 |
Fórum - Alkotók Kuckója
Nem lovas irományok (versek, novellák...)
| galopp4000 (1515) - 1. 11.10.21 19:02:17 | ||
|
Fuu... beraknám a sztorim, de csak rövidebb karakterszámot enged meg :/ | |
| Vivien10 (56101) 14.08.17 20:54:19 | ||
|
Sziasztok!
A napokban elkezdtem egy történetet. Ezen a linken megtaláljátok:http://criminal-minds-mint-irodalom.webnode.hu/ De ide is leírom az első fejezetet és a bemutatót: Az ifjú ügynök Bemutatkozás A nevem Putnoki Vivien,12 éves vagyok,és egyszererűen bolondulok a lovakért.Na meg a Gyilkos elmék-ért.Igazából nagy krimirajongó vagyok.A Gyilkos elmék-ben a kedvencem Emily Prentiss,és ezt mindenki tudja rólam. Általában minden nap lovagolok,már ha tehetem.Van két lovam,egy póni és egy nagy ló.Velük bármit megbeszélhetek,és néha úgy érzem,csakis ők igazán a barátaim.De ez csak addig tartott,ameddig ügynök nem lettem.Most már az ügynök társaimban is feltétel nélkül bízok. | |
| Vivien10 (56101) 14.08.17 20:54:47 | ||
|
1.fejezet
Éppen a neten böngésztem,mikor rátaláltam erre a hirdetésre:“Nyerj találkozást egy FBI ügynökkel!“.Persze azonnal ráklikkeltem.Egy sorsolásról volt szó.Ki kellett tölteni egy kvízt a Gyilkos elmékről,majd kiválasztani,hogy kivel szeretnék találkozni,és a hibátlanul kitöltök közül kisorsolták a találkozást.Nem sok esélyem volt,és ezzel tisztában is voltam,de egy próbát megér,gondoltam. Eltelt két hét,és teljesen el is feledkeztem a sorsolásról.Beléptém a freemail-embe és a leveleimet olvastam.Hirtelen megakadt a tekintetem egy e-mail-en:Gratulálunk,nyertél!Először azt hittem,ez is csak egy ócska trükk,hogy kattintsak rá,majd küldjek egy méregdrága sms-t.De a kíváncsiságom nem hagyott nyugodni,ezért rákattintottam.Az e-mail-ben ez állt:Kedves pályázó!Mivel hibátlanul töltötte ki a kvízt,bekerült a sorsolásba,és önt húzták ki,mint szerencsés nyertest,aki találkozhat Emily Prentiss-el!Gratulálunk!Kérem írja le a címet,hogy hová kell utaznia! Majd kiugrottam a bőrömből,mire a végére értem.Hisztérikus kacagás vett rajtam erőt és közben záporoztak a könnyeim.Egy pillanatra beugrott,hogy talán egy nagy csalás egy egész,de ekkor megláttam még egy linket a levélben.Ráklikkeltem.A képernyőn Emily Prentiss arcát pillantottam meg.A döbbenettől bénultan bámultam a monitorra.Köszönt.Néhány másodpercig még transzban voltam,majd végre felfogtam mi történt:Emily Prentiss köszönt...Nekem!Lehunytam a szemem,majd egy “Szedd össze magad!“-ot mormoltam magam elé.Tudtam,már több mint egy perc eltelt a köszönés óta,és rettenetesen szégyelltem magam.Lassan a képernyőre emeltem a tekintetemet és végre megszólaltam: -Helló,ööö...Jó napot!-makogtam. -Nyugodtam köszönhetsz sziá-t,hiszen nem vagyok még olyan öreg!-hallottam Emily megnyugtató hangját,majd rám mosolygott,mire én zavartan visszamosolyogtam.Alig tudtam elhinni,hogy ez velem történik,sőt,azt hittem hogy álmodom. -És...mikor indulhatok?-zökkentett ki az előbb halott hang a gondolataimból. -Tőlem akár máris!-mondtam végre magabiztosan. -Rendben,akkor holnap fel is szállok az első gépre. -Jujj,de jó!Vagyis...Rendben! -Akkor holnap találkozunk,szia! -Igen,szia! A szívem zakatolt,az arcom lángokban állt,és amint felálltam a forgószékemből,hirtelen émelyegni kezdtem.Néhány lépést arrébb botorkáltam és összeestem az ágyamon.Még mindig nem fogtam fel teljesen,hogy mi történik.Emily Prentiss ideutazik......Hozzám!! | |
| Wolfoxy (21122) 14.08.20 13:12:48 | ||
|
Sziasztok, nem hiszem, hogy az ebben a fórumban alkotók tudnák, ki vagyok, de régen kb. 1 éve írtam a “Bármilyen témájú alkotás“-topicba. Most megint rámjött az írhatnék, de jelenleg három ötletem is van, és arra kérlek titeket, hogy segítsetek eldönteni, melyiket valósítsam meg:
1. Részlet: “A legtöbben azt hiszik, hogy a dodzsem gyerekeknek való. Óvodások és szüleik boldogan kanyarognak a kis kocsikkal, néha összeütköznek, és jókat nevetnek rajta. Majd este bezár a vidámpark, kialszanak a fények, és mindenki hazamegy. Az igazi játék akkor kezdődik. A játék, amiben jóval nagyobb a tét...“ Ennek az alapötlete egy balatoni nyaraláson, azon belül is egy vidámparkban született, a központi eleme pedig gyerekkorom kedvenc játéka (nem mintha most nem az lenne  ), a dodzsem :) De persze nem egészen gyerekjáték-formában, és több akcióval.
2. Részlet: “Frau La Flaga gyerekkoromban azt mondta nekem, hogy egyszer majd találkozom egy lánnyal, akiért az égen túlra is elmennék. Már nem is emlékszem, miért is mondta ezt, de attól a naptól kezdve, legbelül nem hagyott nyugodni. Egészen addig, amíg nem találkoztam vele...“ Ez egy fanfiction lenne a Kidou Senshi Gundam SEED (jókishosszúcím) nevezetű animéhez, ami a mi világunkban, azon belül is a második világháború idején játszódna, és eléggé (leginkább teljesen) romantikus kis cucc lenne, főszerepben a két kedvenc karakteremmel, akik az animében eléggé (nagyon) kis mellékszereplők, de én nagyon imádom őket 
A hármas számú versenyző egy igazi, Wolfoxy-style sporttörténet lenne, középpontban egy lánnyal, aki erősebb akar lenni, ezért beiratkozik egy futball (értsd: amerikai foci) csapatba oda, ahol gyerekkori barátja is játszik, és... Neem, nem fognak összejönni, de kiderül, hogy nagyon jó csapatot alkotnak. Részlet: “Mitsubachi, amióta csak ismerem, focizik. Sokat gondolkodtam azon, vajon ő miért kezdte el? Ő is erősebb akart lenni? Nem, Mitsubachi mindig is erős volt. Ő volt az egyik oka annak, hogy idejöttem. Nem akartam örökké a nálam erősebbek háta mögé bújni. Ki akartam menni, és küzdeni.“ Figyelmeztetés: angolnév-készletem egy kicsit hiányos, szóval az 1-esben és a 3-asban japán nevű élőlények szerepelnének. (A kettesben csak azért nem, mert mivel fanfic, nem kell neveket kitalálnom, yeah!) Naszóval, várom a szavazatokat arról, melyik történet érdekelne titeket. Ja, és hogy ne csak magamról szövegeljek, itt van Vivien10-nek egy kis kritika-vélemény-akármi: Érdekes a téma (én is szeretem a Gyilkos Elméket ), de magában a történetben lehetne egy kicsit több leírás, pl. hogy néz ki a főszereplő, a szobája stb., és így hosszabb is lehetne egy fejezet. De tetszik, ahogy a főszereplő hangulatát megfogalmazod. Csak így tovább!
| |
| -Loki- (88418) 14.08.20 16:15:45 | ||
|
Sziasztok! Jelentem (még) élek, és visszatértem közétek (kinek örömére kinek bánatára). Gondolom érdekelne benneteket egy új fejezet az Arany - álarcosból. Akit érdekel, az szóljon légyszi. Egyébként már íródik, de csak akkor rakom be, ha van rá érdeklődő.
Szóval akit érdekel, az írjon. Loki | |
| Bogger2001 (88589) 14.08.20 17:14:17 | ||
|
Loki, engem érdekelne! | |
| -Loki- (88418) 14.08.20 18:08:51 | ||
|
Az Arany - álarcos A macskák hajnala VI. Fejezet A tűz lángjai magasra csaptak a lábam körül. Egy hatalmas fekete tábortűz közepén álltam, egy oszlophoz kötözve. A lángok perzselték a bőrömet, és nem tudtam szabadulni előlük. Félelem hasított a szívembe, úgy éreztem itt a vég, mindennek a vége. Aztán egyik pillanatról a másikra elhomályosult a látásom, és hirtelen egy felhő - mezőn találtam magam, a távolban csak az óriásinak látszó Nap tündökölt. Az égen egy arc jelent meg, de nem emberi, hanem egy tigris arca. Egy jól ismert arc, már láttam valahol... Igen! Az álmomban látott fehér tigris volt az! ,, Lara! ‘‘ Kiáltotta. Hunyorogva néztem az égre. A tigrisnek majdnem olyan átható tekintete volt, mint Szfinx - nek. ,, Lara. Az ellenségeid gyülekeznek a falak alatt. Az Sarkcsillag felkelőben van, meg kell állítanod, mielőtt túl késő lesz. A világ sorsa a te kezedben van, e még nincs tudatod a tested fölött, meg kell találod a másik éned.‘‘ - Mi?! - hitetlenkedtem. - Ezt nem értem, ki vagy te? ,, Én a vezetőd vagyok, ha úgy tetszik, a mestered. De most jól figyelj rám, nincs sok időm hátra: a tűz majd segít neked, de vigyáznod kel minden vízzel, különben az lesz a veszted... A félelem nagy ellenséged lesz, és le kell majd győznöd azt, amitől a legjobban rettegsz! ‘‘ - Ez nem értem? - értetlenkedtem. Aztán egy pillanatra megint éreztem a lábamat nyaldosó fekete lángok tüzes melegét, majd... ... ott találtam magamat a Táborban, az ágyam előtt a földön a saját sátramban. Csak álom volt... Csak egy ostoba álom, aminek nincs semmi értelme... De mit jönnek ezek megint a Sarkcsillaggal. Az a nő, a Szfinx gazdája vagy micsodája is a Sarkcsillagról magyarázott. Próbáltam visszaemlékezni, de az elmém nem akart engedelmeskedni, szóval inkább fogtam magam, és az ágyról lesodort takaróval együtt visszamásztam a fekvőhelyembe. Szinte még le sem tettem a fejemet a párnára, máris elaludtam. Amikor ismét felébredtem, úgy éreztem csak pár percet aludtam, és valószínűleg így is volt. Kóvályogva felkeltem, és odasétáltam a ruhásszekrényemhez, amelyben új ruhák voltak, mivel a két napja viselt ruháimon kívül gyakorlatilag csak az Álarc volt nálam. A sátorban egyébként volt még egy kisebb éjjeliszekrény, és egy emelvény, amelyre az Álarcot helyezték. A mosdó az egy függönnyel volt elválasztva a sátor többi részétől. Felöltöztem, egy vörös pólót vettem föl farmernadrággal, gondoltam ez illendő viselet lesz, ha ár mindenképpen meg kell jelennem a közös reggelizésen. Egyébként Shannon előző nap elmagyarázta az Álarcos - dolgot, de nem túl sokat fogtam fel belőle, mert hullafáradt voltam, szó szerint véve is, hogy majd‘ elaludtam állva. Mikor aztán egyedül maradhattam a szobámban, arra sem vettem a fáradtságot, hogy lezuhanyozzak, és átvegyek egy tisztességes pizsamát, csak elnyúltam az ágyon. A reggelit egy hatalmas sátorban fogyasztottuk el, egy hosszú asztal mellett. Mindenki vidáman beszélgetett, és nevetgélt, amikor beléptem, azonban a társaság elhalkult, és néhányan mutogatni kezdtek felém, majd sugdolózni. Shannon odalépett hozzám, és ezúttal nem úgy köszöntött, mint az angol királynőt, hanem mint egy régi barátot. Tétováztam, hogy vajon Shannon, vagy Nat mellé üljek - e, de végül Nat - et választottam, mert ha a testvére mellé ültem volna, az úgy nézett volna ki, mintha a fiúm lett volna. Ami pedig nem volt... Aztán kihozták a kaját. Amint elém került a tányér, nekiestem az ételnek, mivel már legalább egy napja nem ettem. Életemben nem gondoltam volna, hogy annyi müzli és szendvics fér belém, amennyit azon a reggelen elpusztítottam. A kiadós reggeli után csak én Shannon, Will, Nat és Finn maradt a teremben. Mikor Finn is eltűnt egy szúrós pillantás kíséretében, Shannon végre megszólalt: - Lara, azt hiszem hamarosan ki kell próbálnod a levinátor erődet... - Oké! - lelkesedtem. - Mit gondolsz, elég erőd van ahhoz, hogy esetleg most legyen az a próba? - Igen. Csak még hozom az Álarcot... - Rendben, akkor várlak a Tanács - sátorban. Befutottam a sátramba, és felkaptam az Álarcot az emelvényről. A kezemben vittem a Tanács - sátorig, amely a totemoszlop mellett helyezkedett el. Ez volt az a sátor, ahol Shannon előző este magyarázott. A sátor belűről indiai hatású volt, oldalt mindenfelé színes párnák hevertek. A sátor közepén egy nagy domború térkép helyezkedett el a környékről. A sátor legvégében egy tükröt állítottak, antik darab volt, lehetett legalább kétszáz éves. Shannon a térkép mellett állt, és a kiemelkedő dombokat meg hegyeket tanulmányozta, mintha most látná először. Will és Nat a párnahegyek egyikén ült. | |
| -Loki- (88418) 14.08.20 18:09:19 | ||
|
Shannon vett észre először, köszönt, és elmagyarázta, mit kell majd tennem, hogy átalakuljak macskává. Egyszerűen erősen arra kell koncentrálnom, és minden más gondolatot kizárni az agyamból, és akkor menni fog. Legalábbis ő ezt mondta. Aztán azt is szóvá tette, hogy fel kellene vennem az Álarcot, hátha akkor könnyebben menne az átváltozás. Akkor már marha ideges voltam, úgy mocorogtam, mint az óvodás a játékbolt előtt.
Végül Shannon odaállított a tükör elé, én pedig reméltem, hogy fekete párduccá változom, ugyanis az a kedvenc macskám. De mégis mindegy volt milyen macska leszek, lényeg azt volt, hogy sikerüljön az átalakulás. Felvettem az Arany - álarcot. Shannon ellátott még néhány utolsó jó tanáccsal, aztán rajta! Kezdődhetett a macskalét! Erősen gondoltam arra, hogy a tükör előtt átváltozom egy gyönyörű fekete párduccá, koncentráltam, hogy valamilyen módon az Álarcba irányítsam az energiáimat. Éreztem, hogy az Álarc felmelegszik. Lehunytam a szemem. Kezdődik, gondoltam. Aztán minden olyan gyorsan történt. A szemem kinyílt, megláttam magam a tükörben, ahogyan a szemem színe lassan átváltozik mély barnáról teljesen feketére, az Álarc piros díszítése pedig vörösen kezdett vibrálni. Az Álarcból mintha sötét fény sugárzott volna, majd éreztem, ahogyan a lábam elemelkedik a földtől. A kezemen a körmeim hatalmas fekete karmokká változtak. A maszk rettenetesen forró lett, az arany színe olyan volt mintha kavargott volna, mint az olvadt fém. Az Álarc égette az arcom, le kellett vennem. A hatalmas karmokkal elvágtam az Álarc szalagját, és elhajítottam azt. A maszk métereket csúszott a földön, majd nekicsapódott a domború térkép állványzatának. Hirtelen lezuhantam a fél méteres magasságból. Elterültem a földön, és éreztem, hogy valaki odaszalad hozzám, és lassan felsegít. - Jól vagy? - Will volt az, kék szeméből sütött az aggodalom. - Huh. Jól. Asszem... - Akkor jó - lépett mellém Shannon is. - Hát ez nm úgy sikerült, ahogy vártam - mondtam, és a kezemet vizsgáltam, amelyről eltűntek a különösen hosszú karmok. - Hát nem... Nem értem mi történhetett... Lehajoltam az Álarchoz, amelynek megint teljesen normális kinézete lett, még az elszakadt szalag is visszanőtt rá. Megint csak egy ártatlan csecsebecsének tűnt, de én már nem tudtam rá úgy gondolni. - Megpróbálom még egyszer... - jelentettem ki. - Neeee! - kiáltott fel valaki. Finn állt az ajtóban. Nem tudtam mióta állt ott, nem láttam mikor ment oda. Azt hittem csak hülyéskedik, ezért már emeltem is a szemem elé az Álarcot. - Ne! - ismételte meg valamivel határozottabban. - Miért ne? - kérdezte Shannon. - Én tudom, mi baja van az Álarcodnak, Lara... - mondta Finn. - Micsoda? - hitetlenkedett Shannon. - Megátkozták. | |
| -Loki- (88418) 14.08.21 09:10:19 | ||
|
Valaki? Kritika? | |
| Wolfoxy (21122) 14.08.21 13:55:19 | ||
|
Loki: Nagyon jó a történet, első elolvasásra nem találtam benne helyesírási vagy ilyesmi hibát (mondjuk nem is kerestem... ennyire nem vagyok kritikus...). Folytasd! | |
| -Loki- (88418) 14.08.21 15:03:31 | ||
|
Köszi.
(Én találtam benne.) | |
| Wolfoxy (21122) 14.08.21 15:13:49 | ||
|
Jó tudni  De az biztos nem nagy hiba, ha én nem vettem észre... | |
| zsófics (75588) 14.08.21 17:49:59 | ||
|
-Loi-: mint mindig, most is szuperre sikeredett!!!*-* Nagyon jól írsz! | |
| 666 (86916) 14.08.22 10:04:48 | ||
|
Loki nagyon jó. | |
| -Loki- (88418) 14.08.22 14:29:36 | ||
|
Köszönöm a pozitív jellegű kritikákat.
Jöhet a következő fejezet? | |
| Mohito (86536) 14.08.22 15:20:01 | ||
|
Hú!Már én is rég voltam errefelé, de meghozta a negyedik fejezetet! (Előző fejezetek: 1, 2, 3) (Katt arra a számra, amelyiket elolvasnád)
Derilla tovább folytatta mondandóját: - Elizabeth Setter leleplezte az animátorokat James Black, 17 éves fiú előtt. Mivel ő a Setter család választottja, a büntetése enyhébb lesz, és adott esetben választásra is lehetősége van. A történtek elmondására hívatnám az informátorokat, Emily Ravenfieldet, eredeti nevén Emily Wolfdogot, és Carlos Goldent! - mondta, mire én teljesen lefagytam. Emily? Már Carlost furcsálltam, hiszen nem éreztem rajta semmi arra utalót, hogy animátor lenne, de Emily lett volna a legutolsó, akire tippelek, ha azt mondják, a családban is van egy animátor. Hiszen amikor elhoztak, még tiltakoztam is, de azt hittem nem értik. Akkor miért vitt haza mégis? A belépett a terembe, oldalán egy harmincas, szőke férfival, aki ezek szerint Carlos volt. - Emily! Kérem, mondja el a történteket! - utasította Derilla. A nő meglebbentette haját, és belekezdett mondandójába. Tovább>> | |
(aktuális oldal: [ 50 ], összes oldal: 81, Hozzászólások: 1206)
[1] [2] [3] [4] [5] [6] ... [47] [48] [49] [50] [51] [52] [53] [54] ... [75] [76] [77] [78] [79] [80] [81]
