgatni. Mert ha végre megtudom az okát, lesz rá esélyem, hogy megakadályozzam a további vitákat. Apa mély levegőt vesz, tölt magának teát, majd újra rám néz. - Sétáljunk egyet, fiam! Sétáljunk? Miért mennénk bárhova is? Nem! Nem, megyek sehova. Most fogja elmondani. Itt és most! Nem mozdulok, és most már én is komoran kérdezem: - Miért? Apa sóhajt, de enged. - Figyelj Jared, amit most mondani fogok neked… Anyád semmilyen körülmények közt nem tudhat róla. Anya nem tudhat róla? De az előbb még nem akarták, hogy tudjam az okot. Egyikük sem. - Rendben. Akkor úgy látom, itt maradunk. Nadine… anyád azt hiszi, megcsaltam. Azt hiszi? Vagy valóban ez történt? - Apa…? - Nem, Jared, nem történt ilyesmi. A vitáinknak ehhez semmi köze. De el kell hinnie, hogy már nem szeretem, hogy el akarom hagyni. Valaki másért. Mert… nem tudhatja meg az igazat. - Az igazat? Apa, miért ne tudhatná meg az igazat? - Mert nem tudna vele mit kezdeni. Tudod, milyen. Mindig mindent helyre akar hozni. De ezt nem tudná. És nem is bírná el, összeroppanna. - Ennél jobban? Mi lehet rosszabb annál, hogy megszegted az esküdet, amit 18 éve tettél neki? - Jared… - Nem, apa! Ezúttal tudni akarom. Tudni akarom, mi az, amiről hazudsz neki. Tudni akarom, mi az az elképzelhetetlenül nagy bűn, amit elkövettél. Nem érdemli meg, hogy tudja? - De igen, megérdemli – mondja halkan apám. - Akkor miért? – emelem fel újra a hangom, szinte már kiabálok. - Mert beteg vagyok, Jared! Apám könnyes tekintetét az enyémbe fúrja. Ez meglepett, sőt, ez ledöbbentett. Lassan rázni kezdem a fejem, nem hiszem el, amit hallottam. Apa a szájára harap, és megköszörüli a torkát. - Néhány hete tudom csak. Az orvos szerint nem lehet hátra sok időm. Talán fél év, de az sem biztos. Nem tartom vissza könnyeimet, de nem jutok szóhoz. Miféle betegség? - Tüdőrák … - tűnődik el apa egy pillanatra. – Nagyon gyorsan terjed és.. - Miért nem operálják? Apának tüdőrák? Hiszen sosem dohányzott. Miért ő? Miért éppen ő? - Meg lehet operálni, Jared, de… - De…? - Anyáddal minden megspórolt pénzünket az egyetemre tettük félre, hogy ha kiköltözöl, boldogulni tudj. A kezelés és a műtét felemésztené a tartalékainkat. Hiába gyűjtöttük volna. - Ennyi? A pénz miatt? Apa, hát, akkor használjuk fel azt a pénzt! Majd megyek később egyetemre, vagy keresek egy munkát mellette és… - Nem, fiam. Nem engedem, hogy elszalassz egy lehetőséget, csak azért, hogy megműthessenek engem. Beletörődtem, Jared. És még fél évem van hátra, ki akarom használni minden pillanatát. Meghoztam a döntésemet, és nem szeretném, ha a betegségem bármiben is befolyásolna téged. - De… Apa a fejét rázza és feláll az asztaltól. Hát ennyit mára  Pls komikat *--*
| |
| Shez (65850) 12.09.04 17:36:31 | ||
|
1.rész A mindeneket túl Hatalmas erdők terültek el a völgyben.Néhol kisebb-nagyobb házak tarkállottak. Az egészen egy kis vasút futott át.Esténként,mikor kicsi voltam,mindig jó érzéssel töltött el az hogy elment egy-egy valahol a völgy rejtekében. -*Tíz évvel később*- -Ugyan már..-forgattam meg a szemeimet,majd elváltam a régi vasútállomás falától.Joshua a kezem után nyúlt.-Könyörgöm.-suttogta,majd közelebb rántott. -Nem.-makacskodtam.-Nem fogok koldulni,sem lopni.Térj már észhez!-morogtam könnyekkel telt szemekkel.-Inkább meghalok,mintsem olyat tegyek aminek következménye lesz!-mondtam,majd ellöktem magamtól. -Akkor csinálj amit akarsz!-lökött hátrébb,egyenesen sínekre.Bevertem a fejemet,a vasba.Elvesztettem az eszméletemet.Foltok...árnyak..sötétség. A következő fél órában sötétség. -A vonat..anya..apa..a völgy..-dadogtam,és feleszméltem.Joshua eltűnt.A vonat néhány száz méterre járhatott.Felültem,majd körbekémleltem.Az óriási mozdony felbukkant a kanyarban.Egy ideig csak bámultam,aztán felhúztam magam a peronra.A mozdony,halk pöfékeléssel közeledett.Fura volt.Több füst úszkált körülötte mint a felhők az égen.Senki nem volt a vezetőfülkében.Némán figyeltem ahogyan elhalad előttem. Na,mára nem tudok többet írni =( | |
| Kyra76 (59204) 12.09.04 17:59:34 | ||
|
2. Fejezet A One Direction ott XBOX –ozott a nappaliban! Nos, igen XBOX. Én bowlingban például verhetetlen vagyok. Mind az öten ott álltak. Mi néztünk rájuk, ők meg miránk. Gondoltam mondani kéne valamit. - Sziasztok –köszöntem. Nem lehettem valami magabiztos. – Ti vagytok a One Direction? Persze tudtam, hogy ők azok. De valamit csak mondani kellett! - Hello – köszönt vissza Zayn. – Igen. Mi vagyunk. - Ha azt tudod, hogy kik vagyunk, akkor a nevünket, is biztosan tudod. – szólt közbe Niall a kanapéról. Persze, hogy tudtuk. De azért egy beszélgetést indítani kell valahogyan, nem? Gyorsan körbepillantottam. Louis éppen akkor kapcsolta ki a játékot. - Soroljuk? – kérdezte Linds, még mindig a lépcsőről (én már lejöttem onnan). - Csak hogy biztosak legyünk benne, hogy nem tévesztesz minket össze –mosolygott Harry. Szóval akkor mondtuk. Elég kínos pillanat volt. Mikor befejeztük, valami eszembe jutott: - Hogy kerültök ide? - Mi is kérdezhetnénk ugyanezt – mondta Lou. - Mi elvileg itt nyaralnánk 1 hónapig, ketten – érvelt Linds, jó erősen megnyomva, a „ketten” szót. – A ház tulaja minden évben felajánlja, hogy nyaraljunk itt. - Üljünk le, és beszéljük meg, mert ebből érdekes sztori lesz: Ugyanis mi béreljük a házat. 1 hónapig. - vágott vissza Louis. Furcsa volt. Mintha ellenszenves lett volna. De aztán összenézett Harryvel, és egy árnyalatnyi mosolyfélét láttam az arcán. „Jól színészkedik” gondoltam. - Hát, akkor, ha így áll a helyzetkénytelenek lesztek velünk tölteni azt a hónapot. Ugyanis, mi el nem megyünk – szólt Linds. - Nekünk nem gond. Ugyanis mi sem megyünk el – egyezett bele Zayn. - Ez, de fura – motyogtam magyarul. A srácok értetlenül néztek rám. Megismételtem a mondatot, csak angolul. – Ez, de fura. - Nem is kicsit – forgatta a szemét Liam. – Nem is mondtátok, hogy titeket hogy hívnak. - Roxanne Morgan. De jobb az Anne vagy a Rox. Ő pedig Lindsay Baxter. Linds – mutattam be magunkat. Bólintottak, aztán kínos csend. Senki nem szólalt meg. Elég szürreális helyzet volt. Ott ülünk egy kanapén az 1D –vel, és úgy beszélgetünk, velük mintha régi jó barátok lennénk. „Most mi van?!” Ordította a fejem. Várakozva doboltam a combomon az ujjaimmal. Hátha valaki mond valamit. Körbepillantottam. A fiúk folyton összenéztek, mintha telepatikusan beszélnének. Louis nagyon gondolkodott valamin, a tekintete a semmibe révedt. Harry mintha artikulált volna valamit Zayn- nek, de fiú csak kérdőn felvonta a szemöldökét. „Egyre furább” gondoltam. Aztán Louis, mint Csipkerózsika felébred álmából, felpattan a fotelből, és azt mondja: - Menjünk medencézni! Lindsayvel persze rögtön elkezdtünk tiltakozni, hogy „na, nem, Én nem”, de a többiek ránk se hederítettek. Megijedtem. Az a vigyor, ami átsuhant az arcukon… Rosszat sejtek. És nem is tévedtem. Engem Zayn kapott fel, Linds-et pedig Liam. Ők ültek hozzánk a legközelebb. Behurcoltak minket az egyik fürdőszobába – a többiek hozták a cuccaink. Harry ránk zárta azt, ajtót, és bekiáltott: - Addig nem engedünk ki, míg át nem öltöztök! Szóval bent ragadtunk. Lindsayvel egymásra pillantottunk. Nem tudtuk mit csináljunk, bár a válasz egyszerű: öltözzünk. Lassan odamentem a táskámhoz, és előhalásztam a fürdőruhám. Kék – fekete –fehér csíkos, pánt nélküli darab volt. Mindig is örültem, hogy nem csúszkál, és ez most is jól jött. „Ki, tudja?” Gondoltam. Lindsay is elővette a fürdőruháját. Az övé, egy felső részében megcsavart lila darab volt. Annak sincs pántja. Oké, hogy legjobb barátnő, meg satöbbi, de nekünk is van magánszféránk. Úgyhogy háttal öltöztünk egymásnak. Tízen – „nemtudomhányévnyi „ismertség után már eléggé megbíztunk egymásban. - Készen vagytok? – szólt be Zayn az ajtón. - Igen – válaszoltunk kórusban. Újból kattant a zár, és nyílt az ajtó. Mi meg szépen fogtuk a csomagjainkat, és kisétáltunk. Közben Lindsay még odaszólt: - Most a saját lábainkon jönnénk ki, ha lehet – vigyorgott. A többiek már kint álltak a medencénél, és próbálták leszedni a ponyvát, ami takarta. Mi leraktuk a cuccost a nappaliban, és elindultunk, nem is sejtve hogy mi vár még itt ránk. | |
| thestral27 (21282) 12.09.04 18:14:53 | ||
|
Lovas111: Nagyon jó lett, végre elolvastam.:)
És emberek*-*. Van patkányom(azaz egerem.xD De nekem az patkány.XD).*--* Szóval nekikezdek írni.:) Remélem mihamarabb be fogom tudni rakni.:) | |
| Ninácska (32973) 12.09.04 18:20:32 | ||
|
Kyra:tetszik hogy elengedted a fantáziádat.
Én is szeretnék egy hasonló történetet bár egyáltalán nem ilyet.Na ezt jól megmondtam.Talán holnap hozok bevezetőt de lehet hogy csak hétvégén.Még minden homályos.A hatodik is nehéz.Lesz egy csomó vizsga. Nina voltam és leszek egy darabig :) | |
| Kyra76 (59204) 12.09.04 18:32:50 | ||
|
Nina: Ami a fantázia elengedést illeti, könnyen el tudom engedni. Lesznek még “jelenetek“ :) | |
(aktuális oldal: [ 449 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [446] [447] [448] [449] [450] [451] [452] [453] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
