 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| thestral27 (21282) 12.09.08 20:09:04 | ||
|
hawai: Köszönöm.:D | |
| hawai (9368) 12.09.10 16:23:17 | ||
|
3. fejezet Este nagyon jól tellett. Miután mindennel, és tényleg mindennel kész voltunk a tábortűz mellett ülve beszélgettünk. Igazából a beszélgetés inkább olyan volt, hogy mindenki a maga kis klikkjével duruzsolt. Holly és én egy csapat lánnyal – nem a cicababákkal – dumáltunk, a két tanár, akik velünk voltak egymás között sutyorogtak, el nem tudom képzelni miről. Tényleg, vajon miről tud beszélni két tanár? Bizonyára nem a suliról, hisz nem beszélhetnek mindig arról. Nekik is van más azon kívül az életükben… vagy nem? Az úgymond takarodó éjfél utánra esett. Én kissé fáradtan mentem vissza a sátramhoz, vagyis a sátrunkhoz, mert, hogy Hollyval ketten voltunk együtt. Holly is leült mellém, majd csendben bámultunk ki a sátor bejáratán. - Hé, csajok akartok egy jót szórakozni? – jelent meg hírtelen egy fej. - Craig, mit akarsz? – diskuráltam végig a srácot, aki immáron teljes alakban állt előttünk. Póló nem volt rajta, csak nadrág. Nem volt valami kimondottan kocka hasú, de sörbelet sem eresztett, olyan pont elfogadható külseje volt. - A tanárok lefeküdtek, szóval kezdődhet a party time! Gyertek már! – unszolt minket. Nem nagyon tetszett az ötlet – no nem volt az hű de jó kislány, de valamiért sanda gyanúm támadt az iránt, hogy ez nem egy „sima” party lenne alkoholmentes sörrel meg pár zacskó ropival. - Én megyek! – pattant fel barátnőm, s többet nem is mondva hagyta el a sátrat. – Te nem jössz? – fordult hátra, mikor látta, hogy én még mindig a helyemen ülök. - De- mondtam némi habozás után, majd én is utána másztam... Ha érdekel a folytatás, vagy tovább akarod olvasni akkor azt a blogomon teheted meg! Piroska és a Farkas XXI. század - blog Hagyj nyomot magad után az oldalon ;D Komizz, pipálj! ^^ Üdv: Rawen | |
| thestral27 (21282) 12.09.10 18:30:53 | ||
|
hawai: nagyon jó lett.*-* Csak őő..van benne pár értelmetlen mondat.xD *lusta vagyok kimásolni, szóval majd olvasd csak át.XDD* De nagyon várom a folytatást!:) | |
| hawai (9368) 12.09.10 21:00:39 | ||
|
köszi :) az megeshet hogy van benne ... xD az elmúlt 2 napban össz-vissz 8 órát aludtam (tegnap 2őt meg ma 6ot) xDD enyhén fáradt vagyok.. >< de majd átolvasom akko xd | |
| thestral27 (21282) 12.09.10 21:06:15 | ||
|
hawai: ó, tudom milyen az.XD én konkrétan olyan mélyen aludtam ma reggel(éjfélkor aludtam el..) hogy anyám alig tudott felkelteni, mert képtelen voltam észhez térni.. mint aki kómába esett.XD alig sikerült kirobbantani az ágyból 6:45-kor.XD | |
| Melissa (6505) 12.09.11 12:36:41 | ||
|
Hali :D Mindenkié nagyon jó lett, folytassátok, most túlságosan kivagyok ahhoz, hogy neveket sorolgassak xD Ugyanis én vagyok az egyetlen olyan szerencsétlen, aki már a 2. sulihéten lebetegszik xDD De ez azzal is együtt jár, hogy tudok írni :D És a weboldalamat is végre rendbe tettem xD Úgy ahogy... xD | |
| zsofi26horses (50515) 12.09.11 19:01:22 | ||
|
hoztam is egy újabb történetet :)Bizonytalan vagyok, a téma kicsit idegen, de azért igyekszem, meg hát majd lassanként belejövök :)
Régen történt, nagyon régen. Amerika felfedezetlen volt, az indiánok nyugalomban éltek. Akkor még nem bántotta, zavarta őket senki sem. Egy indián lány, Arany Napsugár bátorságával és céltudatossággal viszont megmutatja az indiánoknak, hogy a farkasok, nem ellenségek, hanem inkább barátok. A farkas erős és hatalmas lény, akiket tisztelnünk és szeretnünk kell. Lesz benne ló is, bár inkább farkasos lesz. Az első fejezetet nem sokára megírom :) | |
| lili70 (57255) 12.09.11 20:54:42 | ||
|
hawai:nagyon tetszik a történet ameddig meg írtad addig el olvastam és igazat meg vallva már alig várom a folytatást!!csak így tovább! | |
| Sennala (35031) 12.09.11 22:49:23 | ||
|
Új történetem! ^^
A robotika három alaptörvénye: 1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. 2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve,ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiban ütköznének. 3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni,amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiban. Késő este lehetett már… Az ablaküvegen keresztül beszűrődő suhanó autók zaja sem térítette el figyelmemet a hologramos monitoromról,mely kék színben vetítődött elém. A kedvenc fotelomon ültem,amit még délután toltam az íróasztalomhoz. Mostanra már kerek hét órája bújom az internetet,s megunhatatlanul pötyögöm be a Googleba a keresett témákat. A sötét szobában csak a kék hologram világított,ami könnyen elmehetett volna lámpának,mert erős fénye világosra festette a sötétkék falakat. -R…-végre megtaláltam az „r” betűt a „kijelzőn”,s elégedetten írtam be a „tumblr” szót. Igazából, kényszerből írogatok mostanság,mivel az égvilágon nem tudok semmit csinálni. Mióta a robotok helyettesítették az emberek tennivalóit, mindenki ellustult és meghízott. Néha visszagondolok arra,hogy milyen lehetett az élet negyvennyolc évvel ezelőtt,2012-ben. Talán sokkal emberibb volt a környezet,nem állt a város több száz felhőkarcolóból,nem volt annyira fejlett a technika,mint most. Ma már egyszerűen mindent az elektronikus gépezetek vesznek körül. Húsz éves fejjel nem tudom elfogadni ezt az életet,pedig már rég megszokhattam volna,de ez…Valahogy nem az a Föld,ami régen volt. Sóhajtva dőltem hátra a fotelban és szememet az ablak kinti világára szegeztem. A sok kis fénypont a különböző épületek oldalán igazán lekötötte a figyelmemet,amikor hirtelen valami átsuhant az ablakon felfelé. Rögtön felpattantam,s egyenest odarohantam. Kíváncsi természetem van,szóval bármilyen helyzetben, legyen az veszélyes,érdekes,különleges mindig kiderítem,hogy mi az,hiszen egy újságírónak résen kell lennie. Első évemet töltöttem be az ANP-ben,aminek nagyon örültem,hiszen mostanra már sikeres újságírónak számítok,de mivel két hét szabadnapra küldtek,egy kisebb balesetem miatt,nem engedtek tovább dolgozni,mert féltettek… Ilyenkor,ha üresedés van, egy robotot állítanak a helyemre,ami ideiglenesen helyettesít a munkában. Megvallom őszintén utáltam,ha kitúrnak a saját munkahelyemről,még ha az ideiglenes is. Könyörgöm… Egy robot közel sem olyan egyedi,mint egy ember,legalábbis ez az én véleményem. Kinyitottam az ablakot,s kihajoltam. Felnéztem,de bánatomra nem láttam semmit. Csalódottan visszamásztam a szobámba és becsuktam az ablakot,ekkor megszólalt a csengő. Gyanakodva meredtem a hang irányába,majd lassú,óvatos léptekkel megindultam a bejárati ajtó felé. Eltoltam a reteszt és résnyire kinyitottam az ajtót. Egy lelket sem láttam,pedig meg mertem volna esküdni,hogy csöngettek és nem csak a fülem zúgott. Visszazártam az ajtót,s elballagtam az ágyamig. Kezemet a szám elé tartottam,miközben nagyot ásítottam. A mai nap is kivette az energiám,pedig nem csináltam egyebet,mint a gép előtt ültem. Felhajtottam a takaróm és befészkeltem magam az ágyba. A derekamig betakartam magam,majd belefúrtam fejem a puha párnába. Azt hittem pár perc után úgy fogok aludni,mint a bunda,de tévedtem. Eltűnődve feküdtem az ágyamon,s az ablakon átsuhanó „izére” és a csöngetésre gondoltam. Mi lehet az oka? És mi az egyáltalán? Vagy csak szórakoztak az épületben lakó fenegyerekek? Egyszerűen nem tudtam eldönteni. A szobába csend honolt,mikor a gép automatikusan lekapcsolt és nem zúgott tovább. Most már kicsit nyugodtabbnak tűnhettem és már kezdtem épp álomba szenderedni,amikor egy nagy csattanásra felültem az ágyon. A zaj felé néztem,ahol döbbenten pillantottam meg egy repedés nyomot az ablakon. Szerencsére a mai fejlett technológiának hála nem lehet egy könnyen betörni az ablakot. Kibújtam a takaró alól és odabattyogtam az ablakhoz. Újra kinyitottam a most már sérült ablakot és ismét kinéztem,amikor megpillantottam egy robotot,ami épp az épület oldalán csúszott. -HÉ! Állj meg!-ordítottam teli torokból,majd láttam,hogy nem nagyon zavartatja magát,ezért elrohantam az ablaktól,s a bejárati ajtóhoz közeledve magamra kaptam fekete köntösömet a pizsamámra. Kirobbantam az ajtón,s futva megindultam a lift felé. Megnyomtam a gombot egyszer…kétszer…háromszor…De semmi. A lift még csak nem is zúgott,nem mozdult. -Ó már!-morogtam idegesen,majd a lépcsőhöz siettem. Gyors tempóban ugrottam át két-három lépcsőfokot,miközben reméltem,hogy még utolérhetem a robotot. Lihegve rohantam le az utolsó lépcsősoron,s egyenest a bejárathoz futottam,amin ki is értem a nyílt utcára. Idegesen fordultam körbe és a robotot kerestem.(folyt) | |
| Sennala (35031) 12.09.11 22:50:22 | ||
|
(előző komment folytatása)
Nem értettem,miért nem reagált a parancsra,hiszen köteles engedelmeskedni az embereknek. Mérgemben dobbantottam egyet,mivel nem láttam sehol se a robotot. Biztosan az újabb és gyorsabb robotok közé tartozik, vagyis az NC-5-ösökhöz,amik jóval fejlettebbek a hagyományos NC-4-eseknél. Lassan felszenvedtem magam a 15.emeletre. Álmos is,nyűgös is,mérges is voltam,úgyhogy minden vágyam az volt,hogy végre lefeküdjek, és szépen elgondolkozzak,hogy hogyan fogom kifizetni az ablakot. Nem egy olcsó mulatság kicseréltetni egy szinte betörhetetlen ablakot a mai világban. Mikor beértem a lakásba bezártam az ajtót és végre célba vettem az ágyam,amire rögtön le is feküdtem,de nem tudtam aludni. Az iméntifutásom után igazán felszökkent az adrenalin szintem,amitől nem voltam nagyon fáradt. Felültem az ágyamon és elgondolkozva meredtem magam elé,egyenest a fekete papucsomra,ami az ágyam melletti sarokban hevert rendezetlenül. Halkan felsóhajtottam,s egy elhalkuló nyávogást hallottam magam mellől. -Mickey!-mosolyogtam a fekete-fehér foltos macskára. Kezemet a fejére emeltem és lassan simogatni kezdtem. Puha szőre enyhén csiklandozta tenyeremet,miközben a kezemhez dörgölte magát. Elhelyezkedtem az ágyban és a hasamra tettem Mickey-t. A macska rögtön összegömbölyödve feküdt le,majd lehunyta apró, kék szemeit. Hamarosan nekem is aludhatnékom támadt,ezért követtem Mickey példáját és megpróbáltam aludni. -----Másnap----- A vekkerem ébresztett reggel kilenckor. Fáradtan csaptam rá az órára,amitől az leesett. A nagy koppanásra összerezzentem,majd felültem és álmosan bambultam ki a fejemből. Azt se tudtam hirtelen,hogy hol vagyok. Ilyenkor reggel félig kómás vagyok mind addig,amíg meg nem iszom a reggeli kávémat,ami mindig felpörget. Már épp vissza akartam dőlni az ágyba,amikor megszólalt a telefonom. Egyből kiugrottam az ágyból és keresni kezdtem az Iphone-t. Meg is találtam az ágyam alatt a sok holmi közt,mint például pulcsik,mamuszok,üres üdítős flakonok és piszkos zoknik sokasága. -Haló?-szóltam a telefonba,miután sikerült megnyomnom a zölden világító telefonkagyló jelét. -Stefanie?-kérdezett vissza egy igen csak mély hangú férfi. Minden bizonnyal a főnököm volt. Neki van a legmélyebb és legfenyegetőbb hangja az egész városban,szóval nem igazán kellett találgatnom,hogy ki lehet az. -Igen! Mi történt?-sejtettem,hogy valami zűr van az irodában méghozzá nem akárki miatt. Stef az engem helyettesítő robot,(akit megjegyzem az én nevemből fabrikáltak) mindig is képtelen volt rendet tartani az asztalomon vagy akár az irodában. Mindig mindent összekevert,nem volt egy tökéletes gépezet. De sejtésem pofára esett,mivel a robottal egyáltalán nem volt semmi baj. -Szeretnénk,ha visszatérnél a szabadságodból,mert eléggé felhalmozódtak a munkák,amióta nem vagy itt.-mondta Mr. Neil a lehető legkedvesebb hangján,ami talán csak egy kicsit remegett bele a kedvességbe. A főnököm soha sem szeretett kedveskedni az alkalmazottjaival,főleg nem velem. Biztosan egy kinyomtatott lapról olvasta fel ezeket a szavakat,amik természetesen sosem hangzottak volna el Mr.Neil szájából. Hűséges „csatlósa” Stewart Brown mindig készen állt beolvasni nekem,de ugyanakkor ő is tud kedves lenni. Például ezt a szöveget csak is ő írhatta…Na mindegy. Az a lényeg,hogy visszatérhetek a munkahelyemre és újra dolgozhatok. Nekem ez sokat jelent,úgyhogy reméltem nem okozok csalódást. -Rendben! Már indulok is.-mondtam tele boldogsággal,s kinyomtam Mr.Neilt,meg sem vártam a válaszát. Gyorsan felkaptam magamra a bézs és fekete színű felsőmet,s a fekete csőnadrágomat. Ezek után a fürdőbe rohantam. Lelapult hajamat kifésültem annyira amennyire csak tudtam,végül enyhén begöndörítettem barna fürtjeimet. Ezután kirobbantam a fürdőből,s felkaptam a táskám és a laptopom. Belebújtam a fekete magas sarkúmba (persze nem az a tíz centis sarkú,inkább a kettő-három centihez közelített.),majd immáron elkészülve léptem a bejárati ajtóm elé. Mély lélegzetet vettem,s kinyitottam az ajtót. Komikat és építő kritikákat nyugodtan írjatok! :)) | |
| Xen (10730) 12.09.12 11:05:23 | ||
|
Senn:
nagyon ügyesvagy izgi a story várom a folytatást <333 | |
| Shez (65850) 12.09.12 13:28:29 | ||
|
1.Fejezet A kínok kínja 1.rész Hidegzuhany Zihálva kapkodtam a levegőt.Teljesen természetes volt számomra az hogy testnevelés órán újra és újra át kell élnem 10 perc borzalmát.A hatalmas salakpályán hallatszott az itt-ott puffanó lábak hangja.Senki nem bírta már,de meg kellett tennünk,hiszen ha, megállunk a következmény:Még +5 perc. Erőt véve magamon,nagy levegővétellel igyekeztem könnyíteni szúró oldalam fájdalmán.Lopva pillantottam testnevelőtanárom arcára,aki örömmel nyugtázta,hogy sokkal jobban bírtuk a mai órát. -Rendben-rendben-rendben.-szakította meg a puffanások,nyögések,szuszogások zaját.-Mára ennyi elég,irány az öltöző.-jelentette ki,majd összefonta a mellkasán a kezét. Fájdalomtól teli mosolygással indultam az öltözőnk felé.Az ajtó elé érve megálltam.Vártam pár percet. -Nem..szerintem oda dobd!-hallatszott bentről egy hang. -Ne!Oda!-hallatszott egy másik. -Jó-jó,akkor legyen itt!-mondta nevetve egy harmadik hang. Akarattal vagy anélkül,de benyitottam.A pólóm,a nadrágom és a zokni itt-ott hevert szétszórtan.A három csitri nevetve nézett rám. -Tudjátok hogy ez marhára nem vicces..?Idióta csitrik..-morogtam,majd megforgattam a szemeimet és összeszedtem a ruháim. -Hallottátok lányok..?Azt mondta idióta csitrik..-szólalt meg “kedvenc“ osztálytársam.Jenna kezdetektől fogva bunkó volt velem.Nem értettem mi baja van. Soha nem szóltam hozzá 2 árva szót sem. Nos..max hétvégén folytatom,mert tanulnom kell és anyám is kínoz x_____________x | |
| Ayame-chan (58508) 12.09.12 13:45:07 | ||
|
Shez:Sok a szóismétlés,és semmi nem derül ki! | |
| hawai (9368) 12.09.12 15:04:58 | ||
|
Lili örülök, hogy tetszik ! ^^ köszi!
Sennala: eddig érdekesnek tűnik, kíváncsian várom a következőt :D | |
| Monty77 (50626) 12.09.12 20:40:12 | ||
|
hawai: most eloszor nezek be ebbe a topicba, -sosem szoktam- de Te ezt megvaltoztathatod! ^^” nagyon joo :) | |
(aktuális oldal: [ 451 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [448] [449] [450] [451] [452] [453] [454] [455] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
