 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Bármilyen egyéb alkotás ami nem illik a többi témába :)
| pony56club (16581) - 1. 11.10.21 14:15:26 | ||
|
látom ide még senki nem írt...így ha nem baj..:
1.fejezet Hatalmas mancsim tompa puffanással érkeztek a talajra.Gyorsan kerülgettem a fákat,és próbáltam utolérni a zsákmányomat:egy nyulat.Nem erőltettem meg magam,egy szökkeléssel mellette termettem,és állkapcsomat a tarkójára zártam.Felemeltem a földről és elroppantottam a gerincét.Letettem a földre és szétnéztem.Hiába voltam vérfarakas hatalmas termettel,attól még mindíg résen kell lennem.Ugyanis mostanában a medvék már jól belehúztak a gyűjtögetésbe,és ma már nem egyszer találkoztam medvével.Őszintén szólva már kezdtem rühelni a medvéket,mert amint elejtek egy nagyobb zsákmányt,azonnal feltűnik egy,aztán mégegy,és mégegy....én meg mehetek el arra amerre látok.Szerencsére nem jött medve,így nyugodtan elfogyaszthattam a nyulat,amiről inkább nem számolnék be... Hireten hideg szélvihar borzolta fel dús bundámat.Kicsit megráztam magam.Felnéztem az égre.Egy falevél épp az orromra hullt le.Leráztam róla,és megindultam hazafelé. Ősz volt,jobbanmondva már Október vége volt.A fák már jócskán csupaszok voltak a lombhullatás miatt.Az állatok pedig már szorgosan gyűjtögették téli élelmüket.Én ugyan nem gyűjtögettem,igaz,nem is volt rá szügségem.Mivel van nekem saját házam is.Elvégre vérfarkas vagyok vagy mi‘fene.Nem lett volna muszály vadásznom,de kondiban kell tartanom magam.És amúgy is szerettem farkasként élni,bóklászni az erdőben.Még a hideg ellenére is.Dús bundám ugyanis megvédett a hidegtől,így nem kellett attól tartanom hogy megfagyok.A melegtől sem különesebben,de ez most lényegtelen. Már az erdő szélén jártam,megtorpnatam.Gyanakvóan szétnéztem,majd átváltoztam emberi alakomba.Gyorsan átszaladtam az úton,a túloldalon meg egyenesen balra kanyarodtam,be az utcába,oda ahol lakok.Megálltam és elővettem az MP-mamat.Elindítottam.Legalább a észreveszik hogy eltüntem,modnhatomazt hogy futni voltam. Kis faluban élltem,távol a várostól.De nem bántam.Nem szerettem annyira a nagy felhajtást és a zajokat.Inkább szerettem csendben olvasni vagy rajzolni,vagy esetleg valami mást csinálni.Apám és anyám meghalt,akárcsak a nagyszüleim,így nevelőszülőknél laktam.Szerencsére éppelméjűek voltak,és nem voltak túl szigorúak,kivéve egy kissé értetlenebb teremtést:a fiukat.Ugyan még csak 13 volt,de már olyan idegesítő,hogy néha szivesen megnézném az arcát akkor,amikor meglátna farkasként. Csendesen besurrantam a házba.Kivettem a fülemből a fülhallgatókat és eltettem a készülékkel eggyütt a zsebembe.Olyan halkan mozogtam,amennyira csak tudtam.Szerencsére még mindenki aludt,pedig már fél nyolc volt.Csendben felsurrantam a szobámba.Becsuktam magam mögött az ajtót,és gyorsan megfésültem feketésbarna hajamat.Ugyanis egy kis erdei üldözéstől eléggé feltűnően összegabalyodott,szimplán úgy néztem ki,mintha csak most keltem volna fel az ágyból.Szinte abban a pillanatban ahogy összefogtam a hajamat,meghallottam Angela,a nevelőanyám hangját. -Triss,gyere kész a kaja! -Oké!-ordítottam le a szobámból. Miután végeztem a fésülködéssel,már ép siettem lefele a lépcsőn,amikor különös szag ütötte meg az orromat.A konyhában odamnetem nevelőanyámhoz és kicsit elfancsalított orral ezt kérdeztem:-Járt tegnap nálunk valaki,vagy csak Adam büdösített be? Angela értetlen ábrázattal meredt rám.-Igen,az új szomszédunk. -Dehát nincs is új szomszédünk. -Na jó,nem a miénk,hanem a szomszéd szomszédja,találkoztam vele a boltban és megkérdeztem hogy átjön-e. -És? -Átjött,de nem nagyon akart bejönni,talán szégyenlős volt...vagy csak zavarban lehetett...?-miközben anám magában álmélkodott én gyorsan bepakoltam magamba a kaját,aztán már szaladtam is a buszhoz.Na de amilyen balszerencsés vagyok,természetesen lekéstem a buszt...így mehettem gyalog a suliba. | |
| pony56club (16581) 12.10.18 15:40:43 | ||
|
Nah,végre gépközelben lehetekX“D
Köszönöm a komikat,és a történetem/fanfictionom szereplője,Saya az lány^^ xD Most így belegondolva,visszaolvasva tényleg túl hosszú lett^^“ A hibákat majd mindjárt javítom is,na meg kicsit átírom,hogy látszódjon hogy a szereplő lány lenne...><“ xD Kérdés:Ha kész leszek,akkor betegyem-már nem ilyen sokat egyszerre-változtatok egy-két dolgon,azért kérdezem><“ Komik: Sennala:nagyon jó lett:D alig várom a folytatást!-olyan naruto nézhetnékem támadt tőle...x“D de nagyon jó lett,folytasd:) thestral:kár hogy nincs folytatása,mert szívesen olvasnám^^ nagyon jó lett:D Death:folytasd,jó lett:) Fanday:gépeld tovább,engem érdekel^^ Éééés újabb kisregényt írtam^^“ | |
| Fanday99 (50302) 12.10.18 16:22:35 | ||
|
Ezzel azt akarjátok mondani hogy lusta disznó vagyok? egyébként bunkósbottal végigkergetem magam a lakótelepen aztán folytatom a gépelést.:) | |
| thestral27 (21282) 12.10.18 17:03:11 | ||
|
pony: komolyan? Háát, akkor ha ma hamar végzek a tanulással, meg anyumnak gyors begépelem az étlapot, akkor lehet, hogy írok még hozzá.. és lehet, hogy folytatom kisregénynek.^^
Jaj, meg! Aki olvasta a Secrets-et, annak mondom/írom, hogy eldöntöttem, hogy abból csak egy kisregény lesz. Ezáltal nem tervezem valami hosszúra. Szóóóval... ha egyik nap hamarabb szabadulok, és nem kell 4-ig hallgatom Bazsika megjegyzéseit(XDD), a “mai korosztályról, akik répagatyában járkálnak“, akkor gyorsabban fogok hozni folytatást.XD (Megj.: Amúgy vicces, hogy Bazsi is csak 21, de azért a “mai fiatalok“.xDD Mg nem, ő nem kezdett el bábozni a hülye sütőkesztyűjében, neeeem.XDDD) | |
| tailung (17090) 12.10.18 18:02:32 | ||
|
I‘m dead?
A nevem Elizabeth Storm, huszonegy éves vagyok, őrült és...halott. Hogyan jutottam idáig? Egészen a hatodik születésnapomig vissza kéne mennünk ha ezt a kérdést meg akarnánk fejteni. Ugyanis aznap volt, hogy apám közölte velem: anyám és ő, elválnak. Egész este a szobámban sírtam, nem ettem, nem aludtam. Hajnali egy felé járhatott, mikor kinyitottam a szememet és egy alakot láttam az ágyam mellett. Élmosan meredtem rá egy pillanatig és akkor rájöttem: ő nem az apám. Fekete haja kócosan lógott kék szemébe, bőre fehér akár a hó,öltözéke sötét. Felsikítottam de a tenyere a számra tapadt és elhallgattatott. Nem tudtam ki ő, nem tudtam honnét jött, de kiöntöttem neki a szívemet. Már világosodott,mikor én elaludtam. Megígérte hogy vigyáz rám, de mikor reggel felkeltem,ő nem volt ott. Értitek már a problémám lényegét? Bent járt nálam egy férfi,rajtam kívül senki nem tudott a létezéséről, nem látta senki és azóta sem tűnt fel sehol. Így már világos? Végigjártam a száz kilométeres körzetünk összes dilidokiját, de egyszerűen nem tudtak mit mondani. Nem értettek semmit, azt mondták, hallucinálok...beutalót akartak írni nekem egy diliházba, sokk-terápiára. A szüleim pedig el akarták fogadni...ez volt életem első fordulópontja. Amikor közölték, hogy másnap kezdik a kezelésemet, összeraktam a cuccaimat és kimásztam az ablakon. Megszöktem, s apám összes pénzével a zsebemben a buszpályaudvarig futottam. Az első Georgiába menő buszra felszálltam és készültem a több mint 2 napos útra. Éppen az ablakon bámultam ki, mikor tükörkép villant. Fekete haj,kék szemek, félmosoly. Megfordultam ültömben és majdnem leestem az ülésről. Tizenkét éve nem láttam Őt. És most itt ült mellettem. Hideg ujjait a csuklómra kulcsolta és csendben nézte az arcomat. Mi a francot keres itt? - Mit akarsz itt? - kérdeztem halk, rekedt hangon. Ő elmosolyodott. - Azt neked kell tudnod, elvégre te vagy ilyen búskomor. Ha nincs más, jövök, ezt te is tudhatnád... - nézett a szemembe pókerarccal. - Tudhatnám? Ki volt ott, mikor apám felpofozott két éve? - kérdeztem szúrós pillantással. - Vicky. Következő kérdés? - Mikor anyám javítóintézetbe akart küldeni? - Vicky. De ő most nincs itt...és ezért jöttem én. kommit kérnék, folytassam? | |
| SzellemVarázs (56562) 12.10.18 18:16:17 | ||
|
tailung: sztem folytasd! | |
| tailung (17090) 12.10.18 18:21:23 | ||
|
Köszi SzellemVarázs, legalább egy ember elolvasta^^ kösziii^^ | |
| Monty77 (50626) 12.10.18 19:00:20 | ||
|
tailung, folytasd csak, jó lesz :) | |
| tailung (17090) 12.10.18 19:20:20 | ||
|
kösz Monty77 :D | |
| Melissa (6505) 12.10.18 20:55:56 | ||
|
Huh, de régen írtam ide :D Most végre sikeresen összedobtam a Green Day 14. fejezetét és mivel elegendő ihletem van, hosszúhétvége jön, jó sokat fogok írni :D Egyébként én olvasgatok itt ám rendszeresen, csak lusta vagyok írni xD
Na de itt van a fejezet :D Egészen alkalomhoz illő xD 
Green Day 14. fejezet: Haláli Halloween *Gwen* Néhány nap múlva megérkeztünk Berkeley-be. Mike háza volt az első megálló, onnan Tré-hez mentünk, szóval Billie-vel ketten maradtunk a legtöbbet a buszban. - De furcsa ez a csend –jegyeztem meg, miközben leültem a kanapéra. - Ugye? –ült le mellém BeeJ és átkarolta a vállamat. –De azért jó egy kicsit Tré hiperaktivitása nélkül lenni, nem? - Igen. Olyan nyugis. BJ nem válaszolt, csak az ölébe ültetett és átölelt. Nem ellenkeztem, de gondolom ezt mondanom se kell. A fejemet a vállára támasztottam. - Mikor érünk oda? –kérdeztem kis idő múlva. Billie kinézett az ablakon. Nagyjából fél perc múlva széles vigyor ült ki az arcára. - Konkrétan most. Csak bólogattam és felálltam, amikor a busz lefékezett. Magamra kaptam egy kardigánt, mert kint már meglehetősen hűvös volt. Aztán megfogtam a bőröndöt, amibe a cuccaimat pakoltuk és Billie-t követve lementem a buszról. - Szóval itt laksz? –pillantottam a házra. - Aha –bólogatott. –Nem olyan hű, de nagy szám, de szerintem megteszi. - Nekem tetszik –feleltem. - Komolyan? –vigyorgott rám. Nyomtam egy puszit az arcára, mire még jobban felderült a tekintete. Megfogta a kezemet és talán kicsit túlzott lelkesedéssel elindult a ház felé. Mindent sorra megmutatott, hogy hol van és még a kutyáját, Rocky-t is bemutatta nekem. Nagyon fel volt pörögve. Olyan lelkesen magyarázott, hogy nem volt kedvem félbeszakítani, pedig ennyi észt még az én agyam se képes befogadni. - Tényleg, ma hányadika van? –váltott hirtelen témát, miközben Rocky-t szorongatta. (Szegény kutya…) - Október harminc. Miért? - Akkor holnap Halloween –húzódott a szája széles vigyorra. –Fel kell hívnom Tré-t és Mike-ot! Hatalmas buli lesz! Letette Rocky-t a földre, aztán engem is maga után húzott a nappaliba, ahol a mobilját hagyta. Bedobta egy kottakupacba, amit most elkezdett feltúrni. Még nagyobb lett a kupi, mint volt. Az elhatározásom, hogy itt muszáj lesz rendet raknom, most még erősebb lett. Billie diadalittasan a magasba emelte a mobilt, amikor megtalálta, aztán elkezdte felhívni valamelyiket a másik két zseni közül. Közben felmászott a kanapéra és izgatottan ugrálni kezdett rajta. Olyan volt, mint egy kisgyerek, amikor cukorkát kap. - Tré, Tré, Tré, Tré, Tré!!! –visította a telefonba, amikor felvették. –Tudod, milyen nap lesz holnap, ugye tudod?! … Igen, Halloween!! Hatalmas buli lesz! … Naná! Mindenkinek! … Igen, Julie-nak is… Igen, Gwen-nek is… Igen, Mike-nak is… Tré, fogd már be! … Oké, hali! Leugrott a kanapéról és megint megszorongatott. - Mit kell nekem is? –nyögtem ki. - Hát beöltöznöd! –mosolygott rám csillogó szemekkel. - Ezt ugye nem gondoltad komolyan? –pillantottam rá elnyúzottan. - Dehogynem! Vagy nem szeretnél? –szontyolodott el. Olyan búbánatos fejet vágott, hogy nem tudtam neki nemet mondani. Hihetetlen, milyen jól tudja csupán egy pillantással manipulálni az embert. Szerintem mondjuk nem is tud erről a képességéről. - De igen, szeretnék –sóhajtottam fel. Naná, hogy ismételten megölelgetett. Az már más kérdés, hogy nem bántam. Aztán elhúzódott egy kicsit és megcsókolt. Viszonoztam. - Szeretlek –mosolygott rám. - Én is téged –nyomtam egy puszit az arcára. - Akkor, minek öltözünk be holnap? - Ó, anyám –nyögtem fel. *Julie* Amikor Tré kilépett a fürdőből teljes menetfelszerelésben, nem bírtam magamban tartani a nevetésemet. - Talán nem tetszik? –vigyorodott el szélesen, aztán kitárta a karjait és ugrándozva körbefordult. - De igen, drágám, remek. –Összegörnyedve törölgettem a könnyeimet. –Nagyon hasonlítasz az eredetire. - Tudom. Hol az üvegcipellőm? Ezen a megszólalásán még jobban nevettem. Igen, a nem normális tényleg beöltözött Hamupipőkének. Sminkkel, szőke parókával együtt. Csak női cipőt nem volt hajlandó felvenni, ezért a piros Converse volt rajta. Remekül ment a csillogó kék ruhájához, ami szerintem a Holiday-es volt. - Mondjuk, nem tudom, mit fognak szólni, ha két nőt meglátnak csókolózni. - Már nem azért, de te Hókuszpóknak vagy öltözve, az meg tudtommal hímnemű egyed. - Ezt most úgy mondod, mintha kiderült volna valaha is a Hupikék Törpikék bármelyik részében is. Jesszusom, te megfertőztél! Már én is rajzfilmekről beszélek! | |
| Melissa (6505) 12.10.18 20:56:26 | ||
|
Erre vidáman felcsillantak a szemei és szélesen elvigyorodott.
- Akkor holnap egész nap Beavis és Butthead-et fogunk nézni! - Na, nem! –vágtam rá gyorsan. –Nem nézünk rajzfilmeket! Láttam, hogy lefelé görbül a szája. Már éppen rá akartam szólni, hogy nehogy el merje sírni magát, amikor bekopogtak az ajtón. Vagyis, jobban mondva majdnem betörték. Kimentem, hogy kinyissam. BeeJ ugrott a nyakamba egy… banánjelmezben? Mögötte Gwen állt, félig sírva, félig röhögve. Ő BJ-nek öltözött be. Nem volt nehéz, csak kölcsönkérte a ruháit. Mike meg… - Te minek öltöztél be? –néztem rá értetlenül. - Hát sokkolónak! –felelte vigyorogva. Homlokráncolva meredtem rá. - És ez az ötlet honnan jött? - Innen pattant ki –kocogtatta meg a fejét. - Hát, igen, káposztalében más nem termelődhet –jegyezte meg Gwen nevetve. - Igaz –vigyorodtam el. –Gyertek be, nézzétek meg ezt a zsenit, hogy öltözött fel. A reagálás az volt, amit vártam. Billie a földön fetrengett a röhögéstől, Mike majdnem átesett a kanapén, Gwen meg a hasát fogta. Tré természetesen csak rátett pár lapáttal, mert elkezdett táncolni és még jobban elvékonyította hangját. Énekelni kezdett egy Disney betétdalt valamelyik hercegnős filmből. Majdnem húsz perc kellett utána, mire mindenki le tudott nyugodni. Billie szenvedett a legtöbbet, az utolsó öt percben már csak rá kellett várni, hogy összeszedje magát. Végül Mike fenyegette meg, hogy banánturmixot csinál belőle, csak erre volt hajlandó lenyugodni. Siralmasak, esküszöm… - Na, akkor mit akartok csinálni? –huppantam le a kanapéra és kényelmesen elhelyezkedtem. - Bulit!! –visította Tré és rögtön berakott egy lemezt a hifibe. Amikor elindult Justin Bieber valamelyik „csodálatos” száma, egyszerre hördültünk fel. Mike két másodperc után epilepsziás rohamot kapott, Gwen meg nyöszörögve kereste, hogy hol lehet kikapcsolni a magnót. Nem akartam mondani neki, hogy arra az életben nem fog rájönni, mert Tré-nek olyan ketyeréi vannak, amiket Thomas Edison is megirigyelne. - Cool, megrontod a barátnőmet! –visított fel BJ, kezeit a fülére tapasztva. Tré csak tovább röhögött. - Frank! –förmedtem rá. –Állítsd le azt a sz…emetet! –Nem szeretek káromkodni. Pedig szoktam… - Oké, oké. Vihogva elindult a lemezjátszó felé, amikor az hirtelen elhallgatott. Pár másodpercre mindenki megnémult. Esküszöm, majdnem kirázott a hideg. - Ez te voltál? –fordult Mike Gwen felé. - Nem –rázta a fejét. Felállt és felénk fordult. –Biztos zárlatos a vezeték, vagy valami hasonló. A villanyok is lekapcsoltak. Ez már borzongató volt. Mondjuk szerencsére még láttuk egymást. De hamarosan be fog sötétedni. - Izé… biztos csak áramszünet… –vinnyogta BJ. Tré felvetette az ötletet, hogy kapcsoljuk be a tartalék generátort, ami fent van a padláson. Furcsamód ő volt köztünk a legnyugodtabb. Pont ő… Ez nagyon érdekes volt, de mivel láttam rajta, hogy szintén be van rezelve, nem szóltam semmit. Ketten mentünk fel, mert a többiek annyira paráztak, hogy mozdulni sem akartak a helyükről. Ott battyogtam Tré mögött. Nagyon nem segített a helyzeten, hogy a lépcső nyikorgott, a telefonjainknak meg kísérteties fénye volt. - Én mindjárt becsinálok –nyeltem egyet, miközben a kezét szorongattam. - Nekem ne mondd –nyöszörögte. Kinyitotta a padlásfeljárót. Borzalmasan büdös, dohos volt a levegő. Köhögni kezdtem. - Jesszusom, te nem szoktál ott fent szellőztetni?! –fuldokoltam. - Nem –pislogott rám nagyokat. –Miért, kéne? Csak legyintettem egyet, aztán intettem neki, hogy menjen előre. Kicsit se félt egyikünk se. Én konkrétan remegtem. Basszus, pont halloweenkor… A padlás olyan volt, amilyenre számítottam. Poros, koszos és rendetlen. A leghátsó sarokban volt a generátor. Tré rögtön meg is indult arrafelé. Én szorosan mögötte lépkedtem. Menet közben körbenéztem. Voltak könyvek, egerek által szétrágott ruhák, agyonhasznált dobfelszerelések és ostoba játékok. Az egyik életnagyságú, roppant élethű bohócfigurán sokáig elidőzött a tekintetem. De váratlanul megmozdult. Esküszöm, nem vagyok bolond! Felsikítottam és oldalra ugrottam, de megbotlottam a saját lábamban és lehuppantam a poros padlóra. - Mi az? –fordult felém riadtan Tré. Remegve a bohócra mutattam. A figura akadozó mozgással felénk fordította a fejét, elvigyorodott, majd visszaállt eredeti pozíciójába. Cool halálsápadtan elkapta a kezemet, felhúzott a földről és hátrarohant velem a generátorhoz. *Gwen* Összerezzentem a padlásról lehallatszó sikítást hallva. Aztán egy nagy csattanás jött a hálószoba felől. Nyöszörögve bújtam Billie-hez. Nem vagyok egy félős fajta, de ez már nekem is túl sok volt. Átkarolta a vállamat és magához ölelt. Éreztem, hogy remeg. Kint villámlott egyet. | |
| Melissa (6505) 12.10.18 20:57:02 | ||
|
- Biztos a huzat csapta be az ablakot –motyogtam.
- Persze, a huzat –bólogattam. Aztán eszembe jutott valami. –Mike? Semmi válasz. Egy kicsit elhúzódtam BJ-től és körbenéztem. Ketten voltunk. Sehol senki rajtunk kívül. - Hová tűnt Mike? –kérdeztem. - Gőzöm sincs –fordult körbe BeeJ. –Biztosan elment vécére… vagy… elkapta… valami… -Nyelt egy nagyot. Már éppen rászóltam volna, hogy ne ijesztgessen, amikor megreccsent a lépcső. Rémülten szorongattuk egymást. Szerencsére csak Tré és Julie jöttek le. - Miért nincs fény? –néztem rájuk. - Nem működik a generátor –csóválta a fejét Julie. –Mike hol van? - Eltűnt –válaszolt helyettem BeeJ. –Egyik pillanatról a másikra. Egyszer még itt volt, aztán meg nem. - De hogyan? - Nem tudjuk. Nem láttuk. Viszont, mielőtt észrevettük volna, hogy nincs itt, hallatszott egy csattanás a háló felől. Lehet, hogy ő volt? - Lehet. De mit akarna Mike a hálószobában? –vonogatta Tré értetlenül a vállát. Erre senki nem tudott ésszerű választ adni. Pár perc után arra a döntésre jutottunk, hogy leellenőrizzük. Félénken indultunk el a szoba felé. Az ajtó csukva volt. - Ki megy be előre? –kérdezte Julie halkan. Mindhárman egyszerre fordultunk BJ felé. - Miért én? –nyöszörögte. - Te vagy a soros –vontam vállat. A frontember felsóhajtott és a kilincsre rakta a kezét. Rövid habozás után lenyomta és benyitott a szobába. *Julie* A látvány lesokkolt. Mike jelmeze darabokra cincálva volt szétszórva a szobában. Ő eszméletlenül hevert az ablak alatt, atlétája és alsónadrágja csupa vér volt, körülötte vöröslő tócsa. Meg ott volt… a bohóc. Ugyanaz a rémisztő, mozgó bohóc, mint amit a padláson láttunk. De hogy került ide?! Meg Mike… sírni lett volna kedvem. A bohóc hörögve, az egyik lábát húzva elindult felénk. A kezében egy véres kanál volt. - Oh my God, he’s got a spoon!! –visította Tré. Ekkor rontotta el az összképet. Leesett minden. Felismertem a bohócot. Tudtam, ki az. - B****átok meg! –kiáltottam. –Tudjátok, hogy besz*rtam?! Billie és Gwen értetlenül meredtek rám. Meg még mindig rettegve a bohóctól. Aki röhögni kezdett, a földön heverő Mike-al és Tré-vel egyetemben. Még jó pár szitkot a fejükhöz vágtam. Nagyon felidegesítettek. - Valaki nekünk is elmagyarázná, hogy mi folyik itt? –kérdezte Billie türelmetlenül. - Meg lettetek szívatva –ült fel Mike nevetve. –Még Jason is benne volt. Tudtam én. Tudtam. - Kinyírlak, White –mordultam rá Jason-re, aki erre csak nevetett és köszönés nélkül otthagyott minket. - Én még mindig nem értem –bámult rám bárgyún Armstrong. Felsóhajtottam és kimentünk a nappaliba. Ott lassan elmagyaráztuk Billie-nek a kanalas gyilkosos videót, amit a neten találtunk. Meg az egészet, hogy jól átvertek minket és beijesztettek. Erre elkezdett duzzogni, hogy milyen már, hogy őt nem vették be a buliba. Szörnyű… De én akkor is szeretem. Tré-re még mindig nagyon mérges voltam. Tényleg megijedtem, sőt, azt hittem, hogy Mike komolyan meghalt. Összefont karokkal ültem a kanapén és direkt nem néztem rá. Átült mellém és átkarolta a vállamat. Meg se moccantam, úgy tettem, mintha fel se tűnne, hogy itt van. - Bocsi –puszilta meg a homlokom. –Kicsit túllőttünk a célon. Nem kellett volna a Mike-os rész. Ne haragudj. Csak morogtam valamit válaszként. Ilyen könnyen nem fogok megenyhülni. - Na, légyszi! –ölelgetett meg. –Megígérem, hogy többet nem csinálok ilyet. –Megpuszilgatta az arcomat. - Soha többet –nyomtam meg a szót. - Igen. Esküszöm –bólogatott. - Oké. Erre vidoran az ölébe húzott és megcsókolt. Viszonoztam, majd nekidőltem és a vállára hajtottam a fejem. Még éreztem, hogy a hátamat simogatja, meg láttam, hogy Mike-ék nevetnek valamin, aztán elnyomott az álom. Ééééés, ez ennyi volt :D Ha kapok, elfogadok pár komit ^^ | |
| Wolfoxy (21122) 12.10.19 13:29:26 | ||
|
Mrs Cool: Hát ez jó hosszú! Tré Hamupipőkéjén behaltam, egyből el is képzeltem, uff XD De am örülök a visszatérésednek! Lehet hosszú hétvégén írok én is (sőt, biztos XD) | |
| SzellemVarázs (56562) 12.10.19 14:03:07 | ||
|
Mrs Cool: tök jó lett! Am. én is nagyon örülök, hogy visszatértél, végre :D | |
| Melissa (6505) 12.10.19 15:55:56 | ||
|
Köszi mindkettőtöknek ^^
Én a kanalas gyilkoson röhögtem sokat, de annak megvan az előzménye xD Be is akartam linkelni a fejezethez, csak elfelejtettem ._.‘ xD Ééééés nekiálltam a következő fejezetnek :D Ami azt illeti, a történet eléggé közeledik a végéhez :/ Még lenne rengeteg ötletem, de el fogok kezdeni ezután még egyet, és nem akarom kifogyasztani az ötlettáramat :/ Most ezzel lehet, hogy felfedek egy jövőbeni titkot, de például ebben nem lesz meg az a karácsonyos fejezet, amit terveztem. Helyette a másikban lesz majd egy valószínűleg :) Szóval, a következő fejezet megint drámás lesz :D | |
| Fanday99 (50302) 12.10.19 16:33:51 | ||
|
Melissa: hurrá Green Day! *táncol* már nagyon vártam az új részt. majdnem leestem a székről annyira igyekeztem hogy visszafojthassam a röhögést. Királyság lett az egész. Várom a folytazást | |
(aktuális oldal: [ 474 ], összes oldal: 579, Hozzászólások: 8672)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [471] [472] [473] [474] [475] [476] [477] [478] ... [573] [574] [575] [576] [577] [578] [579]
